Vaszilij Kandinszkij festőművész AFP.jpg

Kandinszkij számos képét elfajzottnak minősítették a nácik

Nyolcvan éve, 1944. december 13-án halt meg Vaszilij Kandinszkij orosz festő, az absztrakt festészet egyik megteremtője, a Fekete ív, a Fehér vonal, a Kék töredék, a Fejlődés barnában és az Ibolyaszín domináns című alkotások festője.

1866. december 4-én született Moszkvában egy gazdag teakereskedő fiaként. Családjával sokat járt külföldön, főleg Itáliában, ötéves korától a pezsgő Odesszában élt. Moszkvában tanult közgazdaságot és jogot, jogi diplomáját 1893-ban szerezte meg. Főként az építészet és az ikonok érdekelték, 1889-ben egy néprajzi gyűjtőútján figyelt fel a népi festészet valóstól elütő színeire és formáira. Az Ermitázsban Rembrandt művészetét tanulmányozta, és párizsi tanulmányutat is tett.

A festészetet 1896-tól Münchenben tanulta, a realizmus mellett az impresszionizmus, a szecesszió és a pointillizmus is hatott rá. Később az expresszionizmus és fauvizmus irreális színvilága ragadta el, de az orosz ikonok és népművészet benyomásai is megmaradtak, első önálló kiállítása Moszkvában volt 1903-ban. Utazgatott Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Tunéziában, végül a dél-bajorországi Murnauban telepedett le, itt alakult ki egyéni, a tiszta absztrakthoz vezető stílusa.

Olyan festészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolástól, a színeket, formákat és vonalakat a zenéhez hasonló, érzelmek és gondolatok kifejezésére alkalmas vizuális nyelvként akarta alkalmazni.

Az absztrakttal már a kubisták is próbálkoztak, de az első nonfiguratív festménynek Kandinszkij 1910-es Első absztrakt című vízfestményét tartják. Az első kiállított absztrakt kép a következő évben a nagy méretű Kompozíció V. volt, ezen már egyetlen felismerhető tárgy sincs. A kép elemeinek tudatos átrendezését szerkesztett szétszórásnak hívta: Fekete ív, Fekete vonalak, Ősz című alkotásai jelentik művészete csúcsait. Münchenben alapító tagja volt az Új Művészegyüttesnek, majd 1911-ben Franz Marckal létrehozta a Der Blaue Reiter nevű csoportot, amely egy 1903-as Kandinszkij-képről kapta a nevét.

Az első világháború kitörése után hazatért Oroszországba. Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után a szovjet kormány meg akarta nyerni a modern művészeket, így Kandinszkij a Moszkvai Művészeti Főiskola tanára és a Közoktatási Népbiztosság munkatársa, a Képi Kultúra Múzeum igazgatója, a moszkvai egyetem tanára lehetett. Megjelent orosz nyelvű önéletrajza, 1919-ben létrehozta a Művészeti Kulturális Intézetet és a Szovjet Művészettudományi Akadémiát. Talált időt a festészetre is, ekkori művei, a Fehér vonal vagy a Kék töredék már a teljes absztrakció jegyében születtek.

A szovjet vezetés 1921-től az absztrakt helyett már a szocialista realizmust kezdte előnyben részesíteni, Kandinszkij pedig Berlinbe utazott, majd 1922-ben Weimarban a Bauhaus tanára lett.

Eleinte a formai elemekről és színekről adott elő, falfestészeti stúdiót vezetett, a szabad festészetet a Bauhauson csak 1925-től, már Dessauban oktatta. Sárga-kék-piros kompozíciójában a geometrikus absztrakcióhoz jutott közel, a Pont és vonal a síkban című könyvében elméleti kérdésekkel foglalkozott.

Huile sur toile (1925) de Vassily Kandinsky. Musée National d'Art Moderne, Paris, France. Donation Nina Kandinsky 1976. AM 1976-856
Vaszilij Kandinszkij: Sárga-kék-piros (1925)

Már a Der Blaue Reiter tagjaként kísérletet tett egy minden érzékszervre ható előadás létrehozására, a „totális művészet” jegyében kép és hang (zenekar, énekesek, táncosok és színes vetített képek) együtt nyűgözték volna le a nézőket, de a premier az első világháború kitörése miatt elmaradt. 1928-ban aztán a Bauhaus biztosított lehetőséget neki arra, hogy első és utolsó színházi produkciójaként színpadra állítsa Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabját. Az előadáson a zongora hangja mellett a zenével összhangban váltakozott a világítás, a díszlet és a vetített képek. Felvétel nem készült, csak Kandinszkij 16 képe és az instrukciók maradtak fenn, az előadást ezek alapján rekonstruálták több évtizeddel később Párizsban.

1928-ban lett német állampolgár. Amikor a nácik 1933-ban bezárták a Bauhaust, Párizsba emigrált.

Utolsó berlini képe, a Fejlődés barnában nyilván a barnainges rohamosztagosokra utal, a nácik később 57 „elfajzottnak” minősített képét elkobozták.

Élete utolsó évtizedében egy kis párizsi lakásban élt, a francia állampolgárságot 1939-ben kapta meg. Utolsó korszakában az organikus és geometrikus stílust ötvözte, a kemény formák dinamizmusát játékos könnyedség váltotta fel (Égkék). Képein időnként egy kéz vagy arc is felbukkan, jellemző művei az Ibolyaszín domináns, a Domináns ív, a Tizenöt, a Mérséklet és a Fékezett lendület. A kor művészeti áramlataitól egyre jobban elszigetelődő Kandinszkij 1944. december 13-án halt meg a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben.

Employees poses with an artwork entitled 'Murnau mi Kirche II' (Murnau with Church II) by Wassily Kandinsky, during a photocall at Sotheby's auction house in central London on February 22, 2023. The painting is expected to realise in the region of USD 45 million dollars (EUR 42 million euros , GBP 37 million pounds at auction in March. (Photo by JUSTIN TALLIS / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY MENTION OF THE ARTIST UPON PUBLICATION - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION
Vaszilij Kandinszkij Murnau templommal II című alkotása a Sotheby's aukciós kiállításán 2023-ban. Fotó: Justin Tallis / AFP

Tanulmányaiban a tudományos pozitivizmus kudarcáról írt, és a „fizikai szubsztanciák szimbolikus jellegének” megértésére buzdított. Az absztrakt nagy hatású teoretikusa volt, az „abszolút”, „tiszta” festészet elméletének kidolgozója. Rendkívüli hatást gyakorolt a század festészetére, képei hatalmas összegekért kelnek el: 2023-ban a Murnau templommal II című, 1910-es alkotásáért 44,5 millió dollárt fizettek a Sotheby's árverésén, ami az eddigi rekordot jelenti. (A nácik zsákmányává vált festményt mintegy tíz éve azonosították a hollandiai Eindhoven egyik múzeumában, ahol 1951 óta lógott a falon, és 2022-ben adták vissza az örökösöknek.)

Kandinszkij nevét a Merkúron 2012 óta egy kráter őrzi. A Bauhaus centenáriuma alkalmából több évig tartó felújítás után 2019-ben nyílt meg Dessauban a tervezőiskola professzorainak épített művésztelep egyik világhírű épülete, Kandinszkij és Paul Klee német festő családjának ikerháza. A Google Arts & Culture Sounds like Kandinsky című művészeti projektje Kandinszkij hangjait, formáit és színeit mindenki számára átélhetővé tette 2021-ben.

Ez is érdekelheti

A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90

Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.

A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta

Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.

Nádasi Ferenc számos neves balettművészünknek adta át tudását

Hatvan éve, 1966. február 20-án halt meg Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, az egyik legnagyobb magyar balettpedagógus, akinek keze alól olyan jeles magyar táncosok kerültek ki, mint Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Eck Imre, Orosz Adél és Havas Ferenc.

Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere

Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.