fbpx

A bronzkori gyerekeknek nem szuvasodott a foguk

A kora bronzkorban élt gyerekeknek táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk – derült ki egy osztrák tanulmányból.

A woman looks at a bronze age skull from Jericho, dated to between 2200 and 2000 BCE, showing the ancient surgical procedure of trephination, the procces of cutting a hole through the skull to the surface of the brain, on display during a preview of the Wellcome Collection's major new exhibition "Brains: mind of matter" in London on March 27, 2012. AFP PHOTO / MIGUEL MEDINA (Photo by MIGUEL MEDINA / AFP)

 A gyerekkori táplálkozás jellemzői és a fogak egészsége nagyon más volt az iparosodás előtti korszakban, mint ma – írta a PlosOne tudományos folyóiratban a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki orvostudományi központjának munkatársa, Fabian Kanz által vezetett szerzőcsoport.

A szakértők kutatásukban az alsó-ausztriai Traismauer közelében található Franzhausenben feltárt kora bronzkori (i. e. 1700–1500) temető leletanyagára támaszkodtak. Itt a feltárás során 75 gyerek 978 fogkövületét találták meg az Osztrák Tudományos Akadémia régészei. A kutatók mindössze három gyereknél bukkantak szuvas fogakra, és csupán öt darabra. Így a Franzhausen területén élt bronzkori kicsiknél kevesebb mint egy százalék volt a fogszuvasodás gyakorisága.

Ezzel szemben 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.

A kutatók szerint a kirívó eltérés magyarázata az étrendben keresendő. Az eredmények arra utalnak, hogy a lelőhelyen talált kora bronzkori gyerekek étrendje nem segítette elő a fogszuvasodást.

Másrészt a már gyerekkorban észrevehető kopás jeleit mutató fogak aránya elérte a hetven százalékot. Ez olyan étrendre utal, amely jobban megterheli a fogakat – állapították meg a szakértők. A két tény együtt azt bizonyítja, hogy a bronzkori gyerekek étrendje egészen más lehetett, mint a maiaké.

A képen bronzkori koponya (illusztráció). Fotó: AFP/Miguel Medina

A rovat további cikkei