A húszéves Žagar szeptember 17-én tart ünnepi koncertet a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az esemény előtt emlékekről, a jelen dolgairól és a zene transzcendens hatásairól mesélt nekünk az alapító frontember.

Zságer Balázs az elektronikus zene kozmikus karmestereként immár 20 éve áll a Žagar zenekar élén, amellyel folyamatosan megújulva, úttörően, de konzekvensen kalandozik a műfaj ösvényein és komfortzónáján kívül is. Két évtizedüket megünnepelendő szeptember 17-én kétórás időutazásra hívják a közönségüket és a meglehetősen szerteágazó Žagar-családfa régi és új közreműködőit. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon újra összeáll az egykori, öttagú csapat: a Zságer testvérek és Lázár Tibor mellett Ligeti Gyuri és DJ Bootsie is visszacsatlakozik a flow-ba. Másrészt olyan vendégekkel színesítik majd az audiovizuális kirándulást, mint az Underground Divas (Péterfy Bori, Németh Juci, Hodosi Enikő, Kutzora Edina), Kamau Makumi, Bukky vagy Zahár Fanni.

Jubileumi koncertek esetén előfordul, hogy a nosztalgia elviszi a show-t, de nálatok, úgy sejtem, a Time Travellers 20 Years of Žagar cím dacára is bőven lesz újdonság és meglepetés a színpadon. Spoilerezel kicsit, hogy mire számíthat a közönség, és hogy te mire számítasz?

A margitszigeti koncertre a húsz évet átívelő műsorral készülünk. Minden egyes lemezről szerettünk volna egy-egy emlékezetes vagy épp koncertkedvenc dalt betenni, ami nem egyszerű feladat. Az tény, hogy nem szeretem a nosztalgiát, de itt most pont az lesz a kihívás, hogy a mai eszköztárunkkal szólaltassuk meg a régi szerzeményeket. Én jó hangulatú, könnyed örömzenélésre számítok.

Két korábbi oszlopos taggal, Ligeti Gyurival és DJ Bootsie-val kiegészülve léptek majd fel. Milyen érzés ez az újraegyesülés? Tartottátok a kapcsolatot azután is, hogy már nem zenéltetek együtt?

Többé-kevésbé. Gyurival volt már azóta egy Eastern Sugar „újrajátszó” koncertünk az A38 Hajón. Bootsie-val meg a dobosunk, Lázár Tibi zenél együtt.

https://www.youtube.com/playlist?list=PLTBDbyWDV8iWlKlVMzqeoD0pQFm-4dWjO

A tágabban értelmezett Žagar-família több tagja is csatlakozik majd az ünnepléshez, például Bukky, az Underground Divas, Kama és Zahár Fanni. Velük is zenéltetek együtt mostanában?

Bukky és Fanni szinte állandó vendégei
a koncertjeinknek. Fanni fuvolajátéka már-már nélkülözhetetlen a Žagar-koncerteken,
amik az utóbbi időben a folyamatzenélés felé tendálnak. Az Underground Dívákat
ezúttal Péterfy Bori, Németh Juci, Hodosi Enikő és Kutzora Edina képviseli majd
– velük nem is tudom, mikor álltunk egy színpadon utoljára.

Ha azt mondom, hogy a legmeghatározóbb
emlék a Žagar húsz évéből, mi jut először eszedbe?

Sok meghatározó emlék van. Minden egyes albumhoz társult egy bizonyos korszak, amely meghatározta az aktuális turnékat, hangulatot. Talán a kezdetek voltak a legbájosabbak, amikor még nem voltak akkora elvárások, sem nekünk magunkkal szemben, sem a közönségnek velünk szemben. Az első trafós koncertjeink például jó emlékek.

És mi volt a legnagyobb kihívás a
zenekar számára?

Talán a Local Broadcast album utáni második lemez – ami tulajdonképpen soundtrack album lett, így talán elvette az élét egy második lemez útkeresésének, hogy aztán az igazi második stúdióalbum, a Cannot Walk Fly Instead már könnyedebben, határozott elképzelésekkel születhessen meg.

Két évtized alatt már csak a technikai
fejlődésnek köszönhetően is rengeteget is változott az elektronikus zene közege.
Szerinted mi a titka annak, hogy a Žagar a kezdetektől mindmáig a hazai
úttörője maradt, és ennyi év után sem vesztette el a frissességét?

Mint producer mindig arra próbáltam törekedni, hogy az éppen aktuális zenei trendek, hatások csak egy kis gellert adjanak a zenéinknek – amellett, hogy valamennyire igazodnak a korszellemhez, ne nyomják rá a bélyegüket hangsúlyosan a számainkra. Próbáltam megtartani azokat a stílusjegyeket, amik kezdettől jelen vannak a Žagar-dalokban, és amik talán kicsit kortalanná teszik őket. Másrészt én abban hiszek, hogy egy előadó mindig olyan zenét csináljon, ami maximálisan izgatja – ha így tesz, talán a közönséget is érdekli majd a dolog.

Az utóbbi időben a Žagar Experience nevű szólóprojekted talán nagyobb hangsúlyt kapott, mint a zenekari lét. Ez a karanténhelyzet hozadéka vagy egyszerűen így alakult?

Inkább az utóbbi. Mindig is szerettem kísérletezni, új műfajok felé kacsintgatni. Emellett már jó ideje távolodom a hagyományos értelemben vett könnyűzenétől, inkább a zene transzcendens hatásai érdekelnek, és e téren a techno, azon belül is a hypnotic techno jó iránynak bizonyult. Egy ideje elkezdtem olyan zenészekkel is játszani, akik az elektronikus zene periférikusabb, szubkulturális területein alkotnak. A nyáron például többször is felléptem a Siblicity duóval, akikkel mindig izgalmas együtt játszani.

A Žagar eklektikus zenei univerzumát
különösen a legutóbbi lemezen – nagyrészt olyan zenei, kulturális, érzelmi
hatások, élmények inspirálták, amik a világ számtalan szegletéből származnak.
Hogyan hatott rátok a befelé fordulósabb karanténidőszak?

Csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Mint említettem, egyre inkább a tudatalatti mélyebb rétegei érdekelnek, ehhez pedig a zene nagy segítségemre van. Ahhoz, hogy minél jobban rezonáljunk az univerzum rezgéseire, a zenénél jobbat eddig még nem talált ki az ember. A karantén alatt szinte csak ambient dolgokat csináltam. Elég sok atmoszférikus, meditatív zeném gyűlt össze, ezekből talán még szólóalbum is megjelenik majd a közeljövőben.

Szerencsére a fesztiválszezon a zenekar és a szólóprojekt számára is több koncertet tartogatott. Milyen nyaratok volt? Az említetteken kívül jelenleg min dolgozol, dolgoztok? Számíthatunk új Žagar-dalokra, akár 17-én is?

Már rég volt ennyire betáblázott nyaram, ez persze annak is köszönhető, hogy itt-ott kisebb fesztiválokon megjelentem partiközönség előtt is, amely igazán nyitottan fogadott, és ezért hálás vagyok nekik. Emellett pár filmzenén is dolgoztam, például Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című nagyjátékfilmjéhez csináltam betétdalokat. Nem tudom, hogy új Žagar-dalok mikor születnek majd, de nem is új megjelenésekben, hanem inkább újfajta előadásmódban gondolkodunk, amely nem kifejezetten hagyományos értelemben vett dalokra épül, hanem inkább egyfajta flow élményre.

Az előadói mellett a mentori éned is szerephez juthat friss tehetségeket felkaroló kiadódnál, a Move Gently Recordsnál. Vannak új kiszemeltjeid?

Egyelőre az eddigi művészekkel, Devával és a Flanger Kids duóval dolgozunk új megjelenéseken. Persze vannak tervben új előadók is, de ez még maradjon titok.

A jubileumi este vizuális világáért Katona Kati felel, akivel Žagar AV Experience néven indítottatok izgalmas audiovizuális kollaborációt. Mesélsz kicsit erről?

Katival immár két éve működünk együtt:
egymásra találtunk a hang-kép szinesztéziában. Felléptünk már a római Live
Cinema fesztiválon, a Ludwig Múzeumban, idén ősszel pedig a Zsolnay
Fényfesztiválon, a krakkói Patchlab fesztiválon és a berlini CHB-ban láthat-hallhat
bennünket a közönség.

Melyik Žagar-dal megy a legtöbbet a
fejedben?

Haha, nem nagyon mennek már létező Žagar-dalok a fejemben, inkább mindig az éppen készülőben lévőkön agyalok. Most egyébként elég sok régi trekket meghallgattam, mert 20 Years of Žagar címmel válogatáslemez jelenik meg a jubileum alkalmából.

Ha megtehetnéd, 24 órára melyik Žagar-korszakba időutaznál vissza a legszívesebben?

Talán a Local Broadcast album megjelenése körüli időszakba, azaz a 2000-es évek elejére ugranék vissza. De nemcsak a zene miatt, hanem mert akkor az egész kulturális éra sokkal ártatlanabb és ezzel együtt izgalmasabb volt, mint az azt követő évtizedben.

Fotók: Földi Ádám