A nagy költő a beteljesületlen szerelemről ír jó verset

Filmvetítéssel egybekötött könyvbemutatót tartottak az Akadémiai Szalonban november 20-án este, ahol a Babérkoszorú-díjas Tóth Erzsébet költő mutatkozott be. A zsúfolásig telt teremben több korosztály képviseltette magát.

A nem túl hosszúra nyúlt könyvbemutató előtt levetítették a Tóth Erzsébet életútját nagy vonalakban bemutató, annak főbb állomásait a költőn keresztül ismertető, Királylányok a pusztában című portréfilmet. Ebből kiderült, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a Kádár-rendszerben, hogyan és mennyire sikeresen szerveződtek a fiatal írók, kik támogatták és segítették a költői fejlődésében, ezzel párhuzamosan pedig a családi gyökerekről is ízelítőt kaphattunk.

A költő egyik szerelmes versének felolvasását követő beszélgetés több irányból közelítette meg a szerelmi témát. Tóth Erzsébet elmondta, hogy amikor a költő szerelmes és boldog, nem ír verset, sőt, nem is tartaná azt normális cselekedetnek.

„Mindegyik nagy költő akkor írta az igazán jó szerelmes versét, amikor az nem teljesedett be” – jegyezte meg, majd példaként említette József Attila Óda című művét.

A költészet kapcsán úgy fogalmazott, hogy az a valóság meghosszabbítása, valamint a nyelv kiterjesztése. A történelem kiszámíthatatlan és nem mindig igazságos alakulásáról szólva úgy fogalmazott: mi, magyarok Trianon óta poszttraumás stresszben élünk.

Mispál Attila, aki több alkalommal működött együtt Tóth Erzsébettel, megismerkedésükről elmondta: a Duna tévén hosszú ideig futó, Gong című kulturális műsor egy epizódját rendezte, amikor azt a feladatot kapta, hogy Tóth Erzsébetről készítsen portréfilmet. Bár korábban nem hallott róla, a felkészülési időszakban megismert írásai azonnal magával ragadták. Később a debreceni Csokonai Színházban vitte színre a verseit.

A női monológokból összeálló Kőrózsa című, egyedülálló szövegről megtudtuk, hogy egy fotó adta hozzá az ötletet, amely bebörtönzött férfit ábrázol.

Tóth Erzsébet jelenleg az életrajzi könyvén dolgozik. „Nagyon megvisel a munka, rettenetesen mélyre kell ásnom, emiatt nehezen is haladok vele” – árulta el, hozzátéve, hogy az életrajzból eddig közölt részletekre pozitív olvasói visszajelzések érkeztek.

Az elmúlt tíz év írásait tartalmazó, a Nap Kiadó gondozásában megjelent gyűjteményt, A macskám Pasolinit olvas című kötetet érintve a költő kitért rá, hogy a legalsóbb rétegek filmrendezőjének tekinthető Pasolini igazi költőként megérezte, milyen sivárság, kiüresedés vár ránk. Ez a kötet Tóth Erzsébet szemén át mutat be életet és irodalmat, pontosan, szépen, érzékenyen.

A beszélgetés végén az írást, olvasást, a magyar nyelv kérdését járták körül a résztvevők, majd némi iróniával jegyezte meg a költő, hogy jobban szeret olvasni, mint írni.

A képek forrása a YouTube.