A kommunisták betiltották, végül a bemutatója napja lett a magyar dráma ünnepe

Ma van a magyar dráma napja, amelyet 1984 óta tartanak meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

fortepan_129714.jpg
Az ember tragédiája előadása a kecskeméti Katona József Színházban 1961-ben, Éva szerepében Borbíró Andrea, Lucifer szerepében Bárdy György színművészek. Fotó: Hunyady József / Fortepan

A Magyar Írószövetség kezdeményezte, hogy Az ember tragédiája első színrevitele előtti tisztelgésként szeptember 21. legyen a magyar dráma ünnepe, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi és a határon túli magyar drámairodalom értékeire, ösztönözzék az írókat újabb művek megalkotására.

Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni élete fő művét, amelyet feljegyzései szerint 1860. március 26-án fejezett be. A sokáig színpadi előadásra alkalmatlannak vélt mű ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én, csaknem két évtizeddel Madách halála után, a Nemzeti Színházban tartották az intézmény igazgatója, Paulay Ede rendezésében. A négy órán át tartó előadáson a tragédia mind a 4141 sora elhangzott, a kísérőzenét Erkel Gyula szerezte, Ádám jelmezeit Paulay tervezte, és ő rajzolta meg a díszletek vázlatát is.

A darabot néhány év alatt valamennyi magyarországi színház műsorára tűzte, és a Nemzeti Színházban számos feldolgozást megért. A második világháború után először 1947-ben mutatták be, de a kommunista kultúrpolitika nem sokkal később betiltotta, csak 1957-től játszhatták ismét rendszeresen.

A magyar dráma napján országszerte és a határon túl színházi programok várják a művelődni vágyókat. Idén a magyar dráma ünnepén a közszolgálati csatornák a hazai és a határon túli magyar drámairodalom gazdag hagyományai előtt tisztelegnek.

Mi a magyar dráma napja alkalmából Háy Jánossal beszélgettünk.

Ez is érdekelheti

Október 5-én történt

„Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot” – fogalmazta az 1917. október 5-én született Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Szabó Magda, aki regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.

Lábon lőtte magát a kortárs zenei világ  azzal, hogy szakított a tonalitással

Fiatalon lúdtollal írt kottát, ma már mindent számítógépen készít. Gyöngyösi Levente elárulta, miért szakított a 20. századi zenei nyelvvel, és azt is, hogy egy román rendezőtől mit tudott meg Madáchról.

Arany János javítgatta Az ember tragédiáját

Miután Madách Imre 1860-ban elkészült Az ember tragédiájával, eljuttatta Arany Jánosnak, aki javasolt néhány apróbb módosítást a drámai költeményben.

Újragondolják a Semmit és a Tragédiát a Budapest Bábszínházban

Nagyszabású születésnapi koncerttel ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Budapest Bábszínház vasárnap. A jubileumi eseményen jelentették be a következő évad bemutatóit.