A világ legősibb erődjére bukkantak Szibériában

A Freie Universität Berlin régészei egy nemzetközi csapattal együttműködve erődített őskori településeket tártak fel Szibériában – írta meg a National Geographic. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a helyi vadászó-gyűjtögetők már 8000 évvel ezelőtt is komplex védelmi építményeket állítottak településeik köré. A felfedezés megkérdőjelezi azt az elképzelést, mely szerint az emberek csak a mezőgazdaság megjelenésével kezdtek el monumentális építészeti és összetett társadalmi struktúrákkal bíró, állandó településeket építeni.

A vizsgálat középpontjában az Eurázsia legészakibb kőkorszaki erődjeként ismert Amnya áll, ahol a kutatók 2019-ben terepmunkát végeztek. Ez a legősibb ismert erődítés. A paleobotanikai és rétegtani vizsgálatok arra utalnak, hogy a helyi lakosok halásztak, valamint csont- és kőhegyű lándzsákkal szarvasra vadásztak. A halolaj- és a húsfelesleg megőrzésére díszített kerámiákat használtak.

A szakértők összesen tíz kőkorszaki erődített helyről tudnak, amelyek gödrös házakkal, földfalakkal és fából készült palánkokkal voltak körülvéve. A szibériai leletek, valamint más példák, így az anatóliai Göbekli Tepe nagyban árnyalják a korai társadalmakról kialakított képet.

A világ különböző részein, a Koreai-félszigettől Skandináviáig a vadászó-gyűjtögető közösségek a vízi erőforrásokra támaszkodva nagy településeket alakítottak ki. A szibériai tajga természeti erőforrásainak bősége valószínűleg döntő szerepet játszott az erődök kialakulásában.

A folyók melletti, megerősített települések stratégiai helyként szolgálhattak a termékeny halászhelyek ellenőrzésére és kiaknázására. Az erőforrások tárolásából és a megnövekedett népességből eredő versengő jelleg nyilvánvaló ezekben az őskori építményekben. Ez cáfolja azokat a korábbi feltételezéseket, amelyek szerint a vadászó-gyűjtögető társadalmakban nem volt verseny és konfliktus.

Fotó: Freie Universität Berlin / Nikita Golovanov