A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést egy évvel később tartották.
1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.

Mikola Sándor születésnapja – 1871

A budapesti fasori gimnázium híres tanára, MIKOLA SÁNDOR (Péterhegy, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Egy évig Eötvös Loránd mellett volt gyakornok a fizika tanszéken, majd 1897-től 1935-ig – 38 éven át – a fasori evangélikus gimnáziumban tanított, 1928-tól az intézmény igazgatója volt. Tanítványai között olyan nagyságok is voltak, mint Wigner Jenő és Neumann János. Jól felszerelt szertárában számos kísérletet végzett a diákok közreműködésével – ez volt az alapja oktatási elveinek. A szaklapokban megjelent cikkeiben nemcsak saját kutatásairól írt, hanem az ő általa tervezett demonstrációs eszközöket is ismertette. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgást bemutató laboratóriumi berendezést róla nevezték el Mikola-csőnek. Három ismeretelméleti tárgyú könyve jelent meg: A physikai alapfogalmak kialakulása (1911), A fizika gondolatvilága (1933), A fizikai megismerés alapjai (1941). Több írása is megjelent Eötvös Lorándról, de ismeretesek Keplerrel kapcsolatos kutatásai is. Népszerű tudományos cikkei is nagy számban jelentek meg, például a Természettudományi Közlönyben és az Urániában; ez utóbbinak társszerkesztője is volt. Kitűnő fizika tankönyveket írt és Beke Manóval kidolgozta a matematika oktatásának reformját.
Emlékére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat évente Mikola-díjjal jutalmazza a kísérletező oktatásban kiváló eredményt felmutató tanárokat.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Sztrókay Kálmán születésnapja – 1907

A sokoldalú mineralógus, számos népszerű ismeretterjesztő könyv szerzője, SZTRÓKAY KÁLMÁN (Zalacsány, 1907. április 16. – Budapest, 1992. június 19.) budapesten szerzett tanári oklevelet természetrajz-vegytan-földrajz szakon. Érdeklődése a mineralógia felé fordult, az Ásványkőzettani Intézet tanársegédje lett és 1932-ben írt doktori értekezésének tárgya a budai márga ásványtani vizsgálata volt. Berlinben ércoptikát tanult, majd nálunk is meghonosította ezt a vizsgálati módszert. 1953 és 1977 között az ELTE Ásványtani Tanszékének professzora volt. Három, több kiadást megért egyetemi jegyzetet írt Koch Sándorral együtt. Az Ásványtan, a Rendszeres ásványtan és az Ásványtani praktikum máig alapműnek számítanak. Korszerű ércmikroszkópos és ércteleptani vizsgálatokat végzett Magyarország csaknem minden érctelepén, így például Gyöngyösorosziban, Nagybörzsönyben, Recsken és Magyaregregyen; eközben számos, addig ismeretlen ásványt írt le. Kidolgozta a korszerű ásványrendszerezés elveit: az általa felépített ásványrendszertan sikeresen ötvözi a kristálykémiai, kristályszerkezeti, geokémiai és földtani megfigyelések kapcsolatát. Jelentős munkát végzett a meteoritok vizsgálatában, leírta a mikei, kabai, nyírábányi meteoritokat.
Jelentősek voltak az ipari gyakorlathoz kapcsolódó vizsgálatai; számos elméleti és gyakorlati feladatot oldott meg az ércdúsítás, az üveg- és kerámiaipar, a gyógyszer- és akkumulátorgyártás területén. Egy műkorund gyártási eljárásra vonatkozó szabadalom társszerzője.
Hivatásának tekintette a tudományos ismeretterjesztést és azt egész életén át rendkívül magas színvonalon művelte. Lebilincselően érdekes könyvei nagy népszerűségre tettek szert. Az anyag kristályosodásától a holdkőzetekig, a fizika alaptörvényeitől a Földön kívüli élet lehetőségeiig széles skálán mozogtak a széles olvasóközönség számára mindig érthetően, szórakoztatóan, de tudományos hitelességgel feldolgozott témák.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Egerváry Jenő születésnapja – 1891

EGERVÁRY JENŐ, (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.): matematikus, műegyetemi tanár. Nevéhez fűződik az ökonometria gráfelméleti tételének általánosítása, az ún. „magyar módszer” kidolgozása. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1914-ben doktorált. A budapesti Földrengési Obszervatóriumban tanársegéd, majd a felső ipariskola tanára. Néhány évig a szegedi, majd a budapesti tudományegyetemen adott elő: 1932-ben megkapta a Kőnig Gyula-díjat. 1941-től a műegyetem tanára volt. Közel félévszázados munkássága során mintegy 80 önálló kutatási eredményeket közlő tanulmánya jelent meg. Közülük különösen jelentős Kőnig Dénes gráfelméleti tételének általánosítása, mely az ökonometriában nyert alkalmazást. Eljárását a nemzetközi szakirodalom „magyar módszer”-ként tartja számon. Fontos kutatási területe volt a geometria és a differenciálegyenletek elmélete és alkalmazása, különösen a differenciálgeometria kérdései, később a forgó rendszerek kritikus szögsebességének megállapítása és a kinetikus gázelmélet alapjai. Utolsó éveiben mátrixelméleti kutatásokkal és azok alkalmazásával foglalkozott, s a matematika e sokak által lezártnak vélt területét számos új eredménnyel gazdagította. A mátrixelmélet alkalmazásával foglalkozó munkái közül kiemelkednek a függőhidak általános elméletének megalapozásáról és felépítéséről írt dolgozatai.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Králik László születésnapja – 1897

KRÁLIK LÁSZLÓ, (Nagybecskerek, 1897. április 16. – [?]): építész, a korabeli funkcionalista irányzat képviselője. Társtervezője volt a budaörsi repülőtér felvételi épületének (Bierbauer [Borbíró] Virgillel), a pécsi, kaposvári, székesfehérvári és a kispesti közvágóhidaknak és hűtőházaknak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ)

Szabó Béla születésnapja – 1896

SZABÓ BÉLA, (Aknaszlatina, 1896. április 16. – Budapest, 1982. április 14.): műkertész, egyetemi tanár, a vadon termő gyümölcsök begyűjtésének és feldolgozásának magyarországi megszervezője, az alkoholmentes gyümölcslevek és üdítőitalok nagyüzemi méretű előállításának kezdeményezője. Oklevelét a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetben szerezte (1917). Katonai szolgálata után 1919-ben a Kertészeti Tanintézetben jelentős szerepet vállalt a Kertészeti Magkísérleti Állomás megszervezésében. Később megbízták a kertészeti technológia című tárgy előadásával. Közben a budapesti műegyetem pedagógiai továbbképzésén, Braunschweigben konzervipari szakképzésen vett részt. 1945 után részt vett a Kertészeti Főiskola átszervezésében. Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának kertgazdasági technológiai tanszékén egyetemi tanár (1947), majd dékán (1949–1950) volt. 1953-tól nyugdíjazásáig (1959) a Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozási Intézet vezetőjeként dolgozott a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Támogatta a kertészeti üzemekben a gyümölcsaszalók, a gyümölcslé-, és gyümölcsbor-feldolgozó egységek létesítését. Egyik hazai úttörője az alkoholmentes gyümölcslevek és üdítőitalok nagyüzemi méretű előállításának. A Nemzetközi Gyümölcslé Bizottság tagja, számos tudományos és ismeretterjesztő tanulmány szerzője volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)