Száz évvel ezelőtt, 1924. június 24-én kezdte meg működését Popovics Sándor elnök vezetésével az önálló Magyar Nemzeti Bank. Ez fordulópont volt az ország önállóságának, függetlenségének történetében – idézte fel a bélyeg bemutatása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
Emlékeztetett arra, hogy már az 1848-as forradalom 12 pontjának is egyik fontos követelése volt a Nemzeti Bank megalakítása, amely az alapítás után „rögtön kemény munkával kezdte el szolgálni a nemzetet, és ugyanúgy, mint napjainkban is, ennek hamar meg is látszottak az eredményei”. Ezek között említette, hogy az akkori papírkorona addig inflálódó árfolyama már 1924 nyarára stabilizálódott, továbbá 1927. január 1-jén kibocsátották a pengőt, amelynek az értéke a kezdetekkor megegyezett a svájci frankéval.
Kiemelte, hogy az alapítás évfordulójára a jegybank egész éven át tartó centenáriumi ünnepségsorozattal emlékezik, megszólítva a szűkebb pénzügyi szakma mellett az ország teljes lakosságát, kiemelt figyelmet fordítva a fiatal korosztályra. A sorozat célja, hogy bemutassák a jegybank történelmét, évszázados küldetését és a magyarság szellemi, vagyoni örökségének megőrzésében vállalt felelősségét – hangsúlyozta az alelnök.
Felidézte, hogy egy hónappal ezelőtt a sorozat keretében bocsátották ki a százforintos forgalmi érme emlékváltozatát kétmillió példányban, valamint egy-egy ötvenezer és háromezer forint névértékű ezüst és színesfém emlékérmét. Áprilisban megnyitották a Pénzmúzeum új, Pénzügyi évszázad címet viselő, egészen év végéig megtekinthető kiállítását is, amelyen a látogatók egyebek mellett az elmúlt száz év Magyarországon kibocsátott valamennyi bankjegyét és fizetési forgalmi érméit is megtekinthetik.
Mindezek mellett történelmi játékfilm készül az MNB alapításáról, és a jegybank történetét feldolgozó könyvsorozat újabb kötetét is bemutatják idén, valamint több nemzetközi konferenciát is szerveznek.
Hegmann-né Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának alelnöke kiemelte, hogy a Magyar Posta és az MNB számos alkalommal fogott össze korábban is, hogy érme- vagy bélyegkibocsátással köszöntsön egy-egy jeles eseményt, egy kiemelkedő személyiséget vagy egy ünnepi évfordulót.
„Nagy megtiszteltetés ez számunkra, hiszen ennek a bélyegnek a megjelentetésével nemcsak a centenáriumot, hanem a szuverén magyar pénzügyi rendszer alapítását is ünnepeljük” – hangsúlyozta, hozzátéve: a Magyar Posta elkötelezetten szolgálja hazánk kulturális és történelmi értékeinek megőrzését és ápolását, így nem volt kérdés, hogy szeretnének időtálló emléket állítani Magyarország nagy múltú jegybankjának.
Hegmann-né Nemes Sára elmondta, hogy az alkalmi bélyeg Szabó Ferenc grafikusművész tervei alapján készült, és az MNB centenáriumi logójára és székházára fókuszál. Az Alpár Ignác tervei alapján eklektikus és neobarokk stílusban, 1902 és 1905 között elkészült épületet eredetileg az Osztrák–Magyar Bank budapesti fiókintézetei székházának szánták, de a Szabadság téri épület a jegybank megalakulása óta az MNB székházaként szolgál és jelenleg is műemléki védelem alatt áll.
Az alkalmi bélyegen az MNB épületének homlokzatán található egyik szoborkompozíció és a centenáriumi logó is látható, az alkalmi borítékon pedig az épület homlokzatán virágfüzérrel ábrázolt nőalak jelenik meg. A szoborcsoport központjában egy fiatal nő és egy fiú áll, körülöttük a gazdagságot és bőséget jelképező szimbólumokkal, bőségkosárral és búzakévével.
Ez a kiadás 40 ezer példányban készült el, és hétfőtől elérhető a Filapostán, továbbá filatéliai szakszolgálatokon, egyes postákon és a posta weboldalán.
