A Science Advances folyóirat szerdai számában megjelent tanulmány szerzője, Cecil Krarup Andersen restaurátor elmondta, hogy eredetileg állatmaradványokból származó ragasztót kerestek, és meglepte őket, amit találtak. A festők a sörkészítés melléktermékeit kenték fel a vásznaikra az alapozáshoz – magyarázta Andersen.
Az alapozás, amely segíti a festék jobb megtapadását a felületen, ma általában fehér gesso alapozópasztával történik.
A kutatók a dán festészet első mesterei között emlegetett Christoffer Wilhelm Eckersberg és Christen Schiellerup Kobke képeit vizsgálták a tanulmányban. A vásznak elemzéséhez a korábbi konzerválás során eltávolított keskeny vászoncsíkokat használtak fel.
Fabiana Di Gianvincenzo, a tanulmány vezető szerzője, a szlovéniai Ljubljanai Egyetem kutatója elmondta, hogy eredményeik szerint a megvizsgált tíz festményből hétnél élesztő-, búza-, rozs- és árpafehérjék keverékének nyomát találták meg, a dán sör néhány fontos hozzávalóját.
Mivel a sör értékes portéka volt akkoriban, valószínűleg a helyi sörfőzdékből szerezték be a vásznak alapozásához a maradék cefrét – állapították meg a kutatók.
A nyitóképen Enrico Cappellini és Cecil Krarup Andersen professzorok, Christen Schiellerup Købke egyik vizsgált, Kilátás a koppenhágai fellegvárban lévő pékség gabonatárolójának padlásáról című festményével, a Dán Nemzeti Galériában. Fotó: Max Emil Madsen
