A neopop pápája vagy a giccs királya a botrányhős Jeff Koons?

Képző

Január 21-én ünnepli hetvenedik születésnapját Jeff Koons, az egyik legismertebb amerikai szobrász, akit sokan a „neopop pápájának” neveznek, míg mások a „giccs királyának” tartják. Mindemellett a világ legdrágább élő művésze címet is ő viselheti.

US artist Jeff Koons poses next his artwork titled "Titi" displayed at the Museum of European and Mediterranean Civilisations (MuCEM) in Marseille, southern France, on June 28, 2021. An exhibition showing Koons' art pieces from the Pinault collection runs until October 18, 2021 at the MUCEM.
Nicolas TUCAT / AFP
Jeff Koons. Fotó: Nicolas Tucat / AFP

A kortárs képzőművészet egyik legvitatottabb, egyben egyik legjobban fizetett sztárja Jeffrey Lynn Koons néven született a pennsylvaniai Yorkban. Anyja varrónő, apja lakberendező volt. Tinédzserként olyannyira rajongott Salvador Dalí művészetéért, hogy amikor a szürrealista festő New Yorkban tartózkodott, fölkereste szállodájában. Elmondása szerint azonban élete sorsfordító eseménye egy másik képzőművészhez kapcsolódik: 1974-ben látta Jim Nutt kiállítását a Whitney Múzeumban, amely lenyűgözte. Festészetet tanult, Baltimore-ban szerzett diplomát 1976-ban. Nutt munkái mellett szemléletét Ed Paschke lengyel származású festőművésszel kötött barátsága formálta. 1977-ben New Yorkba költözött, és miután művészként nem tudta magát fenntartani, különböző munkákat vállalt, többek között a Modern Művészetek Múzeuma információs pultjánál segítette a látogatókat, sőt 1980-tól brókerként is kipróbálta magát a Wall Streeten.

Látásmódjának egyedisége már az első önálló, The New című 1980-as kiállításán megmutatkozott, ahol vitrinekben elhelyezett porszívókat láthatott tőle a közönség.

1985-ben a Nobel-díjas fizikus, Richard Feynman közreműködésével hozta létre Equilibrium című sorozatát, amelyben kosárlabdák lebegnek egy akvárium vizében. Az 1986-ban készült Luxury and Degradation című sorozatához reklámplakátokat használt fel. Számos közismert munkája közül az egyik elsőt, a Michael Jacksont és az énekes csimpánzát ábrázoló életnagyságú, aranyozott porcelánszobrot – Michael Jackson and Bubbles – 1988-ban állították ki a Banality című sorozata részeként.

Műalkotásait különböző művészeti irányzatok – a pop art, a ready-made, a konceptuális – stílusjegyeinek sajátos, gyakran ironikus keveredése jellemzi. Kritikusai szerint ugyanakkor munkái egyszerűen csak felszínesek és hatásvadászok, szinte valamennyi esetben giccsesek. Koons soha nem törődött az elmarasztaló kritikákkal, pályáját tudatosan alakította, a marketing szerepének fontosságát felismerve. Nemzetközi művészeti folyóiratokban reklámozta kiállításait, emellett lépten-nyomon interjúkat adott, gyakran egyes szám harmadik személyben hivatkozva önmagára. Egy olyan korszakban, amikor a képzőművészekre még nem tekintettek sztárként, Koons már egy, a megjelenéséért felelős tanácsadót alkalmazott.

Az 1990-es Velencei Biennálén mutatták be a Made in Heaven című sorozatát, amelyen akkori feleségével, a magyar származású pornósztárral, Staller Ilonával szerepelt szeretkezés közben.

Természetesen botrány botrányt követett, és hatalmas hírverést csaptak mindkettőjük körül. A házasság mindössze két évig tartott, egyes források szerint a viharos válást követően a képek és szobrok jelentős részét Koons megsemmisítette.

A szélesebb közönség a rozsdamentes acélból készült, tükörfelületű lufiállat-szobrait ismeri. A Balloon Dogs-sorozat öt darabja (egy narancs, egy sárga, egy kék, egy magenta és egy piros) lufiból kötött állatokat idéz, amelyek azonban nagyobbak, mint egy autó. 2013-ban a narancsszínű lufikutyát ábrázoló alkotása – Balloon dog (Orange) – rekordáron, 58,4 millió dollárért kelt el, ezzel az eladással ő lett a világ legdrágább élő művésze – ezt a címet 2018-ig birtokolta. 2019-ben szerezte vissza a titulust, amikor 1986-os nyúlszobráért (Rabbit) 91,1 millió dollárt adtak egy aukción.

Koons nem csinál titkot abból, hogy egyik munkáját sem önállóan készíti: saját csapata végzi a kivitelezést az ő egyedi tervei alapján.

2019-ig egy 1500 négyzetméteres műtermet bérelt, ahol több mint száz főből álló stáb segítette.

2013-ban ő készítette Lady Gaga Artpop című albumának borítóját. Ugyanebben az évben készült Gazing Balls című sorozata életműve sajátos összefoglalása: az amerikai kertek díszítésére használt kék golyók antik szobrok giccses másolatain egyensúlyoznak. Sorozatot készített a népszerű képregényhős Popeye figurájából is. Ő tervezte a BMW Art Car néven ismert sorozat tizenhetedik darabját, boroscímkét a Mouton Rothschildnak, s Mona Lisa-táskát a Louis Vuitton számára.

2014-ben a New York-i Whitney Múzeumban volt nagyszabású retrospektív kiállítása, a tárlat később a párizsi Pompidou-központban és a bilbaói Guggenheim Múzeumban is látható volt. 2019-ben avatták fel monumentális tulipánszobrát, amely a 2015-ös párizsi terrortámadások áldozatainak emlékére készült. A 12,6 méter magas, 33 tonnás színes acél, bronz és alumínium műalkotás egy kezet ábrázol, amely színes tulipánokat tart. A sokak által egyszerűen giccsesnek tartott óriásszobor a Champs-Élysées parkjában, a Petit Palais szépművészeti múzeum és a Concorde tér között kapott helyet. Koons eredetileg az Eiffel-toronnyal szemben akarta felállítani, de a terv nagy tiltakozást váltott ki.

Műveivel megosztja a művészvilágot, sokan a pop-art remekeiként emlegetik alkotásait, és a „neopop pápájának” nevezik, míg mások „giccsművésznek”, a „giccs királyának” tartják.

Több alkalommal plágiummal és szerzői jogsértéssel vádolták. 2018 novemberében a párizsi fellebbviteli bíróság a Naf-Naf divatcég egyik reklámjának plagizálása miatt elítélte és 135 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte. A következő évben a párizsi testület újabb kártérítésre kötelezte amiatt, hogy a Naked (Meztelenek) című porcelánszobrával Jean-François Bauret francia fotóművész képét másolta le.