000_DV1135255.jpg

A Tisza cipő gyártását is segítő Adidas óriásit háborúzott a Pumával

A Disney+ Sneakerháborúk: Adidas vs. Puma című dokumentumfilmje többek közt azt mutatja meg, hogy bizonyos csíkok nemcsak testvéreket választhatnak el egymástól, hanem egy egész várost, és részint a világot is. Az alig húszezer lélekszámú, idillinek tűnő Herzogenaurachban született meg az Adidas és a Puma is, e két sportszergyártó-óriás.

Itt jegyezzük meg, hogy Martfűn is készült bérmunkában Adidas, még a hetvenes évek elején, és az itt szerzett tudást hasznosították újra a Tisza cipő gyártásakor. De vissza a testvérekhez! Adolf „Adi” Dassler, és Rudolf, azaz „Ruda” testvérháborúja jól modellezi a modern kori társadalmi megosztottságokat is. Jellemző, hogy a gólyafészkes, skanzenre emlékeztető kisvárosban a lakók egymás lábait nézik, azt, hogy ki milyen cipőt visel, és ha a konkurens cégnél dolgozik, nem is nagyon állnak szóba egymással. A film alapvetően a két cég rivalizálására fókuszál, így kevesebb szó esik a két márka popkulturális utalásairól, ami van, azok inkább kötelező körök (Run DMC és az Adidas Superstar kapcsolata, vagy a Yevel való szövetség, illetve később konfliktus), pedig minden albrandnak sajátos kulturális vetülete van, más és más zenei szubkultúrák favorizálnak egy-egy almárkát.

Persze nem állít mást a film címe sem, mint hogy a rivalizálást láthatjuk a háromrészes sportháború középpontjában, de az unalmas vágóképek helyett több vágyfokozót is beleszerkeszthettek volna. Így maradtak a festői norvég havas tájak és hajnali életképek az északnémet rónaságból, ami csak arra jó, hogy az ember közben újrafűzze a megszáradt fehér Adidasában a pertlit. Megszólalnak az egykori és jelenlegi cégvezetők, sportolók (David Beckham Adidas- és Usain Bolt Puma-nagykövetek stb.), és elmesélik, hogyan nőtt ki a történelmi viharok közepette egy cipészműhelyből két egymással rivalizáló óriáscég.


Nyilván az is izgalmas, mikor keletkeztek a testvérpár között az első repedések (Rudolf kifakadt azon, hogy minden elismerést Adolf kap), sőt még nőügy is felmerült a háttérben, de szerencsére a sorozat nem a bulvárra helyezi a fókuszt, akkor sem, amikor a rivalizálásról mesél. Annyit azért megtudunk, hogy a feleségek sem jöttek ki egymással, és bizonyára az oltogatás is benne volt abban, hogy Rudolf, azaz Rudi kivált a cégből, és létrehozta a Ruda nevű sportmárkáját, amin már csak egy kicsit kellett csavarni, és ebből lett a Puma. Adi pedig a családi nevét is beleapplikálva alkotta meg az Adidast.

Rudi Dassler 1898-ban, míg Adolf 1900-ban született, mindketten cipészek voltak, és ők voltak a könnyűiparban az elsők, akik azt mondták: kizárólag sportcipőkre akarnak koncentrálni. Közös cégük, a Gebrüder Dassler Sportschuhfabrik hosszú ideig remekül működött, mert szerencsés volt a testvérek között a munkamegosztás. Adolf a gyártási és tervezési munkával foglalkozott, Rudolf inkább a marketinggel és a cég irányításával. A város folyójának a neve – Aura – benne van Herzogenaurach nevében, így a folyó csíkja is része a szimbolikus kettéosztottságnak.

A város déli oldalán található az Adidas, míg az északi oldalon a Puma főhadiszállása, így a város is kettévált, ahogy a két Dassler család sem kommunikált egymással. Még a kocsmákról is tudni lehet, hogy melyik cég dolgozói járnak oda, és ezt tiszteletben tartja mindenki. Ahogy ez a várost kettéosztották, úgy vált ketté annak idején Berlin és maga Németország is. Az Adidas 22 milliárd eurós vállalat, a világ második legnagyobb sportszergyártó cége, világszerte 60 ezer alkalmazottal, a Puma kisebb, családiasabb vállalat, amely a Covid után sokadszorra szorongatta meg az Adidast.

043_ddp_PAR2004013084528.jpg
Vásárlók a Puma Concept Store üzletben Frankfurtban. Fotó: Thomas Lohnes / DDP / ddp images/AFP

Nyilván izgalmas a gazdasági thriller vonal, a történeti háttér és a folyton megújuló iparág kihívásainak lekövetése, de mennyivel felkavaróbb az 1936-os berlini olimpiát feldolgozó blokk, amelyben látjuk a híres képsorokat Jesse Owensről, aki útközben elveszítette a cipőjét. Adolf szintén ott volt az olimpián, odaadta neki a sportcipőjét, és ezt viselve Owens négy aranyat nyert. Ezután kezdett virágozni az üzlet. Ez a motívum, illetve az, hogy Hitler nem nagyon akart gratulálni Owensnek, is csak azért érdekes a dokufilmes csapatnak, hogy párhuzamba állítsák a huszonnégyszeres Grammy-díjas amerikai rapperrel, az újabban magát Yenek nevező Kanye Westtel, aki az Adidas márkanagykövete lett.  

Ye egy rövid időre visszaállította az Adidas presztízsét, három éven keresztül rekordbevételeket könyvelhetett el a cég, amikor is a közösségi médiában egyre-másra bukkantak fel az antiszemita megjegyzései. Vannak, akik szerint az Adidas későn reagált és rúgta ki Yet, de ennél is izgalmasabb, hogy mekkora kockázatot vállal egy márka, amikor öntörvényű nagykövetet választ, aki egy idő után nem akarja betartani a szerződési feltételeket. De a két cég árulásokkal teli rivalizálásának legnagyobb pofára esése nyilván az volt, amikor nemrég Bjørn Gulden, a Puma addigi vezérigazgatója átment az Adidashoz. Fogjuk fel ezt pozitívan! A sneakerpiac, az Adidas három csíkja és a Puma kövér csíkja nem csak mezőkre tudják osztani a világot, hiszen a cipőkben például ott vannak a fűzők, amelyek éppenséggel a megkötés, az összeköttetés szimbólumai is lehetnek.

Ez is érdekelheti

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Szlimmy: Nem attól jó egy szám, hogy azt hallgatják a legtöbben

Megjelent Szlimmy új, Golyóálló című EP-albuma, ami bizonyítja: a legmélyebb pontról is van visszaút.

Foglaljon helyet ön is Gryllusék asztalánál!

Játsszunk el azzal a gondolattal, hogy a családi vacsoraasztal maga az univerzum, csak kicsiben, és körülötte nemcsak égitestek, hanem történetek is keringenek, amiket csak azok ismernek, akiknek terítettek is.

Szabikeyz: Szeretem a nyolcvanas éveket, onnan származnak a legjobb zenék

A PEMA-n tanuló Szabi elmesélte, miként tudott gitárzúzás helyett billentyűzúzással „rocksztárrá” válni.