A cyborgok már köztünk élnek

A Brain Bar egyik legérdekesebb beszélgetése az örök élet lehetőségét tárgyalta, melyen Honti Pál tudományos és technológiai tanácsadó és Kiss Richárd, a Medipredict orvosigazgatója vett részt. A moderátor, Stumpf Kata vezetésével a beszélgetés olyan alapvető kérdésekre koncentrált, mint az élet definíciója, a biológiai test korlátai és az életminőség megőrzésének kérdései.

Kiss Richárd nyitásként hangsúlyozta, hogy mielőtt az örök életről beszélnénk, tisztázni kell, mi az élet maga. Szerinte a biológiai testünk nem maradhat meg örökké, de a személyiség átörökítésének kérdése az új technológiák révén egyre inkább megjelenik a tudományban. De valójában mi tesz minket emberré? – kérdezte Kiss, utalva arra, hogyha egy algoritmus képes lenne egy ember személyiségét megtanulni és továbbadni, azt vajon már az örök élet egyik formájának lehetne tekinteni?

Kiss egy másik fontos szempontot is felvetett: azok, akik az örök életet kergetik, vajon tisztában vannak-e az emberi létezés korlátaival? A klímaváltozás és az ökológiai katasztrófák ugyanis elkerülhetetlenül befolyásolják a földi élet jövőjét, így az ember mint faj perspektíváját is. Kiss hangsúlyozta, hogy a cél nem az, hogy 150 évig éljünk, hanem, hogy a jelenlegi élettartamunk utolsó pillanatait is jó fizikai és mentális állapotban töltsük. A megelőzhető betegségek elkerülése kulcsfontosságú tényező ebben a folyamatban, ezért a gyógyítás helyett a fókuszt mindinkább a prevencióra kell helyezni.

Azt Honti Pál is kiemelte, hogy a hosszú és minőségi életre való felkészülést nem középkorúként, hanem minél fiatalabb korban kell elkezdeni, és a mindennapos, unalmas rutinokat következetesen kell csinálni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a modern orvostudomány képes hosszú ideig életben tartani az embereket, de ez nem feltétlenül biztosítja az életminőséget.

Az egészségmegőrzés tudományának technológiai aspektusait tekintve Kiss Richárd arról beszélt, hogy a cyborgok már most köztünk élnek: több millió ember használ pacemakert, inzulinpumpát vagy más beültetett eszközöket. A protézisek terén is hatalmas fejlődés zajlik, a génterápiák pedig egyre több páciens számára nyújtanak kiutat krónikus betegségekből. A csípőprotézisek fejlődésének jelentőségét is kiemelte. Szerinte a legmodernebb technológiák lehetővé teszik, hogy a protézist kapók akár aznap lábra álljanak, ezáltal jelentősen csökkentve a halálozási arányt idősebb betegeknél.

Honti Pál megemlítette, hogy a biohackerek mozgalma is egyre népszerűbbé válik, sokan nem várnak a hivatalos klinikai kísérletek eredményeire, hanem saját testükön próbálnak ki új technológiákat, ami közel sem veszélytelen. Arról is szó volt, hogy azok az egészségügyi innovációk, amelyek jelenleg csak a felsőbb rétegek számára érhetőek el, hosszabb távon végül lecsorognak a társadalom alsóbb rétegeihez is, így azokból végül mindenki profitál.

Végezetül mindkét szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen innovációnál, technológiánál fontosabbak az életmódi döntések. Honti Pál szerint a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás és a minőségi alvás mind elengedhetetlenek a hosszú, egészséges élethez, mégis az ember az egyetlen faj, amely szándékosan képes például az alváshosszát csökkenteni. Kiss Richárd ehhez még hozzátette, hogy a mentális egészség meghatározó az életminőség szempontjából: először fejben kell rendbe tenni a dolgokat, és csak utána jön az étkezés és a testmozgás vagy bármilyen más életmódbeli kérdés.

Az idei Brain Bar fesztivál szeptember 26–27. között zajlik a Magyar Zene Házában.

Fotók: Bach Máté / Kultúra.hu