Ágh Istvánt saját halottjának tekinti a Kulturális és Innovációs Minisztérium

Ágh István József Attila- és Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót, a nemzet művészét a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti – áll a tárca október 21-i közleményében.

7ca78627-cd4c-4a2d-9122-65b2492a5a98_bw.jpg
Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, miután átvette a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a szatmárcsekei református templomban 2016. január 17-én. Fotó: Balázs Attila / MTI

A József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja október 19-én hunyt el, életének 88. évében.

Ágh István Felsőiszkázon született 1938. március 24-én Nagy István néven, bátyja Nagy László költő. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Tapolcán járt gimnáziumba. Budapesten az ELTE BTK magyar–könyvtár szakát végezte el.

1968 és 1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatát vezette. 1975-ben az Új Írás versrovatának vezetője volt. 1985 és 1990 között a Magyar Nemzet szerződtette munkatársnak irodalmi publicisztikára. 1997 óta a Hitel munkatársa volt. A közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású íróként alkotott.

Első verseskönyve 1965-ben jelent meg, összegyűjtött verseit Boldog vérem címmel 1979-ben adták ki, válogatott és új versei (Mivé lettél, 1998) mellett tíz szépprózát, esszét és öt gyermekirodalmi műveket tartalmazó munkája látott napvilágot. Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb és szlovén nyelvekről jelentek meg versfordításai. Sok műfajú alkotó, aki minden megnyilatkozásában kifejezi azt, hogy az irodalom értékeket teremt és közvetít a lehetséges olvasók, azaz minden létező és leendő ember számára.

Munkáját számos díjjal ismerték el, köztük van a József Attila-díj (1969, 1980), az Ady-jutalomdíj (1978), az Életünk-díj (1984), az Artisjus irodalmi díj (1986), a Kortárs-díj (1989, 1992), a Kossuth-díj (1992), a Nagy Imre-emlékplakett (1993), a Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995), az Év Könyve díj (1998), a Tiszatáj-díj (1999), a Déry Tibor-díj (2005) és az Arany János-nagydíj (2007). 2008-ban a Radnóti Biennálé költészeti fődíját vehette át. 2009-ben Prima díjat kapott. Elnyerte a 2010-es Győri Könyvszalon alkotói díját. A Nemzet Művésze díjat 2014-ben kapta meg a tágabb ezredforduló magyar irodalmának egyik legjelentősebb teljesítményéért, a líra és epika terén létrehozott egyaránt maradandó alkotásaiért. 2016-ban megkapta a Kölcsey Társaság által alapított Kölcsey-emlékplakettet. 2023-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetéssel ismerték el.

Ez is érdekelheti

Elhunyt Benkő Imre fotográfus

Életének 83. évében, október 15-én elhunyt Benkő Imre fotográfus, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MMA. A dokumentarista fotográfia megkerülhetetlen alakja több mint hatvan éven keresztül alkotott itthon és a világ több pontján. Benkő Imrét az MMA saját halottjának tekinti.

Meghalt Elek Judit filmrendező

Hosszas betegség után október elsején elhunyt Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, aki november 10-én lett volna 88 éves. Fia, Berger László operatőr-producer személyes sorokkal búcsúzott el édesanyjától.

Meghalt Bartusz György Munkácsy-díjas képzőművész

Életének 92. évében, szeptember 25-én Kassán elhunyt Bartusz György Munkácsy Mihály-díjas szobrász-, festő-, grafikus- és akcióművész, a modern figurális és emlékműszobrászat kiemelkedő művésze, a közép-európai avantgárd művészet meghatározó egyénisége, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – tudatta a Magyar Művészeti Akadémia.