Balogh Petya – akit legtöbben a Cápák között üzleti műsor egyik befektetőjeként ismernek – egy podcast adásban rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia (AI), akár tetszik, akár nem, az internethez hasonlóan most már mindig itt lesz velünk, így érdemes vele megbékélni, megismerni és kihasználni. Ezzel az alapgondolattal vetettem bele magam a kétnapos budapesti AI Summitba, amely egy svédasztalhoz hasonlóan mutatta be a témával kapcsolatos legfrissebb trendeket az űrtechnológiától a marketingig, az AI-művészetektől a vállalatirányításig. A korszellemnek megfelelő, nem túl hosszú, húsz-harminc perces előadások, kerekasztalok persze nem tudtak mélyre menni, inkább csak felvillantották a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, nem elhallgatva annak korlátait sem.
A két napon öt színpadon mentek párhuzamosan az előadások, úgyhogy már az is kihívás volt, hogy kiválasszam, mire ülök be. Javaslom a szervezőknek, jövőre vessenek be egy AI-t, ami a preferenciák alapján össze tud majd állítani egy személyre szabott menetrendet. Ami rögtön meg is alapozna a két nap alatt legtöbbször hallott kifejezésnek, a hatékonyságnak.
A hatékonyság istene
Már az első, Jóföldi Endre (Precognox) által tartott előadáson elhangzott az egyik legfrappánsabb AI-definíció. Szerinte a mesterséges intelligencia olyan most, mint korábban a drogbárók tigrisei voltak. Ahogy ők sem tudták, hogy egy tigris valójában mire jó, úgy most a legtöbbeknek szintén nincs fogalma az AI hasznáról. Csak azt tudják és azt hallják, hogy hatékonyságot lehet vele növelni, ezért lázasan keresik, hogy hogyan lehetne implementálni a saját életükbe, cégükbe.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója szerint világszinten a vállalatok mindössze nyolc százaléka vezetett már be valamilyen AI alkalmazást a munkafolyamataiba, ehhez képest a munkavállalók 75 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen használ mesterséges intelligenciát. Ami nem jelenthet mást, mint hogy gyakorlatilag a főnök tudta nélkül alkalmazzák ezeket az eszközöket, ami persze csomó adatvédelmi aggályt felvet.
A legnépszerűbbek és legismertebbek a nagy nyelvi modellek, amelyekkel szövegeket lehet generálni, fordítani, összefoglalni, kutatni, ötleteket gyűjteni. Nem véletlen, hogy több előadó is ezt a témát hozta a rendezvényre. Tálas Dávid workshopján például a promptírás gyakorlati fogásaiban lehetett elmerülni: hogyan használható a ChatGPT és társai, hogy a legjobb eredményt szállítsák a lehető legrövidebb idő alatt. A kontextus, a hangnem, a feladat pontos meghatározása és az elfogadható eredmény definiálása nélkül ugyanis nem várható kielégítő válasz ezektől a modellektől. Hasonló gondolkodásmódon vezetett végig Tóth Zsófia szövegíró is, aki szerint a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye az újrafogalmazás és ötletelés terén mutatkozik meg. Ő egy példafeladaton keresztül azt is bemutatta, hogyan használja a ChatGPT-t különböző típusú szövegek – blogposzt, social media bejegyzés vagy reklámszöveg – létrehozására.
Szövegekkel dolgoznak az irodalmárok is, akik mégsem tartanak attól, hogy elveszi a munkájukat a generatív AI. Szerintük a mesterséges intelligencia képes sematikus, egymáshoz hasonló művek létrehozására – mint amilyenek az egy kaptafára készülő romantikus regények –, de újdonságok létrehozására, a jelenre reflektáló szépirodalmi alkotásokra még nem képes. Moskát Anita író konkrétan arra használja a ChatGPT-t, hogy a klisés, közhelyes ötleteket írassa meg vele, amiket aztán el tud kerülni a munkája során.
Meglepő, de még a marketing világában sem aggódnak, pedig az AI által veszélyeztetett szakmák listáin ők is gyakran szerepelnek. Szerintük a mesterséges intelligencia számos folyamatot automatizál majd, de leginkább azokat, amelyeket egyébként is utáltak, favágó módjára végeztek és amelyek feleslegesen sok időt vettek el a kreatív munkától. Számukra az AI egy szupererős svájci bicska, amellyel gyorsabbá tehető a munkafolyamat, de a nagy ötletek továbbra is emberi fejekben születnek. Bár lehet, hogy ahhoz a szikrát már az AI adja majd.
Mesterséges művészetek
Faragó Balázs rendkívül izgalmas projektje az innováció és a képzőművészet metszéspontjában mozog: a Walter’s Cube digitális kiállításplatformján a látogatók több ezer műalkotást fedezhetnek fel anélkül, hogy elhagynák a nappalijukat. A műértést pedig AI-alapú art moderátor segíti, aki akár egy komplett múzeumpedagógiai foglalkozást is össze tud állítani.
A mesterséges intelligencia új világot nyit meg a művészek számára is: míg a technológiát eddig főként a kreatív iparban használták, most már a képzőművészet világában is egyre nagyobb teret hódít. Többek között Weiler Péter, az első magyar NFT megalkotója is használja már az AI-t, amelyre úgy tekint, mint egy eszközre, hasonlóan, mint az ecsetre meg a vászonra. A műkereskedők szerint, ha valakinek egy alkotás tetszik, akkor nem igazán számít, hogy milyen technológiával hozták létre. Így manapság az AI-val készült, limitál példányszámú alkotások ára 50 ezertől ötmillió forintig is terjedhet.
A divatipar sem marad érintetlen az AI-forradalomban. Egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia már képes a trendek előrejelzésére és testre szabott ruhák tervezésére. Az amerikai Finess startup példája jól mutatja, hogy az AI használatával akár 25 napra csökkenthető egy teljes ruhakollekció kivitelezése, ami jelentősen lerövidíti a fast fashion ciklusokat, a vevőkre szabott ruhák pedig jelentősen csökkenthetik a felesleges vásárlásokat, visszaküldéseket és így a környezeti terhelést is.
Hámori Máté, a Danubia Zenekar karmestere előadásában a mesterséges intelligencia művészetekre gyakorolt hatását elemezte. Ő sem félti még a kenyerét, mivel szerinte a művészet lényege az emberi asszociációkban és hibákból születő kreativitásban rejlik, amit az AI nem tud – még – teljes mértékben reprodukálni. Ahogy nem rendelkezik tudattal sem, ezért nem tudja helyettesíteni az emberi alkotói folyamatokat.
Az egészségünk múlhat rajta
Hatalmas perspektívákat hoz az egészségügybe a mesterséges intelligencia: a minőségi adatgyűjtés, az automatizált szűrővizsgálatok, a robotokkal végzett műtétek és a személyre szabott terápiák ígérete mind-mind olyan területek, ahol az AI-megoldások forradalmasíthatják az orvosi gyakorlatot. Kóka János – korábbi gazdasági miniszter, ma a Doktor 24 vezetője – statisztikái szerint a prevencióra költött pénzek háromszor-négyszer hatékonyabban hasznosulnak, mint a gyógyításra költött összegek. A helyes életmód, a longevity elveinek követésével akár 5-10 évvel is meghosszabbítható az élet, 10-20 évvel pedig a minőségi, jó élet, de jelentősen csökkenthető a betegszabadságok száma is. Ez szignifikáns GDP-növekedést és csökkenő társadalmi, egészségügyi terheket jelent, különösen a metabolikus szindróma kezelésében, amely Magyarországon mintegy kétmillió embert érint. Szerinte az AI szerepe a testre szabható egészségügyi megoldások, az adatelemzés és a prediktív analízis terén szintén jelentős lesz.
A konferencián elhangzottak szerint a mesterséges intelligencia jövője ugyanakkor komoly kihívásokat is jelent. A gyors technológiai fejlődés és az adatbiztonság kérdései mellett a pszichológiai hatásokkal is foglalkozni kell. Tari Annamária pszichológus előadásában például kihangsúlyozta, hogy az AI használatában a tudatosság, valamint az emberi kapcsolatok megőrzése mennyire kulcsfontosságú.
A jelen biznisze
Ahogy minden mást, az AI-t is a pénz mozgatja. Szekeres Viktor (Gloster) előadásában a mesterséges intelligencia hatását elemezte az informatikai piacon. Kiemelte, hogy a ChatGPT 2022. november 30-i indulása óta jelentős változások mentek végbe a szektorban, és már több mint 142 milliárd dollár befektetés áramlott az AI-technológiákba. Viszont jelenleg még nem a mesterséges intelligenciát alkalmazó cégek profitálnak, hanem azok, akik őket kiszolgálják – hasonlóan az aranyláz időszakához, amikor az eszközöket és szolgáltatásokat biztosító vállalatok voltak a nyerők.
Szekeres figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia piaca nem mindig fog ilyen mértékben növekedni, most egyértelműen hype van, ami törvényszerűen vissza fog esni. Már csak azért is, mert a cégek számára a mesterséges intelligencia adaptálása nehézségekbe ütközik: a munkavállalói készségek hiánya, a költségek és az operációs folyamatokba való integrálás problémái is említésre kerültek. Ahogy az is, hogy kevés a szakember: 2030-ra az EU-ban 20 millió IT-szakemberre lenne szükség, miközben jelenleg csak 10 millió van. És nem lehet elmenni szó nélkül az AI-hoz szükséges adatközpontok áramfogyasztásának növekedése mellett sem, például 2026-ra az USA áramfogyasztásának 10 százalékát ezek teszik majd ki.
Kis-György Máté (Asura) előadásában arra is rámutatott, hogy már léteznek olyan vállalatok, ahol az AI igazgatóként szerepel, mivel érzelemmentes, tisztán objektív döntéseket tud hozni. Az ilyen cégeknél kooperatív döntési mechanizmusokat alkalmaznak, ahol az AI leginkább egy videóbíróhoz hasonló szerepet tölt be, csak ő előre elemzi a kockázatokat, és az adatok alapján hoz döntéseket. Turny Ákos, a Boston Consulting Group projektigazgatója viszont felhívta a figyelmet arra, hogy bár az AI képes rutinszerű folyamatokat jól kezelni, a stratégiai döntéshozatal még mindig az emberek feladata. Az AI ugyanis nem képes humán kontextusban gondolkodni, és mivel csak adatokra támaszkodik, nem érti a komplex, érzelmi és társadalmi tényezőket. A mesterséges intelligencia jelenleg a vállalati döntéshozatal támogatójaként működik, de a cégvezetők leváltása egyelőre nem reális.
Tilesch György nemzetközi szinten is elismert szakértőként arról beszélt, hogy az AI fejlődésének iránya kiszámíthatatlan. Az olyan országok, mint Észtország és Szlovénia, már most is a világ élvonalában járnak az AI társadalmi hasznosításában, míg a nagyhatalmak, mint az USA és Kína, a dominancia megszerzéséért versengenek. Tilesch szerint azonban a legfontosabb, hogy bölcsen és körültekintően használjuk a mesterséges intelligenciát, mivel a technológia fejlődése új kihívásokat hoz magával, különösen az érzékeny adatok kezelése és a magánélet védelme terén.
A technológiai és a társadalmi kihívások
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus előadásában a mesterséges intelligencia evolúciós és etikai kihívásairól beszélt. Rámutatott, hogy az AI fejlődésére is igaz, hogy az önérdek és a replikáció dinamikája érvényesülhet, amely párhuzamba állítható a darwini dinamika elveivel. Az AI rendszerek képesek új programok írására és saját maguk replikálására, ami új életformák létrehozásához vezethet. Olyan fenyegetéseket is említett, mint például az intelligens vírusok veszélyét, amelyek képesek önállóan módosítani magukat, hogy elkerüljék a vírusirtók felismerését.
Bár a konferencia számos technológiai és üzleti szempontot érintett, kevés szó esett a mesterséges intelligencia társadalmi következményeiről, például arról, hogy az AI további mélyülést hozhat a jövedelmi egyenlőtlenségekben. Szinte alig érintették az AI környezeti hatásait és az energiafelhasználás kérdéseit, pedig ezek a rendszerek jelentős hardverigénnyel járnak. A pszichés hatásokról is csak röviden volt szó, annak ellenére, hogy ezen a területen komoly kihívások várnak ránk a jövőben.
A budapesti AI Summit bemutatta, hogy a mesterséges intelligencia jövője izgalmas és sokszínű, de még tele van kérdésekkel és kihívásokkal. Bár egyesek félnek attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, mások lehetőséget látnak benne arra, hogy új utakat nyissanak meg a kreatív iparban, a művészetekben és a technológia világában. Egy biztos: az AI itt van, és nem megy sehová – nekünk viszont muszáj lesz alkalmazkodnunk hozzá.
