Jeles napok
Szent Peregrinus
Peregrinus a középkorban élt (†1345), a szervita rend tagja volt. Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett. Tisztelete rendjének buzgólkodására igazában szentté avatásával (1726) bontakozott ki. Középpontja a bécsi, rossaui szervita templom: itteni ünnepe és nyolcada még századunkban is valósággal népünnepélynek számított. Sajátos bécsi szokás, hogy frissen sült, forró kiflit (Peregrinikipfel) szoktak ilyenkor a bécsiek fogyasztani.
Érthető, hogy Peregrinus régi, hazai barokk tiszteletének nyomait szervita templomaink őrzik. Ilyenek a budapesti templom régi, fogadalmi tárgyakkal ékesített, feltűnő Peregrinus-oltára, a lorettomi, Nádasdy Ferenctől épített templom Peregrinus-kápolnája, a szent életét megörökítő barokk freskóciklussal az egri templom homlokzatának Peregrinus szobra. Fertőszéplakon Széchenyi Zsigmond, aki egyik hadjáratában a lábán megsebesült, Peregrinus-szobrot állíttatott (1739). Peregrinus-kép látható a győri karmelita, a móri kapucinus, a budai Szent Anna és Szent Erzsébet, továbbá a bajai belvárosi templomban, ami azt mutatja, hogy a kultusz a barokk időkben már átlépte a szervita lélekgondozás határait. Rábasebes templomában freskó ábrázolja (1791) Peregrinust. Keletkezésének közelebbi körülményei ismeretlenek. Sopron környékén is régebben eleven lehetett a szent tisztelete, amit Bécsnek és a szemita lorettomi kegyhelynek földrajzi közelsége magyaráz. Így Sopronban is ismeretes volt a Peregrinus kiflije.
A vakvezető kutyák világnapja
1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
Azary Ákos születésnapja – 1850
A számos állatvizsgálati- és gyógyászati eljárást elsőként alkalmazó AZARY ÁKOS (Verbiás, 1850. április 27. – Szob, 1888. július 20.) 1874-ben szerzett orvosdoktori oklevelet. Rövid élete során rendkívül kiterjedt tevékenységet folytatott az állatorvoslás területén. A belgyógyászat, járványtan és állategészségügy tanára volt az állatorvosi tanintézetben. Kutatásokat végzett az anthrax (lépfene) elleni védőoltásokkal kapcsolatosan. Szerkesztette a Veterinarius című állatorvosi folyóiratot és lefordította Charcot párizsi professzor művét az idegrendszeri betegségekről. Könyvet írt A háziállatok részletes kór- és gyógytana címmel. Elsőként alkalmazott állatokon belgyógyászati fizikai vizsgálatokat például galvanikus áram és szemtükör alkalmazásával; elkészítette a később róla elnevezett plesszimétert (kopogtató lemezt), uroszkópiai (vizeletvizsgálati) módszert dolgozott ki. Az állatorvosi oktatás európai szintre emelésében döntő szerepe volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
Ifj. Jancsó Miklós születésnapja – 1903
A kiemelkedő tudású farmakológus, ifj. Jancsó Miklós (Kolozsvár, 1903. április 27. – Szeged, 1966. április 16.) édesapja is orvos volt, neves belgyógyász és bakteriológus. Ifj. Jancsó Miklós a szegedi gyógyszertani intézet vezetőjeként a kemoterápiás kezelések hatásmechanizmusának feltárásával foglalkozott, valamint kutatásokat végzett a neurogén gyulladások, a hőreguláció, valamint a véralvadás és a gyulladások kapcsolata területén. Már 1940-ben professzorrá habilitálták, sokoldalú tevékenységét Kossuth-díjjal és akadémiai tagsággal ismerték el.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)
Április 27-én történt
Párizsban 1867-ben ezen a napon mutatták be Charles Gounod Rómeó és Júlia című operáját. A nap híres szülöttei Őze Lajos színművész, akit többek között Az ötödik pecsétből ismerhetünk, a Jadviga párnája filmváltozatát jegyző Deák Krisztina rendező-forgatókönyvíró, illetve Sztevanovity Dusán dalszövegíró.
Ünnep
Holland királyság – nemzeti ünnep – Hollandia uralkodójának születésnapja az ország nemzeti ünnepe, amely 2013 óta, Vilmos Sándor király trónra lépésével április 27-e.
Szent Zita ünnepe – a 13. században élt itáliai szűz a háziasszonyok és a szolgálók védőszentje.
Április 27-én történt
1539 Megalapították Bogota városát.
1735 A Békés megyei Szentandráson parasztfelkelés robbant ki, amelyet május 9-én Erdőhegynél a szerb határőrök levertek.
1867 Párizsban bemutatták Charles Gounod francia zeneszerző Rómeó és Júlia című operáját.
1882 Berlin közelében elindult a világ első trolibusza.
1906 Összeült az Orosz Birodalom első parlamentje, az Állami Duma.
1908 Megkezdődött a londoni olimpia.
1909 Az Oszmán Birodalomban lemondatták II. Abdul-Hamid szultánt, és öccse, V. Mehmed lépett trónra.
1941 A második világháború során a náci csapatok elfoglalták Athén városát.
1945 A Karl Renner vezetésével alakult osztrák ideiglenes kormány első ülésén jóváhagyták az ország függetlenségi nyilatkozatának szövegét.
1951 Budapesten megtartotta első ülését a Magyar Írók Szövetsége.
1960 Függetlenné vált a francia gyarmat Togó.
1961 Sierra Leone elnyerte függetlenségét, de tagja maradt a brit Nemzetközösségnek.
1973 Lábatlanban átadták az első magyar vékonypapírgyárat.
1978 Afganisztánban a fegyveres erők megbuktatták a kormányt, majd április 30-án létrehozták az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot.
1981 Kormányrendelet jelent meg az ötnapos munkahétről, a szabad szombatot a következő évtől vezették be.
1992 A brit képviselőház elnökévé választották Betty Boothroyd munkáspárti politikust, az első nőt, aki betölthette e tisztséget.
1992 Létrejött a Szerbiából és Montenegróból álló harmadik Jugoszlávia.
1994 A Dél-afrikai Köztársaságban hivatalosan is véget ért a három és fél évszázados fehér uralom.
2009 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek minősítette a H1N1 vírus okozta – akkor még főként Mexikóban és az Egyesült Államokban terjedő – megbetegedést.
2018 Kim Dzsongun, a kommunista Észak-Korea vezetője és Mun Dzse In dél-koreai elnök a két Korea határán, Panmindzsonban rendezett találkozója alkalmával a koreai háború 1953-as befejeződése óta először lépett Dél-Korea területére észak-koreai vezető.
2020 Az Orosz Földrajzi Társaság megtalálta az 1941-ben a náci légierő által elsüllyesztett szovjet Armenyija kórházhajó roncsát a Fekete-tengerben.
Április 27-én született
1759 Mary Wollstonecraft angol írónő, filozófus és feminista, az újkori nőjogi mozgalmak elindítója
1791 Samuel Morse amerikai festő, a távíró feltalálója
1881 Esterházy Móric politikus, 1917-ben miniszterelnök
1919 Lukács Pál Kossuth-díjas brácsaművész, hegedű- és énektanár, érdemes és kiváló művész
1927 Szuppán Irén Munkácsy Mihály-díjas textilművész, érdemes és kiváló művész
1927 Sík Igor Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja
1928 Deák Tamás zeneszerző, karmester, trombitás, a Deák Big Band alapítója
1928 Engelsz József Munkácsy Mihály-díjas ötvös, érdemes művész
1935 Őze Lajos posztumusz Kossuth-díjas színész
1939 Mező László Kossuth-díjas gordonkaművész
1945 Sztevanovity Dusán dalszövegíró, zenész
1953 Deák Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész
1953 Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház mesterművésze
1965 Kocsis Mariann magyar színésznő
1967 Vilmos Sándor, Hollandia királya
Április 27-én halt meg
1521 Ferdinand Magellán portugál felfedező, a Földet először körülhajózó expedíció vezetője
1882 Ralph Waldo Emerson amerikai költő, esszéíró, idealista filozófus
1915 Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző, zongoraművész
1927 Darányi Ignác politikus, földművelésügyi miniszter
1928 Alpár Ignác építész
1969 Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1974 Csanády György Kossuth- és állami díjas közgazdász, politikus, akadémikus
1998 Szeberényi Lehel háromszoros József Attila-díjas író, újságíró
2012 Gere Mara Balázs Béla-díjas dramaturg, filmforgatókönyv-író
2018 Tóth Zoltán Jászai Mari-díjas magyar színész
2019 Buffó Rigó Sándor prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője