színháztörténet
Betiltották, végül a bemutatója napja lett a magyar dráma ünnepe
Ma van a magyar dráma napja, amelyet 1984 óta tartanak meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
A színésznő, akinek triplán kellett bizonyítania
Básti Juli nem a szerencsében, hanem a kemény munkában hitt.
Az ország feldarabolása a magyar színházi élet szétszaggatását is jelentette
A trianoni békeszerződés a magyar színházi életre is jelentős hatással volt.
Nemcsak filmvásznon kémkedett, de színész kollégáit is megpróbálta besározni
Szakáts Miklós, az első magyar kémfilm egyik főszereplője maga is ügynök volt. Hálózati fedőnevének a Cyranót választotta, azt a karaktert, amelyet elirigyelt kollégáitól.
Laborfalvi Róza bántalmazott gyerekből femme fatale, dívából mesterszakács lett
A femme fatale, aki reggel tehenet fej és úgy főz kávét, mint Budán senki. Hogy talált a színház után új szenvedélyre a konyhában? Jókainé Laborfalvi Róza 208 éve született.
Cserhalmi, Kulka és egy kis színháztörténet a színházi világnapra
A színházi világnapra ajánlunk három formabontó interjúkötetet a közelmúltból.
Hol tartana Peter Brook nélkül a magyar színház?
Száz éve született Peter Brook angol rendező, aki nélkül nem tudnánk, hogy a színházhoz elég egy üres tér.
Elhunyt Mécs Károly színművész
Életének kilencvenedik évében szerdán este elhunyt Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet művésze, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – tudatta családja képviselője az MTI-vel csütörtökön.
Kilencévesen faragta első Vitéz Lászlóját a bábozás nagymestere
Január 29-én lenne százéves Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész, érdemes és kiváló művész, a népművészet mestere, Vitéz László, Süsü, a sárkány, Hakapeszi Maki és Furfangos Frigyes „atyja”.
Kemény Henriket ünnepli a Vojtina Bábszínház
Egyhetes programsorozattal ünnepli Kemény Henrik bábművész születésének 100. évfordulóját a Vojtina Bábszínház január 28. és február 2. között Kemény Henrik 100 – A Bábjátékos (1925–2025) címmel.
Vitéz László és a haverok
Vagy inkább rokonok. Ugyanis bármerre indulunk Európában, megtaláljuk a mi legismertebb vásári bábfiguránk helyi megfelelőjét. Igaz, nem az egykori vásárok mai megfelelőin, hanem színházakban, művészeti vagy épp gasztrofesztiválokon.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Madách Színházban a Macskák előadása
Az 1600. Macskák előadást játssza a Madách Színház ma este. A széria rekordnak számít: a magyar színházi életben példátlan, hogy egy produkció csaknem 42 évig megszakítás nélkül legyen műsoron az eredeti rendezésben, koreográfiával, változatlan formában.
Karakteres megjelenése és utánozhatatlan iróniája tette a közönség kedvencévé Szombathy Gyulát
Január 3-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Szombathy Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akinek a játék, a színház egyet jelent az életével.
Nélküle nem létezne a magyar hivatásos színjátszás
Ügyvédként vagy tanácsosként meggazdagodhatott volna, de életét a magyar nyelvű színjátszásra tette fel. Kétszáztíz éve, 1814. december 24-én halt meg Kelemen László, az első magyar színigazgató.
Egy művelt erdélyi gróf mentette meg az Operát
Reformátorok az Operaházban címmel jelent meg az Opera gondozásában Karczag Márton, a Dalszínház emléktárvezetőjének legújabb kötete, amely gróf Bánffy Miklós 1912 és 1918 közi vezetői periódusát dolgozza fel. A kiadvány részletesen foglalkozik az erdélyi polihisztor nevéhez fűződő operaházi korszakkal, amely épületfelújítással indult, két Bartók-premierrel ért véget, és kulcsszerepet játszott benne a Nemzeti Színházból szerződtetett Hevesi Sándor is.
Berlinben heccre készültek a nácik, de a zúgó taps elnémította őket
A húszas évek végén a revü- és a jazzoperettben látták a zenés színház jövőjét. Köztük volt Ábrahám Pál is, aki egyszerre újította meg a műfajt, és zárt le egy korszakot.