Sárszeg
Katona József Színház, szeptember 1.
Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényének alapján készült a Katona mentorprogramjának új és a színház évadának első bemutatója. A rendező, Antal Bálint és Törley-Havas Sára dramaturg vették mindazt, ami az 1925-ös regényből ma is érvényes, és 2024 ismerős közegébe helyezték. Az alkotók – az említettek mellett Erős Hanna díszlet-, Zatykó Borbála jelmeztervező, Lelkes Botond zeneszerző – és a játszók – Rajkai Zoltán, Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Kanyó Kata, Pásztor Dániel, Tóth Zsófia – saját tapasztalatból pontosan tudják, miről beszélnek, ezért képesek lényegre törően, tisztán fogalmazni, ön- és közreflexíven véleményezni, valid állításokat tenni, így lesz a Sárszeg az az előadás, amelyet tanároknak, diákoknak, szülőknek, közhatalommal felruházottaknak is látni kell.
Mély levegő
Halász Rita Mély levegő című első regényével elnyerte a 2021-es Margó-díjat, és ugyanabban az évben a Libri Irodalmi Díj 10 legjobb könyvet tartalmazó listájára is felkerült. Ebből készítette el a monodráma szövegét Pálos Hanna közösen Zsigó Anna dramaturggal. (A színésznő azonban nem egyedül lesz a színpadon, mert az elhangzottakat Csizmás András narrálja egy nagybőgővel.) A történet kíméletlen pontossággal tárja fel egy harmincas pár kapcsolatának alakulását és válságát, majd a mérgező házasságból kivezető út állomásait. Nem kendőz el semmit, és nem szolgáltat igazságot senkinek, de megmutatja, hogy talpra lehet állni.
Játék a kastélyban
Centrál Színház, szeptember 14.
Molnár Ferenc bon mot-kkal teli elegáns és zseniális vígjátéka a szerelemről és a színházról szól. Ötletét egy furcsa véletlen adta. Felesége, Darvas Lili épp a korrepetitorával gyakorolt, amikor az írót meglátogatta az ügynöke. Míg ők beszélgettek, a szomszéd szobából Darvas Lili heves szerelmi vallomása hallatszott át, amiről csak a férj tudta: a színésznő feleség a szerepét tanulta. Ebből írta meg aztán bravúros és sziporkázó színművét, amelynek főbb szerepeiben Alföldi Róbert, László Zsolt és a friss Kaszás Attila-díjas Balla Eszter látható.
PB2 Company: Trianon
Pécsi Nemzeti Színház, szeptember 15.
Szabó Márton rendező-koreográfus nem a történelemkönyvek lapjait viszi színre, hanem alulnézetből, a hétköznapok átélhető perspektívájából mutatja meg Trianon következményeit. Egy többgenerációs család megindító történetét meséli el a tánc és a költészet nyelvén. Arra a kérdésre keresi a választ, mit jelent számukra Trianon időszaka. A megrendülés közös érzelmi élményét, az elszakítottság okozta válságot, konfliktusokat, áldozatokat, félelmet vagy menekülést? Vagy egy évtizedes előzményekkel és évszázados utóhatással bíró történelmi folyamatot, egy elementáris erőt, ami szétszakította a család egységét, békéjét? Az előadás különlegessége, hoyg alkotócsapatában a legfiatalabb generáció, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tánc-, illetve képző- és iparművészeti szakos növendékei is részt vesznek.
Liliomfi
Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája – Szigligeti Ede az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni megfáradt, csalódott hangulatban mindössze két délután alatt írta meg a magyar drámairodalom legtöbbet játszott komédiáját, amelyet 2015-ben Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila Kovács Adrián zeneszerzővel dolgozott át. Akkor Budaörsön egy szertelen és zabolátlan, ifjonti hévvel teli, helyre-játszó személyre szabott előadás született, amelyet a POSZT-on is elismertek. Azóta közel évtizednyi tapasztalatot gyűjtöttek, ezért bizton állítható, hogy a vígszínházi bemutató sem nélkülözi sem az energiákat, sem a helyi ízt.
Hyppolit, a lakáj
Bartók Kamaraszínház (Dunaújváros), szeptember 21.
Zágon István vígjátékából és Nóti Károly filmforgatókönyvéből, Kálid Artúr, Göttinger Pál, Balázs Andrea, Molnár Piroska és Schneider Zoltán főszereplésével, Őze Áron rendezésében készült az előadás, amely Benedek Miklóst is megidézi. Nem véletlenül, hiszen ennek a szövegváltozatnak a négy évtizeddel ezelőtti bemutatóján ő alakította a címszerepet. S hogy még egy csavar legyen: az akkori Schneiderné, Molnár Piroska ezúttal a történet majdnem új szerepében, Makáts Aladárné (!) főtanácsos asszonyként lép színpadra.
Nixon Kínában
Eiffel Műhelyház, szeptember 22.
John Adams operája az amerikai elnök ötnapos kínai látogatásáról szól, jól fülelve pedig kihallható belőle az a tragikomikus erő, amely a két világ és szokásrendszer kontrasztjának megjelenítéséből fakad. A Nixon Kínában magyarországi bemutatóját az Operaház intézmény művészeti igazgatója, Almási-Tóth András rendezi, aki így fogalmaz: „Nixon olyan, mint egy mai Simon Boccanegra, akinek felesége egy egész felvonást kap, ahogy megismeri a számára új kínai világot. A másik páros, vagyis Mao és feleségének története az ideológia mögött izgalmas párkapcsolatot tár föl egy nagyszabású operashow-ban.” Az előadás alatt nem csupán a művet, de az Eiffel Műhelyház különleges tereit is megismerhetjük a Bánffy teremtől a Mozdonycsarnokon át a Járay pályáig.
Jó estét, nyár, jó estét, szerelem
Szigligeti Színház (Szolnok), szeptember 27.
A magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja az azonos című, 1969-ben megjelent Fejes Endre-regényből készült. Az 1977-es vígszínházi ősbemutató óta a mű – Presser Gábor zenéjével, Sztevanovity Dusán dalszövegeivel – igazi klasszikussá vált. A történetben ott van a ’60-as évek Magyarországának szűk, fojtogató levegője, de vajon mit üzen ez a ma emberének közel fél évszázad távlatából? A választ Dicső Dániel rendezése adja meg, a Sötétruhás fiú szerepében Dósa Mátyással.
Lila ákác
Kecskeméti Katona József Színház, szeptember 27.
A Szép Ernő azonos című regényéből készült, maga adaptálta darab a múlt századelő drámairodalmának legszebb alkotásai közül való. A zsongító pesti nyelven írt, a felszínen édes-bús, könnyfakasztóan nevetős, megható mese fanyar humora alatt azonban kegyetlenül szembesít is: a könnyen illanó boldogsággal, a gyorsan tovatűnő ifjúsággal és a bánatból, csalódásból megkötött rossz kompromisszumok még rosszabb következményeivel. Kovács Lehel rendezi a művet, a szerelemtől bódult, örök vágyakozó Csacsinszky Palit Koltai-Nagy Balázs, a primadonnaálmokat szövögető Tóth Mancit Bori Réka alakítja, az előadás helyszíne a Kelemen László Kamaraszínház.
Halál Velencében
Kulka János 2006-ban hangoskönyvben mondta fel Thomas Mann Halál Velencében című regényét, melyben egy idős professzor egy velencei utazás alkalmával szembesül személyisége eleddig rejtett oldalával, amely arra készteti, hogy szembenézzen eddigi életével. Kulka 58 éves volt, amikor az életében egyik napról a másikra minden megváltozott egy stroke következményeként. Az események óta ez az első alkalom, hogy egyedüli szereplőként lép színpadra. A Csuja László rendezésében készülő előadás különféle színházi műfajokkal kísérletezik: egyszerre performansz, hangjáték és monodráma, amelyben az élet, a színház és az irodalom szétválaszthatatlanul összefonódik és sajátos viszonyba lép egymással.
