Vaszilij Kandinszkij festőművész AFP.jpg

Kandinszkij számos képét elfajzottnak minősítették a nácik

Nyolcvan éve, 1944. december 13-án halt meg Vaszilij Kandinszkij orosz festő, az absztrakt festészet egyik megteremtője, a Fekete ív, a Fehér vonal, a Kék töredék, a Fejlődés barnában és az Ibolyaszín domináns című alkotások festője.

1866. december 4-én született Moszkvában egy gazdag teakereskedő fiaként. Családjával sokat járt külföldön, főleg Itáliában, ötéves korától a pezsgő Odesszában élt. Moszkvában tanult közgazdaságot és jogot, jogi diplomáját 1893-ban szerezte meg. Főként az építészet és az ikonok érdekelték, 1889-ben egy néprajzi gyűjtőútján figyelt fel a népi festészet valóstól elütő színeire és formáira. Az Ermitázsban Rembrandt művészetét tanulmányozta, és párizsi tanulmányutat is tett.

A festészetet 1896-tól Münchenben tanulta, a realizmus mellett az impresszionizmus, a szecesszió és a pointillizmus is hatott rá. Később az expresszionizmus és fauvizmus irreális színvilága ragadta el, de az orosz ikonok és népművészet benyomásai is megmaradtak, első önálló kiállítása Moszkvában volt 1903-ban. Utazgatott Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Tunéziában, végül a dél-bajorországi Murnauban telepedett le, itt alakult ki egyéni, a tiszta absztrakthoz vezető stílusa.

Olyan festészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolástól, a színeket, formákat és vonalakat a zenéhez hasonló, érzelmek és gondolatok kifejezésére alkalmas vizuális nyelvként akarta alkalmazni.

Az absztrakttal már a kubisták is próbálkoztak, de az első nonfiguratív festménynek Kandinszkij 1910-es Első absztrakt című vízfestményét tartják. Az első kiállított absztrakt kép a következő évben a nagy méretű Kompozíció V. volt, ezen már egyetlen felismerhető tárgy sincs. A kép elemeinek tudatos átrendezését szerkesztett szétszórásnak hívta: Fekete ív, Fekete vonalak, Ősz című alkotásai jelentik művészete csúcsait. Münchenben alapító tagja volt az Új Művészegyüttesnek, majd 1911-ben Franz Marckal létrehozta a Der Blaue Reiter nevű csoportot, amely egy 1903-as Kandinszkij-képről kapta a nevét.

Az első világháború kitörése után hazatért Oroszországba. Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után a szovjet kormány meg akarta nyerni a modern művészeket, így Kandinszkij a Moszkvai Művészeti Főiskola tanára és a Közoktatási Népbiztosság munkatársa, a Képi Kultúra Múzeum igazgatója, a moszkvai egyetem tanára lehetett. Megjelent orosz nyelvű önéletrajza, 1919-ben létrehozta a Művészeti Kulturális Intézetet és a Szovjet Művészettudományi Akadémiát. Talált időt a festészetre is, ekkori művei, a Fehér vonal vagy a Kék töredék már a teljes absztrakció jegyében születtek.

A szovjet vezetés 1921-től az absztrakt helyett már a szocialista realizmust kezdte előnyben részesíteni, Kandinszkij pedig Berlinbe utazott, majd 1922-ben Weimarban a Bauhaus tanára lett.

Eleinte a formai elemekről és színekről adott elő, falfestészeti stúdiót vezetett, a szabad festészetet a Bauhauson csak 1925-től, már Dessauban oktatta. Sárga-kék-piros kompozíciójában a geometrikus absztrakcióhoz jutott közel, a Pont és vonal a síkban című könyvében elméleti kérdésekkel foglalkozott.

Huile sur toile (1925) de Vassily Kandinsky. Musée National d'Art Moderne, Paris, France. Donation Nina Kandinsky 1976. AM 1976-856
Vaszilij Kandinszkij: Sárga-kék-piros (1925)

Már a Der Blaue Reiter tagjaként kísérletet tett egy minden érzékszervre ható előadás létrehozására, a „totális művészet” jegyében kép és hang (zenekar, énekesek, táncosok és színes vetített képek) együtt nyűgözték volna le a nézőket, de a premier az első világháború kitörése miatt elmaradt. 1928-ban aztán a Bauhaus biztosított lehetőséget neki arra, hogy első és utolsó színházi produkciójaként színpadra állítsa Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabját. Az előadáson a zongora hangja mellett a zenével összhangban váltakozott a világítás, a díszlet és a vetített képek. Felvétel nem készült, csak Kandinszkij 16 képe és az instrukciók maradtak fenn, az előadást ezek alapján rekonstruálták több évtizeddel később Párizsban.

1928-ban lett német állampolgár. Amikor a nácik 1933-ban bezárták a Bauhaust, Párizsba emigrált.

Utolsó berlini képe, a Fejlődés barnában nyilván a barnainges rohamosztagosokra utal, a nácik később 57 „elfajzottnak” minősített képét elkobozták.

Élete utolsó évtizedében egy kis párizsi lakásban élt, a francia állampolgárságot 1939-ben kapta meg. Utolsó korszakában az organikus és geometrikus stílust ötvözte, a kemény formák dinamizmusát játékos könnyedség váltotta fel (Égkék). Képein időnként egy kéz vagy arc is felbukkan, jellemző művei az Ibolyaszín domináns, a Domináns ív, a Tizenöt, a Mérséklet és a Fékezett lendület. A kor művészeti áramlataitól egyre jobban elszigetelődő Kandinszkij 1944. december 13-án halt meg a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben.

Employees poses with an artwork entitled 'Murnau mi Kirche II' (Murnau with Church II) by Wassily Kandinsky, during a photocall at Sotheby's auction house in central London on February 22, 2023. The painting is expected to realise in the region of USD 45 million dollars (EUR 42 million euros , GBP 37 million pounds at auction in March. (Photo by JUSTIN TALLIS / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY MENTION OF THE ARTIST UPON PUBLICATION - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION
Vaszilij Kandinszkij Murnau templommal II című alkotása a Sotheby's aukciós kiállításán 2023-ban. Fotó: Justin Tallis / AFP

Tanulmányaiban a tudományos pozitivizmus kudarcáról írt, és a „fizikai szubsztanciák szimbolikus jellegének” megértésére buzdított. Az absztrakt nagy hatású teoretikusa volt, az „abszolút”, „tiszta” festészet elméletének kidolgozója. Rendkívüli hatást gyakorolt a század festészetére, képei hatalmas összegekért kelnek el: 2023-ban a Murnau templommal II című, 1910-es alkotásáért 44,5 millió dollárt fizettek a Sotheby's árverésén, ami az eddigi rekordot jelenti. (A nácik zsákmányává vált festményt mintegy tíz éve azonosították a hollandiai Eindhoven egyik múzeumában, ahol 1951 óta lógott a falon, és 2022-ben adták vissza az örökösöknek.)

Kandinszkij nevét a Merkúron 2012 óta egy kráter őrzi. A Bauhaus centenáriuma alkalmából több évig tartó felújítás után 2019-ben nyílt meg Dessauban a tervezőiskola professzorainak épített művésztelep egyik világhírű épülete, Kandinszkij és Paul Klee német festő családjának ikerháza. A Google Arts & Culture Sounds like Kandinsky című művészeti projektje Kandinszkij hangjait, formáit és színeit mindenki számára átélhetővé tette 2021-ben.

Ez is érdekelheti

Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő

Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.

A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek

„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.

Tony Leung Chiu-wai: A rendező számít, nem a forgatókönyv

Ázsia egyik legnagyobb sztárja Budapesten azt is elárulta, miért Enyedi Ildikó volt az első európai direktor, akinek igent mondott, hogyan készült fel a Csendes barát főszerepére, és hogy szerinte jobbá tudja-e tenni a világot egyetlen film.

Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere

Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.