Arany János karosszéke nagykőrösi alkotói korszakának szimbóluma is
Egy angol polgári stílusú szék, amely tanúja volt Arany János a nyelv megőrzéséért és a magyar kultúráért végzett tanári és költői munkájának.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulójára rendezett Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia. című kiállítás a tudomány hazai történetének kiemelkedő fejezeteit mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeumban (mi is írtunk róla – a szerk.). A tárlat negyedik terme az akadémiai eszme tárgyiasult örökségére, a szellem és a mindennapok kapcsolatára fókuszál.
Arany János áttört háttámlájú, angol polgári stílusú karosszéke valószínűleg az első ilyen típusú bútora volt, amely egykori nagykőrösi otthonához köthető. A darab nem csupán esztétikai szempontból figyelemre méltó: különlegessége abban rejlik, hogy közvetlen kapcsolatot kínál a költő hétköznapi életével, bepillantást engedve egy olyan térbe, ahol tanított, alkotott vagy pihent. Ily módon a karosszék nemcsak egy kor hangulatát idézi meg, hanem az alkotói környezetet is, amelyben a költő művei megszülettek.
Arany János az 1848-as forradalom bukása után egy ideig bujkált, de szerencsésen elkerülte a megtorlásokat. 1851 őszén költözött Nagykőrösre, ahol a református gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanáraként kezdett dolgozni. A kilencéves tanári periódus életének különösen termékeny szakasza volt: nem csupán tanította a nyelvet és irodalmat, hanem maga is újra lírai formákhoz nyúlt, és műfordításai révén a világirodalom klasszikusait is újraértelmezte. Ebben az időszakban keletkeztek legfontosabb lírai művei, balladái – például az V. László, a Szondi két apródja, az Ágnes asszony és A walesi bárdok –, valamint számos tanulmánya és kritikája.
A szabadságharc utáni önkényuralmi időszakban különös jelentőséget kapott a magyar nyelv és kultúra megőrzése, mivel a németesítés veszélye fenyegette a nemzeti nyelvű oktatást, amelynek egyik védőbástyája éppen Nagykőrös református iskolája volt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban tartott nagygyűlésén – tíz év kihagyás után – levelező, majd rendes taggá választotta Aranyt. Tudományos munkássága, értekező prózája, nyelvtudományi érdeklődése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az Akadémia egyik legmeghatározóbb tagjává váljon.
Pestre költözése után a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét is betöltötte, de a nagykőrösi évek formálták ki azt az intellektuális bázist, amely későbbi pályáját megalapozta: ebben az életszakaszában Arany nemcsak a gimnáziumot, hanem az egész várost szellemi súllyal ruházta fel. A karosszék ebben az összefüggésben így nem csupán egy berendezési tárgy, hanem egy jelentős alkotói korszak szimbóluma is.
A Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia. című kiállítás október 26-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
