Zalaegerszegen a múzeumalapítás gondolatát először 1898-ban, egy hírlapi cikkben vetette fel Borbély György gimnáziumi tanár, majd az iskola tanári karával együtt régiségek, néprajzi emlékek gyűjtésébe fogtak. A tárgyak nagyobb része az I. világháború idején szétszóródott, kisebb része Keszthelyre került. 1935-ben Fára József levéltáros vette kezébe a múzeumszervezési ügyét, így jött létre a Göcseji Gyűjtemény, amelyből nem jöhetett létre múzeum. A II. világháború ebben az anyagban is jelentős károkat okozott.
A Göcseji Múzeum végül 1950-ben jött létre a volt városházán, ahol mindössze ötven négyzetméteren, a Göcseji Gyűjtemény megmaradt néhány tárgyából állt a tárlat. Három évvel később megnyílt a Göcsej népi kultúráját bemutató első állandó kiállítása, 1969-ben pedig megkapta – évtizedekig társbérletben a ZTE Sportegyesület irodáival és a Magyar Olajipari Múzeummal – a jelenlegi épületet.
A jubileumra megújult honlappal, belvárosi kirakatkiállítással, ünnepi kiadvánnyal, flashmobbal és más különleges programokkal készülnek, írja a Zaol.hu. A közösségi médiában 75 év – 75 műtárgy címmel mutatják be a gyűjtemények legizgalmasabb darabjait, a múzeum korábbi és jelenlegi munkatársai pedig élménybeszámolókkal, visszaemlékezésekkel készülnek.
A város történetét, Preisz János órásmester gyűjteményét, Németh János kerámiáit, Fekete György művészetét, Kisfaludi Strobl Zsigmond életét és munkásságát bemutató állandó tárlatok, illetve a kommunizmus áldozatainak emlékhelye mellett idén négy időszaki tárlatot rendez a Göcseji Múzeum. Március 1-jéig látogatható a pálos rend történetét bemutató tárlat, ezt követi Budaházi Tibor Munkácsy-díjas festőművész jubileumi kiállítása. Májusban A bomlás virágai című, a nyolcvanas éveket felidéző programmal folytatódik az életmódtörténeti sorozat, novemberben a Balaton festője, Egry József festőművész alkotásaiból válogatnak.