A mauthauseni náci koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulójára emlékeztek Ausztriában

A mauthauseni náci koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulójára és a láger áldozataira emlékeztek vasárnap Ausztriában. A rendezvényen részt vett VI. Fülöp spanyol király és hitvese, Letícia, Vjosa Osmani koszovói elnök, valamint Alexander Van der Bellen osztrák államfő és az osztrák kormány tagjainak zöme is.

Hana Berger-Moran, Mark Olsky, and Eva Clarke, born in the concentration camp or on prisoner transports between the camps a few days and weeks before liberation, attend the International Commemoration and Liberation Ceremony at the Memorial of the former concentration camp in Mauthausen, Austria, on May 11, 2025, on the 80th anniversary. Hannes DRAXLER / APA / FOTOKERSCHI.AT / AFP
Hana Berger-Moran, Mark Olsky és Eva Clarke a mauthauseni náci koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulóján. Fotó: Hannes Draxler / APA / FOTOKERSCHI.AT / AFP

Az évforduló alkalmából tartott menetet a lágerben, illetve a koncentrációs táborok között, a fogolyszállítások során született Hana Berger-Moran, Mark Olsky és Eva Clarke vezette.

Politikusok a rendezvényen hagyományosan nem tartanak beszédet, Van der Bellen ezért közleményben fordult az megemlékezőkhöz. „Kezdetben volt a hallgatás. Kezdetben volt a félrenézés, amikor az antiszemitizmus és rasszizmus felütötte ronda ábrázatát, és alattomosan átvette az irányítást a társadalom felett” – írta.

Christian Stocker osztrák kancellár szintén közleményben úgy fogalmazott, hogy Mauthausennek „kell mindig is intő jelnek lennie arra, mihez vezethetnek tekintélyelvű ideológiák, a gyűlölet és a kiközösítés”. A spanyol királyi pár – aki a jelenlétével a lágerben egykor fogva tartott spanyolok ezreire emlékeztetett – fehér virágkoszorút helyeztek el a mauthauseni szarkofág előtt.

A Linz melletti koncentrációs táborban 1938 és 1945 között legalább 90 ezer ember vesztette életét, akiket meggyilkoltak, illetve a fogva tartás sanyarú körülményeinek estek áldozatul. Sokan közülük spanyolok voltak, akiket Franciaország náci megszállását követően deportáltak, miután oda menekültek a Franco-diktatúra elől.

A lágert 1938-ban nyitották meg a nácik először német és osztrák ellenzékiek, bűnözők és „társadalmilag nem kívánatos személyek” számára. A második világháború kitörését követően több mint 40 országból származó csaknem 200 ezer ember raboskodott ott. Mauthausent 1945. május 5-én szabadította fel az amerikai hadsereg. A vasárnapi megemlékezésen a rendőrség adatai szerint mintegy 20 ezren vettek részt.

Ez is érdekelheti

Hangfelvételek erősítik meg, hogy valóban Hitler rendelte el a holokausztot

A kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézete nemrégiben több mint 800 digitalizált hangfelvételt és átiratot tett közzé, melyek megerősítik, hogy Adolf Hitler, a náci Németország vezetője személyesen rendelte el a holokausztot – számolt be az Israel Hayom című lap.

90 éve zajlott a hírhedt náci könyvégetés

Kilencven éve, 1933. május 10-én érte el tetőpontját a hírhedt náci könyvégetések sorozata: Németország több városában nyilvánosan vetettek máglyára több tízezer, a nácik által „a német szellemet mérgezőnek” minősített könyvet.

Egyetemi barátságtól a diktatúra elleni harcig – a Fehér Rózsa mozgalom tagjaira emlékezünk

1943. február 22-én, 80 éve végezték ki az egyetemista Hans és Sophie Schollt és barátjukat, Christoph Probstot, akiknek Fehér Rózsa nevű mozgalma a náci diktatúra elleni tiltakozás szimbólumává vált. Történetüket többen is feldolgozták, nevüket számtalan épület, szobor, emlékhely őrzi.

Botlatóköveket avattak az Operaház főbejáratánál

A holokauszt operaházi áldozatainak emlékére tizenhét botlatókövet avatott fel az Operaház főbejárata előtt prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.