A gyurmafilmektől a homokanimációig – Cakó Ferenc 75
Hetvenöt éve, 1950. november 18-án született Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációsfilm-rendező, grafikus, érdemes és kiváló művész, akinek a pillanat hatása alatt születő, gyorsan változó, élő alkotásai a világ számos országában nagy sikert arattak.
Budapesten született. Apja, Fassel L’Ousa Ferenc festőművész volt, a Cakó nevet csak később vette fel. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafika szakának elvégzése után felvételt nyert a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakára, ahol 1973-ban szerzett diplomát. Tanárai közt volt Barcsay Jenő, Iván Szilárd és Raszler Károly. Főiskolai évei alatt készült amatőr animációs filmjeivel többször nyert az Országos Amatőrfilm Fesztiválon, majd meghívást kapott a Pannónia Filmstúdióba, ahol 1973-tól 1991-ig animátorként és tervező-rendezőként dolgozott. Olyan emlékezetes gyurmafilmsorozatok fűződnek a nevéhez ebből az időszakból, mint a Sebaj Tóbiás, a Zénó és a Töf-töf elefánt. Első nemzetközileg is jelentős elismerését 1988-ban az Ab ovo / Homoknyomok című szobor-homokanimációs filmjével érte el: a cannes-i filmfesztiválon a legjobb animációs rövidfilm díját kapta. Ezt követően, 1994-ben a Hamu című kisjátékfilmje megnyerte az Arany Medve-díjat a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál rövidfilmek kategóriájában.
1995-ben létrehozta saját animációsfilm-műtermét, a C.A.K.Ó. Stúdiót, ahol gyurma-, papír-, báb- és homokanimációkat készít, valamint könyveket illusztrál. Önállóan írja, tervezi, rendezi és kivitelezi a nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató filmjeit. 1997-98-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola óraadó tanára volt, majd 2009 és 2013 között Sopronban tanított. Számtalan nemzetközi grafikai kiállításon vett részt, illetve az ország szinte minden nagyvárosában rendezett egyéni kiállítást.
A művészt egyrészt az absztrakt formákból kibomló figurális világ ábrázolása motiválja, másrészt képein az egyén és társadalom ellentétei, kapcsolatai, az egymásba gubancolódó taszító-ölelő formák dominálnak. Az embert mint tragikus, önmagával és környezetével harcban álló lényt jeleníti meg. Műfajteremtő, a pillanat hatása alatt születő és gyorsan változó, élő alkotásai elvarázsolták már a világ számos országának közönségét.
Cakó Ferenc elnyerte a kecskeméti, az uppsalai, a teheráni, a huescai, a barcelonai, az annecyi fesztiválok fődíját, az oberhauseni fesztivál díját 1990-ben, a San Franciscó-i Golden Gate Fesztivál fődíját 1991-ben. 2002-ben Közönségdíjat nyert Kövek című rövid, animációs filmjével a stuttgarti Trickfilm Fesztiválon. 2010-ben Spanyolország egyik legnagyobb nemzetközi filmes seregszemléjén, a valladolidi Nemzetközi Filmhéten a Seminci rövidfilmes válogatás Ezüst Kalász díját nyerte el Érintés című homokanimációjával. 2014-ben Valencia Holdja díjjal tüntették ki életművéért a Cinema Jove filmfesztiválon. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb animációs film kategóriában a Világzabáló és visszaállító című filmért fődíjat nyert 2021-ben. 1989-ben Érdemes, 1999-ben Kiváló Művész címmel tüntették ki. 2021-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező, 2023-ban rendes tagjává választották. 2024-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „a magyar kultúrát páratlan homokanimációs filmjeivel és egyedülálló színházi élményt nyújtó előadásaival gazdagító művészete elismeréseként”.
2021-ben a Klebelsberg Kultúrkúriában nyílt kiállítása. A homokot mint képzőművészeti-rajzi kifejezési formát évtizedek óta használja filmjeiben és élő homokrajz-előadásain, de kitartó kísérletezés eredményeként egy különleges eljárás segítségével, képzőművészeti munka során sikerült „rögzítenie” és így alkotnia homokba festett állóképeket. A tárlaton ezeket az alkotásokat, valamint a művész airbrush és olajtechnikával készült festményeit állították ki. Többek között az ő illusztrációit is megtekinthette a közönség azon a kiállításon idén tavasszal, amelyik a közel 70 éves diafilmgyártásnak és a közreműködő rajzfilmesek legnagyobb mestereinek állított emléket a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. Rézkarcaiból Hangvonal címmel októberben rendeztek kiállítást Budaörsön. A 75. születésnapja alkalmából november 18-án Élettánc címmel jubileumi nagy kiállítása nyílik a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében a Pesti Vigadóban.
Cakó Ferenc gyermekei ugyancsak művészi pályát választottak: lánya, Kinga divattervező, fia, Dániel szobrász lett.
