A magyar dalszerzés évét ünnepli az Artisjus Dalszerző bookazinja
Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és az emberi figyelem is újraíródik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a dalszerzők napjára, október 8-ra megjelenő Dalszerző bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely azt ünnepli, hogy 2025 a magyar dalszerzés éve.
Hatvan évvel ezelőtt két fiatal szerző, Szörényi Levente és Bródy János új frekvenciára hangolta az országot: megszületett a beat, vele együtt egy egész generáció saját hangja. Az Artisjus kiadásában megjelenő Dalszerző bookazin ezt a pillanatot is megidézi és továbbgondolja. Bartóktól és Huszkától a beathullámig, a bakelittől az algoritmusig – a Dalszerző bookazin több mint száz év magyar zenetörténetét sűríti, miközben arra keresi a választ, hogy mi tartja életben a dalt a technológia korában.
A tematikus év alapját három egymásba fonódó történet adja: hatvan éve írta meg első magyar nyelvű beatdalait a Szörényi–Bródy-szerzőpáros, százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere és a hazai szerzői jogvédelem egyik úttörője. A százoldalas kiadványban esszék, interjúk és fotós anyagok mesélnek arról, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában – és mitől marad emberi mindaz, ami dalban születik.
„Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal, legyen az népdal, műdal, rock- vagy popdal, vagy kortárs zene, régóta része a kultúránknak és nemzeti identitásunknak” – fogalmazta a Dalszerző – Magyar zenei újjászületések a 20. században című, archív és kortárs fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány kapcsán Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.
„A tematikus év három szálát úgy fonjuk egybe, ahogy azok a valóságban is folyamatosan találkoznak, át- és átszövik egymást. Nem titkoltan azzal a céllal, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutató tapasztalatot is vihessen az ismeretlen jövőbe. Abba a jövőbe, amelyben a dal, mint kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, nagy kihívások előtt áll a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában” – írja beköszöntőjében a főszerkesztő, Horváth Gergely.
A Libri és a Líra hálózataiban, illetve a Cser Kiadó üzleteiben megvásárolható bookazinban egyebek mellett Stumpf András Szörényi Levente és Bródy János közös örökségéről szóló esszéje, Szűcs Krisztián hamarosan megjelenő novelláskötetének részlete, Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatáról szóló írása, valamint Budapest hat + egy emblematikus beathelyszínének krónikája várja az érdeklődőket.
