A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről. 72 éve, 1953. november 25-én játszották az „évszázad mérkőzését”, amelyen a magyar labdarúgó-válogatott a londoni Wembley-ben 6:3-ra legyőzte az angol válogatott csapatát.
A sporttörténeti győzelem emlékére 1993-ban az MLSZ november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Az emlékezés itt nem állt meg, a mérkőzésről azóta is születtek filmek, dalok, sőt, még musical is. A 105 ezer néző előtt játszott mérkőzésen legyőztük a kilencven éve veretlen Angliát, ami nemcsak a pesti utcákon és a Piccadillyn szólt nagyot, hanem az egész világon.
Csak itt az öröm és a diadal érzése feszítette a mellkasokat, nem pedig a nemzeti gyász. Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor, Gellér és a szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.
Még a rádióriporternek is díj járt
A taktika, az ellenfél lerohanása látszólag egyszerű volt, illetve fontos szerepet kapott a folyton helyet változtató csatársor, többek között ezeknek volt köszönhető az ellenfél hátvédsorának megbontása. Billy Wright, az angol csapat kapitánya a meccs végén ezt nyilatkozta: „A magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom, el sem tudtam képzelni, hogy ilyen jó legyen a magyar együttes.” Nyilván mindig jó ilyet olvasni, azok után különösen, hogy utoljára közel negyven éve, 1986-ban képviselte magát a magyar csapat a világbajnokságon.
Az országos eufória átragadt a kommunista rezsim vezetőire is, és mindenkit kitüntettek, akinek köze volt a meccshez. A pályára lépő magyar játékosok Munka Érdemrendet, Sebes Gusztáv a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét kapta, de jutott a csillogó jelvényből a mérkőzés közvetítőjének, Szepesi György rádióriporternek, aki a Szocialista Munkáért Érdemérmet vehette át. Ahogyan a Hungaria Palatinus című dalában is elhangzik (Aréna, 1982): „Bemondta Szepesi, hogy mi győztünk, és ittunk rá egy meggy flippet.”
Könyvek, dalok és egy musical
1996-ban a honfoglalás millecentenáriumára a BBC a Magyar Televíziónak ajándékozott egy kópiát a mérkőzésről. 2020-ban az eredeti kópiát digitálisan felújították. A 6:3 legendája 1953 óta foglalkoztatta az alkotókat, művészeket.
Ezen senki nem csodálkozott, 1982-ben pedig Aranycsapat címmel 132 perces, mozikban bemutatott dokumentumfilm emlékezett meg az évszázad mérkőzéséről.
A film, ahhoz képest, hogy klasszikus dokumentumalkotás volt, óriási sikernek bizonyult, így gyorsan, Aranycsapat – A film születése, és ami a filmből kimaradt... címmel mintegy megtámogatva az alkotást, megjelent egy interjúkötet is, Surányi András tollából. A könyv kiadója a Mafilm volt, amelynek profiljába nem tartozott bele a könyvkiadás, ez szokatlan volt a szocialista Magyarországon. (A Mafilm rögzített poplemezfelvételeket is, és ezzel megszűnt a Hungaroton kiadói monopóliuma.)
1986-ban publikálta a Hobo Blues Band az Esztrád című albumát, melyen szerepelt a 6:3 című dal, amely történelmi dimenzióba helyezte a győzelmet, a Don-kanyarral, Isonzóval és Moháccsal együtt emlegeti a meccset, mint a sokat szenvedett népünk egyik vigaszát. A dal érdekessége, hogy a mexikói vb idején jelent maga az Esztrád album, melyen a 6:3 is található, különös kapcsolatot teremtve ezzel a szovjet válogatottól elszenvedett 6:0-s zakóval.
Hatot rúgtunk Angliának, olyan, mint egy álom,
A mi hazánk nevét zengik szerte a világon…
Hidegkuti, Puskás Öcsi gondoskodtak róla,
Hogy a labda hatszor jusson a hálóba.
Sej! Túl a Don-kanyaron, Isonzón, Mohácson,
Büszke most a magyar, zengik a világon,
4:2 a félidőben, a végén 6:3!
1999-ben mutatták be a mozik Tímár Péter 6:3, avagy Játszd újra Tutti! című vígjátékát, amelynek főhőse a szemetesautón dolgozó, futballrajongó kukás, Boksai Rezső (Eperjes Károly), aki megszerzi Hidegkuti mezét, amit magára öltve visszarepül 1953-ba, a meccs idejére, arra a napra, amikor megszületett. Történt ugyanis, hogy Tuttit megkéri egy lány, hogy lomtalanítsa a nemrég elhunyt nagyapja lakását, amely tele van az Aranycsapat relikviáival, köztük ott a 9. számú mez, amit Hidegkuti Nándor viselt a legendás 6:3-as meccsén. Tutti felveszi a mezt, majd elájul, a Bakáts téren tér magához, és rájön: 1953-at írnak, néhány perc múlva kezdődik a nagy meccs, azaz a valódi születése előtt vagyunk két órával. És mindenkinek elmondja, hogy le fogjuk győzni az angolokat 6:3-ra, ami aztán számos bonyodalomhoz vezet. A filmben Halmit, a zenészt Cseh Tamás alakítja.
Az évszázad mérkőzését egy zenés darab, a Puskás – A musical is megidézi. Főhőse, Puskás Ferenc, a világ egyik leghíresebb magyarja. A Szente Vajk rendezte musical a nagy meccseire fókuszál, többek között az 1945. augusztus 20-i Ausztria elleni mérkőzésre, amikor először játszott a magyar labdarúgó-válogatottban, és az első válogatottbeli gólját is megszerezte. De nemcsak az olimpiai aranyérem sikerét élhetjük át Puskással, hanem a londoni 6:3-at is, az 1954-es világbajnoki kudarcot, az 1956-os forradalmat, de az 1956-os forradalom utáni emigrációját és a Real Madrid-féle sikereit is.
A 6:3-at a filmeken, a dalokon, musicalen kívül megidézték versek is. Szepesi György felhívására – mely szerint Költők, írjatok verseket! – számos költemény született, még Zelk Zoltán, a Sirály és a gyerekeknek készült A három nyúl szerzője is küldött verset a Népsport szerkesztőségébe Rímes üdvözlő távirat címmel.
Alighogy átszállt a határon
a győzelem, az a hat-három
s fáradtan a nagy drukkolástól
ledőlnék, egyszer csak rámszól
a rádió és arra biztat, hogy verset írjak…
Hát írok is. Miért ne tenném,
miért ne váljon ez az eredmény
ez a diadal verssorokra…