Az alumínium a modern világ kötőanyaga, avagy a szerelem angyalától az iPodig
108 éve, 1917. november 12-én született Bölcskei Elemér építész, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője. Ha meg szeretnénk tekinteni fő művét, akkor Szabadszállásig kell utaznunk, viszont a budapestieknek nem kell messzire menniük, ha találkozni szeretnének egy olyan híddal, amelyen rajta hagyta kézjegyét. Ugyanis Bölcskei tervezte újra a háborúban felrobbant Margit híd vasbeton szerkezetét is.
1951-ig ez volt Magyarország leglátványosabb alumíniumdemonstrációja, de ebben az időben ez a különös anyag már a hétköznapok része volt, ugyanis a Rákosi-korszak kellős közepén a családi ezüstöt mintegy szimbolikusan is fölváltotta a tömegtermeléssel előállított szürke és lényegesen olcsóbb alumínium a háztartásokban. Az űrállomásokra emlékeztető körúti eszpresszókban is alukanalakkal kavargatta mindenki az Omniát, majd az alumínium szép lassan bekerült a menzákba, a kórházakba, ebből az anyagból készültek az emblematikus ételhordók, és a tévéantennák is.
Az agyagezüst, amiből még ékszereket is készítettek
Vegyük használatba a Vissza a jövőbe híres időutazó DeLorean autóját, amely rozsdamentes acél karosszériával és alumínium alkatrészekkel készült, és menjünk vissza az 1985-ös bemutató startvonalától százharminc évet, egyenesen 1855-be, a párizsi világkiállítás helyszínére.
Az alumínium ára abban az időben még az aranyéval vetekedett, így eleinte ékszereket készítettek belőle. Hogy milyen értékesnek gondolták, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Washington D.C.-ben látható, 1884-ben felállított Washington-emlékmű csúcsa is alumíniumból készült. Akkoriban ez volt a legnagyobb alumíniumtömb, amelyet valaha öntöttek. Néhány év múlva, 1893-ban emelték az első jelentős alumínium műalkotást Londonban, Anterósz, a viszonzott szerelem görög istenének szobrát, ami a Piccadilly Circusre néz le.
A periódusos rendszer III. főcsoportjába tartozó alumíniumról sokan csak annyit tudnak, amennyit a keresztrejtvények kérdeznek, azaz, hogy mi a vegyjele, és már be is írják: AI. Pedig az alumínium ennél sokkal érdekesebb. Maga a modernitás szimbóluma, többek között a Föld első műholdja, az 1957-ben fellőtt Szputnyik–1 is két összekapcsolt alumínium félgömbből állt, és az összes későbbi űrhajó használt bizonyos mértékű alumíniumot.
A csomagolástól a hadiiparig
Maga az alumíniumdoboz, amelybe 1958 óta töltenek üdítőitalokat és sört, szintén a modern életérzés egyik szimbóluma, ami az 1970-es évekre lett igazán domináns a nyugati világban. Magát az elektromosságot is sokszor aluvezetékek, kábelek vezetik, sőt évről évre nő az autók alumíniumtartalma is. Már az első világháború alatt a hadviselő felek is egyre nagyobb mennyiségű alumíniumot igényeltek a repülőgépvázak gyártásához, és hiába lett vége a harcoknak, az alumínium már annyira része lett Németországnak, hogy 1919-ben elkezdték az ezüstérméket alumíniumérmékkel felváltani.
Aztán már a harmincas években megjelentek az utakon az alumínium teherkocsik, amelyek az alacsonyabb össztömegüknek köszönhetően több rakományt tudtak szállítani. Ugyanebben az időben az alumínium az építkezéseken is megjelent mint kötőanyag, sőt a belső terek kialakításánál esztétikai funkciót is kapott.
Alumíniummal a földönkívüliek ellen
Az ikonikus sydney-i operaház szerkezete szintén tartalmaz alumíniumot, ahogy a hivalkodó kortárs épület, a Burdzs Kalifa is, annak külső homlokzata üveg- és alumíniumburkolat kombinációjából áll. A repülőgépek mellett az autók, sőt a tankok motorjainak gyártásában is kulcsszerep jutott neki. Míg 1849-ben Gábor Áron a harangokat használta föl az ágyúk készítéséhez, addig a második világháború alatt a britek konyhai alumíniumedényeket gyűjtöttek, hogy az újrahasznosított fémet a repülőgépek gyártásához használják. Ugyanígy Németország is arra kérte a polgárait, hogy a konyhákban található alumíniumeszközöket adományozzák a hadseregnek. Így a polgári csendéletek szimbóluma, a kis kávéskanál akár egy Messerschmitt bombázóban is újjászülethetett.
Az 1970-es évekre már annyira megnövekedett az alumínium iránti kereslet, hogy tőzsdei árucikké vált, és 1978-ban bekerült a London Metal Exchange-be, a világ legnagyobb tekintélyű ipari fémtőzsdéjébe. Ha képzeletben megolvasztanánk a popkultúrát, rengeteg alumíniumot tudnánk kinyerni belőle. Kezdjük ott, hogy a vinyl hanglemez préseléséhez alumínium szerszámokat használnak, és ha már a lemezeknél tartunk: az Omega 1972-es Élő című albumát papírhiány miatt alutasakba csomagolták.
Az Iron Man című filmben Tony Stark high-tech ruhája alumíniumötvözeteket tartalmaz, Lady Gaga is viselt alumíniumruhát a Grammy-díj-átadón, de még a fast fashion H&M is használt alumíniumszövetből készített kollekciót. A Pixar Wall-E című animációs mozijában az emberi érzésekkel felruházott robot, a kis Wall-E is többek között alumíniumból készült, ahogy szintén található alumínium a Star Wars- és Star Trek-filmek űrhajóiban és egyéb alkatrészekben.
Az alufólia – ami a konyhai csomagolás elmaradhatatlan része – látható a Jelek című M. Night Shyamalan-moziban, a szereplők ezzel védekeznek a földönkívüliek ellen. De a pop analóg világában, a vinyllemezek gyártásában is nélkülözhetetlen az alumínium, és szintén ebből a szürke anyagból készült az iPod burkolata, amely azóta is szabvány a kortárs formatervezésben.
