Új tanulmányok szerint a bükki Suba-lyukban feltárt neandervölgyiek tuberkolózistól szenvedtek. A szakértők szerint a betegség hozzájárulhatott kihalásukhoz is.

Suba-lyuk barlang AFP.jpg
Cserépfalu település fölött fekvő Suba-lyuk barlang a Bükkben. Fotó: Michal Fludra / NurPhoto via AFP

Közép-Európa neandervölgyijei 35 ezer évvel ezelőtt nagy számban voltak TBC-sek – számol be a Live Science cikke alapján a National Geographic. Most először azonosították a tuberkolózist a neandervölgyieknél, és az sincs kizárva, hogy ez a betegség járulhatott hozzá kihalásukhoz.

A feltárást még 1932-ben végezték a Bükk-vidéken fekvő Suba-lyukban. Ott leltek a bejárathoz közel két neandervölgyire, egy nő és egy kisgyermek csontjaira. Az elemzések szerint a gyermek 33–34, a felnőtt pedig 37–38 ezer éve halt meg.

Mindkét személyen egyértelműek a fertőzés jelei, több csontelváltozást is észleltek. A lítikus elváltozások csontveszteséggel járnak, majd lyukak alakulnak ki, ezekben az üregekben újabb csont jelenik meg. A kutatócsoportot Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa vezette, aki szerint egyértelmű, hogy tuberkolózisos megbetegedésről van szó.

Az elmélet alátámasztására a Birminghami Egyetem vállalkozott. Oona Lee, az ottani kutatócsoport vezetője a csontokból vett mintákból megerősítette, valóban TBC-ről van szó.

A kutatás következő fázisa, hogy megválaszolják, hogyan fertőződtek meg a neandervölgyiek. Korábban a tuberkolózis jeleit a korszakban élt bölényeken detektálták, előfordulhat, hogy az ősemberek a hordozó állat húsát fogyasztva kapták el a kórt. A kutatócsoport szerint ez a betegség is hozzájárulhatott ősi rokonunk kihalásához.