Kocsis Zoltán születésnapján (is) a klasszikus zene mindenkié
2021 óta május 30-án, Kocsis Zoltán születésnapján ünnepeljük a magyar klasszikus zene napját, amikor is egy koncertsorozat keretében a klasszikus magyar művek mellett új, kortárs kompozíciók is megszólalnak. Ez a nap többek között azt is megmutatja, hogy a klasszikus zenétől nem kell megijedni, mindenki rá tud hangolódni, bármilyen furcsán hangzik, még a fülesbaglyok is.
Történt ugyanis, hogy 1975-ben Kocsis Zoltán a tours-i fesztiválon horkolásra emlékeztető hangokat hallott koncertje közben, közvetlen a színpad közelében. Kiderült, hogy nem egy fáradt néző zavarta meg az előadást, hanem egy fülesbagoly, akinek a „horkolása” Kocsis állítása szerint számos esetben vette fel a zene ritmusát. Baglyok 2026-ban valószínűleg nem lesznek a Zeneakadémia Nagytermében, de minden más, ami méltó Kocsis Zoltán örökségéhez, az igen.
Az ünnep egyik központi eseménye május 30-án a Zeneakadémia Nagytermében az In memoriam Kocsis Zoltán-est. A múlt örök értékeit Liszt Ave Mariája és Kodály Magyar népzene-sorozata jeleníti meg, mindkét mű Kocsis Zoltán átiratában hangzik el, de hallhatjuk Dohnányi Ernő Koncertdarab csellóra és zenekarra, op. 12 című művét is. A kortárs magyar zenét Gyöngyösi Levente Missa Vanitas vanitatum című kompozíciója reprezentálja.
Kocsis Zoltán mondta a Román Kulturális Intézet nívódíjának átadásán, 2008-ban, hogy változó világunk jelenleg nem kedvez a csöndes szemlélődésnek, az élmények kreatív feldolgozásának, a zavartalan alkotómunkának. Viszont az élmények kreatív feldolgozásának kedvezhetnek a magyar klasszikus zene napjának koncertjei, amelyek rámutatnak a klasszikus zeneművek és a kortárs alkotások közötti kapcsolódásokra.
Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző karrierje akkor indult be igazán, amikor tizennyolc éves korában első lett a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén. A híre gyorsan terjedt a világban, játszott Európa, Észak- és Dél-Amerika és a Távol-Kelet legfontosabb zenés színpadjain, és alig múlt huszonöt éves, amikor Szvjatoszlav Richter felkérte, hogy játsszon vele négykezest. Később olyan zenekarokkal lépett fel szólistaként, mint a Berlini Filharmonikusok, a Royal Filharmonikusok, a Bécsi Filharmonikusok vagy a New York-i Filharmonikusok.
Kocsis Bartók Béla életművének egyedülálló gondozója volt, de Debussy- és Rachmaninov-értelmezései is a klasszikus zene referenciapontjai, ugyanakkor Kurtág György világának szintén ő volt az egyik legjobb ismerője. Kocsis Zoltán neve szerepel a Philips Records 1999-ben megjelentetett A 20. század nagy zongoristái című sorozatában is. 1997-ben vette át Magyarország egyik vezető szimfonikus együttesének, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak, az egykori Állami Hangversenyzenekarnak az irányítását.
A kétszeres Kossuth-díjas Kocsis Zoltán elnyerte a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetését is. Minden májusban, születésnapja alkalmából jótékonysági koncertet adott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Most ez a bizonyos születésnap, azaz május 30. a magyar klasszikus zene napja. Azt mondta egyszer, hogy a gyakorlás több, mint mindennapi tevékenység, a gyakorlás életforma. Jó lenne, ha nekünk a hangversenyre járás lenne az életformánk. El is kezdhetjük ezt akár már május 30-án, a magyar klasszikus zene napján.
Címlapfotó: Kocsis Zoltán magyar zongoraművész, karmester, zeneszerző 2009. november 5-én. Fotó: STR / AFP
