6c76ebd9-4cd4-4ac0-8984-de39bbc0c390.jpg

Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80

Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.

A kárpátaljai, akkor a Szovjetunióhoz tartozó Munkácson született, Fjodor Jakovlevics Jakubovics néven anyakönyvezték. A többnemzetiségű városban a ruszinok Fegyának, a magyarok Ferinek, a zsidók Efrajimnak szólították, családjában otthon jiddisül beszéltek. Beíratták a munkácsi zeneiskolába, zongorázni szeretett volna, de a gyakorlatias igazgató a sztálini korszak erősödő antiszemitizmusa miatt inkább a hegedűt ajánlotta, mondván: azzal gyorsabban lehet menekülni.

Már gyerekként vonzották a jiddis dalok, a klezmer világa.

Tizenhat évesen felkereste Galambos Gyula cigányprímást, hogy tanítsa meg klezmert játszani, a tőle hallott dallamokat lekottázta, magnóra vette, ma is ezt tartja legfőbb zenei forrásának.

A drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű szakának elvégzése után Nagyszőlősön (Vinohragyiv), majd Huszton tanított. Eridan néven szovjet slágereket játszó zenekart alapított, egyik dalukkal bejutottak a szovjet Ki mit tud? döntőjébe is, de a csillagtérképen véletlenszerűen kiválasztott nevüket az éber pártcenzúra cionista összeesküvésnek vélte, a zenekart betiltották.

Családjával 1975-ben települt át Magyarországra, két évvel később magyar állampolgár lett. Az Operettszínház zenekari hegedűseként játszott, de egyre inkább a színpadra, a klezmerzene újraélesztésére, bemutatására vágyott.

1990-ben 12 taggal megalapította a Budapest Klezmer Bandet,

az 1995-től hétfős együttesnek ma is vezetője.

Az 1990-es Zsidó Filmfesztiválon debütáltak, de az itthon szinte ismeretlen klezmert a szűk körű hallgatóság idegenkedve, hűvösen fogadta. A közönséget a Fegya által készített zenei átiratokat játszva, lépésről lépésre hódították meg. Első lemezüket 1995-ben Éjszaka az Éden hegyen címmel adták ki, ezt követte A 7:40-es vonat (1997), a Purim (1999), a Yiddishe Blues és a Klezmer Magic (2000), a Klezmer Szvit (2001), a Le Chajem Rebbe, a Le Chajem Budapest (2005) és a 2011-es Pannon dalok című, a Kárpát-medence gazdag népzenei világát ötvöző, Rost Andreával közös albumuk. A zenekar 30 éves jubileumát 2020-ban a Gyere, táncolj velem című CD-vel ünnepelték, amelyre korábban csak koncerteken játszott, de még sosem rögzített dalokat válogattak.

2008-ban a budapesti Müpában Purimtól a Menyasszonytáncig címmel tartott szerzői estje egyben a Budapest Klezmer Band és a Liszt Ferenc Kamarazenekar új, közös lemezbemutatója is volt, CD-jük A klezmer mestere alcímmel jelent meg.

Dallamaik Kelet-Közép-Európa egykor virágzó zsidó zenei kultúrával rendelkező területéről származnak, a jiddis kultúrát és a kelet-európai hangszeres zsidó népzene világát emelik vissza a kortárs zenébe. A hagyományt Fegya átirataival „korszerűsítették”, dallamait a mai fül számára még vonzóbbá tették, és nemcsak itthon, hanem külföldön is sikerre vitték. Mint Jávori mondja,

a klezmer minden melódiájából a remény, az élni akarás hallható.

Több mint három és fél évtizedes pályafutásuk során bejárták szinte az egész világot, Fegya 2011-ben, harmincöt év után először szülővárosában, Munkácson is felléphetett. Koncertjeik, lemezfelvételeik mellett sikeres színházi produkciókban is közreműködtek (több alkalommal élő zenei kísérettel), köztük 1996-ban a Madách Színház, majd a veszprémi Pannon Várszínház Hegedűs a háztetőn című musicaljében, az 1999-ben a Győri Balettel közösen színpadra vitt első klezmerbalett, a Purim, avagy a sorsvetés előadásában, valamint a Pécsi Nemzeti Színházban 2010-ben bemutatott Getto című zenés drámában, amelyhez Fegya 14 új dalt írt.

Jávori 1999-ben a Liszt Ferenc Kamarazenekart vezető Rolla János felkérésére

a klezmer és a klasszikus zene ötvözésével komponálta meg a műfajteremtő Klezmer Szvitet.

A Dohány utcai zsinagógában bemutatott mű azóta már 12 tételesre bővült és CD-n is megjelent. A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Budapest Klezmer Band közös zenéjére készült el 2003-ban a Győri Balett Zenélő lélek című Klezmer Táncszvitje. A Magyar Fesztivál Balett 2006-ban mutatta be a Markó Iván, Jávori és a zenekar együttműködéséből megszületett Rómeó és Júlia Jeruzsálemben című előadást. Ugyanabban az évben az Operettszínházban debütáltak a Jávori által komponált első klezmermusicallel, egyben a világ első klezmeroperettjével, a Menyasszonytánccal, amelyet 2019-ben megújítva ismét színpadra állítottak.

Fegya 2018-ban az Operettszínházban tartott szerzői estet Levelek otthonról címmel.

Müller Péter Sziámival éveken át dolgozott a Levi Strauss történetét bemutató klezmermusicalen,

amely 2022-ben Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Lévi Story! A Farmerkirály címmel debütált Veszprémben, majd az Erkel Színházban is bemutatták.

Művészetét Kodály Zoltán-díjjal (2000), Artisjus-díjjal (2001), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2003), eMeRTon-díjjal (2004), a Magyar Zsidó Kultúráért díjjal (2006), érdemes művész címmel (2009) és Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetéssel ismerték el. 2014-ben Kossuth-díjat kapott a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmerstílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként. 2015-ben együttese, a Budapest Klezmer Band Prima Primissima közönségdíjas lett. 2022-ben Hazám-díjban részesült.

Jávori Ferenc ma is aktív. 2024-ben jelent meg az életéről szóló Fegya A klezmer varázsa című könyv. 2025 decemberében a Miskolci Nemzeti Színház az ő zenéjével mutatta be Joshua Sobol Gettó című zenés színművét, idén március 7-én 80. születésnapi jubileumi koncertjén lép fel a Budapest Kongresszusi Központban.

Címlapfotó: Jávori Ferenc (Fegya) kárpátaljai születésű Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, előadóművész, érdemes művész, a Budapest Klezmer Band alapítója. Fotó: MTI/Zih Zsolt

Ez is érdekelheti

A francia Becsületrend Lovagja címmel is büszkélkedhetett a hazai kamarazene mestere

Nyolcvan éve, 1944. szeptember 30-án született Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapító tagja, korábbi hangversenymestere és művészeti vezetője, aki a felismerhető egyéni hangzást nevezte a legfontosabbnak a zenében.

Zenével gyógyította a lelkeket ifjabb Sánta Ferenc

„Az orvos a testet gyógyítja, a cigányzenész pedig a lelket” – vallotta a nyolcvan éve, 1945. március 2-án született ifjabb Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapító tagja.

Ötvenéves lett Lajkó Félix, a „Vajdaság Paganinije”

December 17-én ötvenéves Lajkó Félix hegedűművész, citerás, zeneszerző, a „Vajdaság Paganinije”.

Megélte, újraélte a népi dallamokat

A Kolinda és a Vízöntő tagjaként a hetvenes években már akkor világzenét játszott, amikor ez a fogalom még nem létezett. Kiss Ferenc ma hetvenéves.