fortepan_134742.jpg

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről. 72 éve, 1953. november 25-én játszották az „évszázad mérkőzését”, amelyen a magyar labdarúgó-válogatott a londoni Wembley-ben 6:3-ra legyőzte az angol válogatott csapatát.

A sporttörténeti győzelem emlékére 1993-ban az MLSZ november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Az emlékezés itt nem állt meg, a mérkőzésről azóta is születtek filmek, dalok, sőt, még musical is. A 105 ezer néző előtt játszott mérkőzésen legyőztük a kilencven éve veretlen Angliát, ami nemcsak a pesti utcákon és a Piccadillyn szólt nagyot, hanem az egész világon.

Itthon minden iskolás úgy sorolta a játékosok nevét, mint ahogy az aradi tizenhármakat.

Csak itt az öröm és a diadal érzése feszítette a mellkasokat, nem pedig a nemzeti gyász. Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor, Gellér és a szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

Még a rádióriporternek is díj járt

A taktika, az ellenfél lerohanása látszólag egyszerű volt, illetve fontos szerepet kapott a folyton helyet változtató csatársor, többek között ezeknek volt köszönhető az ellenfél hátvédsorának megbontása. Billy Wright, az angol csapat kapitánya a meccs végén ezt nyilatkozta: „A magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom, el sem tudtam képzelni, hogy ilyen jó legyen a magyar együttes.” Nyilván mindig jó ilyet olvasni, azok után különösen, hogy utoljára közel negyven éve, 1986-ban képviselte magát a magyar csapat a világbajnokságon.

fortepan_22946.jpg
A Londonban győztes Aranycsapat: Grosics Gyula, Gellér Sándor, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Fotó: Fortepan / Kovács József

Az országos eufória átragadt a kommunista rezsim vezetőire is, és mindenkit kitüntettek, akinek köze volt a meccshez. A pályára lépő magyar játékosok Munka Érdemrendet, Sebes Gusztáv a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét kapta, de jutott a csillogó jelvényből a mérkőzés közvetítőjének, Szepesi György rádióriporternek, aki a Szocialista Munkáért Érdemérmet vehette át. Ahogyan a Hungaria Palatinus című dalában is elhangzik (Aréna, 1982): „Bemondta  Szepesi, hogy mi győztünk, és ittunk rá egy meggy flippet.

Könyvek, dalok és egy musical

1996-ban a honfoglalás millecentenáriumára a BBC a Magyar Televíziónak ajándékozott egy kópiát a mérkőzésről. 2020-ban az eredeti kópiát digitálisan felújították. A 6:3 legendája 1953 óta foglalkoztatta az alkotókat, művészeket.

Több mint tíz könyv dolgozta fel a példátlan sikert.

Ezen senki nem csodálkozott, 1982-ben pedig Aranycsapat címmel 132 perces, mozikban bemutatott dokumentumfilm emlékezett meg az évszázad mérkőzéséről.

A film, ahhoz képest, hogy klasszikus dokumentumalkotás volt, óriási sikernek bizonyult, így gyorsan, Aranycsapat A film születése, és ami a filmből kimaradt... címmel mintegy megtámogatva az alkotást, megjelent egy interjúkötet is, Surányi András tollából. A könyv kiadója a Mafilm volt, amelynek profiljába nem tartozott bele a könyvkiadás, ez szokatlan volt a szocialista Magyarországon. (A Mafilm rögzített poplemezfelvételeket is, és ezzel megszűnt a Hungaroton kiadói monopóliuma.)

1986-ban publikálta a Hobo Blues Band az Esztrád című albumát, melyen szerepelt a 6:3 című dal, amely történelmi dimenzióba helyezte a győzelmet, a Don-kanyarral, Isonzóval és Moháccsal együtt emlegeti a meccset, mint a sokat szenvedett népünk egyik vigaszát. A dal érdekessége, hogy a mexikói vb idején jelent maga az Esztrád album, melyen a 6:3 is található, különös kapcsolatot teremtve ezzel a szovjet válogatottól elszenvedett 6:0-s zakóval.

Hatot rúgtunk Angliának, olyan, mint egy álom,
A mi hazánk nevét zengik szerte a világon…
Hidegkuti, Puskás Öcsi gondoskodtak róla,
Hogy a labda hatszor jusson a hálóba.

Sej! Túl a Don-kanyaron, Isonzón, Mohácson,
Büszke most a magyar, zengik a világon,
4:2 a félidőben, a végén 6:3!

1999-ben mutatták be a mozik Tímár Péter 6:3, avagy Játszd újra Tutti! című vígjátékát, amelynek főhőse a szemetesautón dolgozó, futballrajongó kukás, Boksai Rezső (Eperjes Károly), aki megszerzi Hidegkuti mezét, amit magára öltve visszarepül 1953-ba, a meccs idejére, arra a napra, amikor megszületett. Történt ugyanis, hogy Tuttit megkéri egy lány, hogy lomtalanítsa a nemrég elhunyt nagyapja lakását, amely tele van az Aranycsapat relikviáival, köztük ott a 9. számú mez, amit Hidegkuti Nándor viselt a legendás 6:3-as meccsén. Tutti felveszi a mezt, majd elájul, a Bakáts téren tér magához, és rájön: 1953-at írnak, néhány perc múlva kezdődik a nagy meccs, azaz a valódi születése előtt vagyunk két órával. És mindenkinek elmondja, hogy le fogjuk győzni az angolokat 6:3-ra, ami aztán számos bonyodalomhoz vezet. A filmben Halmit, a zenészt Cseh Tamás alakítja.

Az évszázad mérkőzését egy zenés darab, a Puskás – A musical is megidézi. Főhőse, Puskás Ferenc, a világ egyik leghíresebb magyarja. A Szente Vajk rendezte musical a nagy meccseire fókuszál, többek között az 1945. augusztus 20-i Ausztria elleni mérkőzésre, amikor először játszott a magyar labdarúgó-válogatottban, és az első válogatottbeli gólját is megszerezte. De nemcsak az olimpiai aranyérem sikerét élhetjük át Puskással, hanem a londoni 6:3-at is, az 1954-es világbajnoki kudarcot, az 1956-os forradalmat, de az 1956-os forradalom utáni emigrációját és a Real Madrid-féle sikereit is.

A 6:3-at a filmeken, a dalokon, musicalen kívül megidézték versek is. Szepesi György felhívására – mely szerint Költők, írjatok verseket! – számos költemény született, még Zelk Zoltán, a Sirály és a gyerekeknek készült A három nyúl szerzője is küldött verset a Népsport szerkesztőségébe Rímes üdvözlő távirat címmel.

Alighogy átszállt a határon
a győzelem, az a hat-három
s fáradtan a nagy drukkolástól
ledőlnék, egyszer csak rámszól
a rádió és arra biztat, hogy verset írjak…
Hát írok is. Miért ne tenném,
miért ne váljon ez az eredmény
ez a diadal verssorokra…

Ez is érdekelheti

November 17-én történt

„Hiszek a klasszikusok modernségében. Hiszek a tiszta beszéd ábécéjében és a magyar nyelv Arany János-i törvényeiben. Hiszem, hogy az élményt és szórakozást nyújtó színház az ország munkakedvének pénzben ki sem fejezhető ösztönzője és emberi fejlődésének formálója” – vallotta anno színházi credójában az 1911. november 17-én született Kossuth-díjas színművész, Básti Lajos.

Április 1-jén történt

1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat csapatkapitánya, becenevén Puskás Öcsi. Puskás a FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel, 2016-ban a goal.com internetes szakportál Legendák világbajnoksága elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.

Sorozat készül Puskás életéből

A forgatókönyvet Tasnádi István, Hegedűs Bálint és Bárány Márton írja.

Hét zseniális magyar edző, akiknek C. Ronaldo és Simone Biles is sokat köszönhet

Nadia Comăneci, Cristiano Ronaldo, Simone Biles, Radulovics Bojana mind olyan sportolók, akiknek eredményeiből magyar edzők is kivették a részüket.