A támogatáskezelő, a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiállításának megnyitóján részt vett dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, dr. Erdő Péter esztergom–budapesti érsek és Monszpart Zsolt, a támogatáskezelő főigazgatója.

A sajtónyilvános kiállításmegnyitón az érdeklődők megtudhatták, hogy a rendezvény házigazdája – mint a kultúra és a művészetek elhivatott támogatója – kiállítássorozatot szervez, hogy így is hozzájáruljon tehetséges művészeink széles körű megismeréséhez. Az És fölzeng a világ címmel megnyitott kiállítás a tervezett programsorozat első állomása. A tárlat az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódva keresztényi témákat jár körül neves kortárs művészek alkotásain keresztül.

A kiállítás címéül választott idézet Pilinszky János Harmadnapon című verséből származik, s a meghívott alkotók a száz éve született és negyven éve elhunyt költő munkásságából ihletet merítve tesznek hitet a keresztényi eszme mellett.

Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművészünk szakralitást kereső képei, Bráda Tibor Munkácsy-díjas és a Köztársaság arany érdemkeresztjével kitüntetett festő- és üvegművészünk templomiüvegablak-tervei, Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászunk kisplasztikái, valamint Péreli Zsuzsa, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy-díjas, nívódíjjal és Magyar Örökség díjjal kitüntetett érdemes és kiváló művészünk kárpitképei a keresztény gondolkodás életigenlő optimizmusát sugározzák.  

Különösen fontosnak nevezte ezt a bizakodást a rendezvény fővédnöke, dr. Erdő Péter bíboros, aki hangsúlyozta, a pandémia okozta kényszerű zárlat alól lassanként felszabadulva a kiállítás a jövőbe tekint. Azokat az utakat tárja fel, amelyeken keresztül a lélek harmóniája, nyugalma helyreállhat, amelyek a szakralitás újraértékeléséhez vezethetnek. Az esztergom–budapesti érsek arra is rámutatott, hogy úgy térhetünk vissza a normalitáshoz, ha erős hitünk megtartása mellett helyreállítjuk az orvoslásba, a gyógyszergyártásba, a tömegtájékoztatásba, a közintézményekbe, a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalmat is. Elszigetelt egyénként ugyanis nem nézhetünk szembe a természet erejével, így a járványokkal sem.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a keresztény üzenet szerint a létezés több, mint a földi élet. És minden, ami az ember életét felemeli, ami az isteni parancsolatnak megfelel, az egyháztól indult ki. „A keresztény művészet nélkül nem tudunk művészetről beszélni, hiszen az alapfogalmakat a keresztény művészet fektette le” – fogalmazott.

Európa jelenével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a nyugati kultúra elment a természetesség határáig, a magyar szellemnek azonban nem kell követnie ezen az úton. Évezredes tapasztalatainknak megfelelően meg kell őriznünk hitünket és kultúránkat, s akkor megmaradhatunk. A kiállítás tükrözi ezt a törekvést, vélekedett a miniszter, aki a nemzetközi eucharisztikus kongresszustól is hitünk megerősödését várja.

Monszpart Zsolt, az EMET főigazgatója a kiállítás megnyitóján azt mondta: az intézmény fő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Ennek szellemében kérték fel a kiállító művészeket, hogy az alkotásaikban megformált üzenettel segítsék a lelki felkészülést az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.