Rekordot döntöttek tavaly a dalszerzők
2024-ben több mint 13,5 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek szerzőinek az Artisjus, ami reálértékben elérte a pandémia előtti szintet. Ennek az összegnek minden korábbinál nagyobb része járt a magyar szerzőknek. A globális trendeknek megfelelően rekordot döntött a bejelentett új művek száma, továbbá az új regisztrált szerzőké is.
Az Artisjus 2024-ben összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2023-ban szétosztott 11 milliárd 969 millió forintnál 13 százalékkal több. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.
A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százaléka jutott a magyar zenékre, és 42,5 százaléka külföldi dalokra. A korábbi nagyjából 50-50 százalékos megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.
A magyar-külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. 2024-ben az előző évhez képest hét százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban éreztetik majd hatásukat.
A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a húszezret. A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint két százalékát jogdíjként megkereső szerzők száma 11 százalékkal nőtt.
Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.
A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak öt százalékát – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.
2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13 százaléka húsz év alatti. A legtöbben még mindig húsz- és harmincéves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan húsz százalék körül mozog.
26 284-re nőtt az Artisjushoz bejelentett új művek száma. A pandémia alatt az új művek száma jelentősen megugrott, majd a következő években visszaesett, de még mindig a Covid előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal viszont nemcsak a 2023-as mértéket haladja meg, hanem a 2020-ast is. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.
A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25 százalék), a rock/metal (21 százalék), az electro/dance (14 százalék), az instrumentális/klasszikus (11 százalék) és a hiphop (tíz százalék) aránya jelentős még.
Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. Az továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több a kollaboráció. A rádiókban legtöbbet játszott harminc dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott. A korábbi évekhez hasonlóan az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalokra átlagban négy-négy szerző jutott; a top harmincban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője.
