Itthon nincs nagy hagyománya az R&B műfajnak, miért épp ezt választottad?
Nem tudatosan választottam ezt, egyszerűen ehhez a műfajhoz húzott a szívem. Kiskoromban szerettem bele a „nagyon csajos, romantikus” – akkoriban így neveztem – zenékbe, ezeknek az előadói voltak a példaképeim. Ahogy idősödtem, rájöttem, hogy minden általam kedvelt „csajos” zene egy műfajba tartozik, és ez a műfaj az R&B.
Szerinted miért nem foglalkoznak ezzel a műfajjal Magyarországon?
Talán az az oka ennek, hogy a magyar emberek nem szeretnek az R&B-re jellemző módon érzékenyek lenni. Nem szeretnek gyengének tűnni, márpedig az R&B befogadásához ez szükséges.
Tudomásod szerint kik voltak a műfaj hazai népszerűsítői téged megelőzően?
Bár gyerekkoromban nem R&B-előadókként azonosítottam őket, talán Caramelt és Burait tudnám mondani.
Néhány hónappal ezelőtt végigsírtam egy koncertjét, mert mélyen megérint a belőle áradó tisztaság és az azzal átitatott brutál jó zenéje. Teljesen le voltam döbbenve azon, hogy a közönségben néhányan beszélgettek… Ott is megmutatkozott, hogy különböző mértékben tudnak vagy akarnak elérzékenyülni a magyar emberek.
Caramel mellett mely előadók a kedvenceid, kik voltak hatással rád?
Timbaland a fő kedvencem, minden szempontból imádom. Az általa kitalált hangzás ma is rengeteg dalban megjelenik, és sokan nem is tudják, hogy tőle ered. Ezt a hangzást úgy tudnám megfogalmazni, hogy: sötét, nyers hangszerelésű R&B, amiben – sötétség ide vagy oda – van lélek. Mellette nagy kedvencem Aaliyah, a Destiny's Child, Christina Aguilera és a Sugababes. A hazai előadók közül a rapper Essemm volt rám nagy hatással. Valószínűleg ő az oka annak, hogy a nagy R&B „csajoskodás” után elkezdtem picit fiúsabbá válni, máshogy öltözködni. Tőle rendeltem életem első merchét. Bár anyagilag nem úgy álltunk, de azt mondta anyukám, hogy: jó, ezt az egyet megkaphatod szülinapodra.
Hogyan tudsz hitelesen R&B-t énekelni úgy, hogy nincs R&B a kulturális gyökereidben?
Fogalmam sincs. (nevet) A világ legkisebb magyar falujában, Városlődön nőttem fel, mégis, úgy érzem, a véremben van az R&B. A rádiónak és a tévének köszönhetően – jó példa a Topmodell leszek! című műsor és benne Tyra Banks – mindig körbevettek a fekete nők és az R&B énekesek, köztük szocializálódtam, kitöltötték a belső, lelki világomat. Bármilyen irányba indultam, mindig ennél a műfajnál kötöttem ki éneklés során – annak ellenére is, hogy sokáig kritizáltak a hangom hajlítgatása miatt.
Az utóbbi időben picit bezárkóztam, kevésbé mertem kitárulkozni a dalszövegeimben, de dolgozom rajta, hogy minél inkább megjelenítsem bennük a sebezhető énemet is az erős mellett.
Miért épp a 2000-es évekből merítesz zenealkotás során, és miért vegyíted a latin kultúra elemeivel a 2000-es évek R&B-hangzásvilágát?
Ezt is teljesen ösztönösen csinálom. A 2000-es években nőttem fel, ennek az időszaknak a vibe-ját szippantottam magamba – hozzáteszem, valószínűleg ez az oka annak is, hogy tíz éven át táncoltam hiphopot. Nagyjából hússzor láttam az összes Step up részt és a Honey-t, egy életre belém égett a soundtrack és az ezekben megjelenő öltözködési stílus.
Mi a dalaidat meghatározó, R&B-ről alkotott egyedi víziód? Mitől igazán czaffys egy Czaffy-dal?
Igyekszem megjeleníteni a dalaimban a személyiségem, így bármennyire is szeretnék boldog zenét csinálni, mindig megjelenik a dalaimban egy – valószínűleg a tudatalattimból fakadó – melankólia. Általában a romantikus számaimban is van egy kis sötétség, ez az oka annak, hogy jól illik a dalszövegeimhez a Timbaland-féle karakteres, nyers hangszerelés, valamint azok a zenei pakkok, sample packek, amelyeket tőle vásárolva használunk fel a stúdiómunkálatok során.
Hogyan jött létre a június 21-én bemutatott első, Revolucio című lemezed?
Három-négy évig készült ez a lemez, mert elég nehéz volt mindent önerőből, selfmade-módon megvalósítani. Összecsaphattam volna, de fontosnak éreztem rászánni az időt, a pénzt és az energiát, hogy így egy komplex, igényes, engem jól és hitelesen bemutató albumot hozzak létre. Harminc dalt készítettem el, de a lemezen mindössze tizenöt jelent meg – a többit később hozom nyilvánosságra –, mert ma már kevesen hallgatnak végig egy hosszú lemezt.
Mi jellemzi ezt az albumot, miért ezt a címet adtad neki?
Egy olyan kapcsolatról szól, amelyben két egymást szerető ember ráeszmél, hogy a közös útjuk elágazik, eltérő irányba viszik őket a céljaik. Mindkét ember igyekszik megvalósítani önmagát, de menet közben elveszítik egymást. Az album és az azon futó történet vége bemutatja, milyen érzés az, amikor az ember megvalósítja az álmát, de egyedül kell megünnepelnie a sikert. Azért Revolucio lett a címe, mert nagyon tetszik ez a szó. Aaliyah-nak van egy We Need A Resolution című dala, erről a címről reflektál az agyam a Revolucio szóra. Ez a szó – ami fejlődést, ugrásszerű fordulatot jelent – jól jellemzi a személyes életem jelen szakaszát is, amelynek a lemezem a gyümölcse.
A revolúció szó forradalmat is jelent, ilyen értelemben a zenémmel való célomra is utal a cím: bátorítani szeretném az embereket arra, hogy hallgassák és szeressék az R&B zenét, amelynek a hazai terjesztését egyfajta küldetésnek tekintem. Ennek fényében hoztuk létre a Czaffy represent: R’n’B night nevű eseménysorozatot is, ahol specifikusan R&B zenék szólnak és hazai, R&B-hez kapcsolódó előadók lépnek fel.
Az éneklés mellett grafikusként is aktív vagy. Hogyan egészíti ki egymást a művészetedben ez a két kreatív, alkotói vonal?
Minden vizuális, grafikai tartalmat én csinálok magamnak, a Revolucio lemezborítóját is én készítettem. Volt idő, amikor a fotókat is én csináltam magamról, de nehéz mindent egyedül kézben tartani, így ma már jó pár emberrel együtt dolgozom. Az Érj hozzám című dalomhoz vagy az R’n’B night-hoz készített borító jól bemutatja a viszonylag leegyszerűsített, hiphopéletérzéssel fűszerezett kevés, de karakteres és markáns színt használó sajátos grafikai stílusom. Hozzáteszem, a Topmodell leszek! hatására mentem anno a grafikussuliba is. Inspirált a műsor, de mivel tudtam, hogy nagyjából százötven centis emberként nem lehetek modell, könnyebben megvalósítható, mégis divathoz fűződő pálya irányába indultam, és divattervezést, azon belül rajzolást kezdtem tanulni. Ma is foglalkoztat a divat világa, szeretek ruhákat tervezni és készíteni.
Fotók: Csiki Vivien / Kultúra.hu
