Az Ideje van a fénynek című előadás témája a látás által birtokolni kívánt világ. A színpadra állítók a miliő megteremtésében különösen jeleskedtek. Kevés előadáson segítik ennyire a színpadi effektusok a színészek, Kovács Panka, Keresztes Anna, Kocsi Zsófia, Kőrösi-Fehér Nándor, Medetz Attila, Szilvásy Márton munkáját. Kocsis Gábor világítástervezőnek köszönhetően folyamatos napfogyatkozást él meg a publikum. Az emberi szem sérült retinájaként működő színpad alapállapota a borongós sötét, amelyet itt-ott kósza fényfoltok oldanak fel. Olykor parányi elemlámpa világít a lábfejeken, amint sejtelmes lesz az előbbi fénye a paravánokon keresztül is. A világítás nem a megvilágosodás eszköze, hiszen ugyanolyan nyomasztó a fény által feltárt világ, akár a sötétség mélye. A láger a struggle for life extrém fokozataiként jelenik meg.
Ki képes helyet foglalni az ülőalkalmatosságként szolgáló faládákon. Ki képes enni a mágnessel a falra rögzített alumíniumtányérokból.
Lukács Mihály videói a fekete, a fehér és a szürke árnyalataira komponált vizuális szimfóniák. A titokzatos funkciójú, a spirituális látásért is felelős tobozmirigy többször felismerhető. Normál fényben látjuk a társulati tagokat röviden nyilatkozni mindennapi életükről. A későbbiekben folyamatos a látómezőnket zavaró elem, mintha valami beépülne a megismerő szeme és a megérteni kívánt világ közé.
A nem összefüggő történetet mesélő, sokkal inkább töredékekből épülő előadás főszerepét Klabacsek Dániel játssza. Klabacsek komoly érdeme, hogy látássérülése nem fogyatékosságnak tűnik, hanem a külvilágnak és a partnerének szentelt megkettőzött figyelemnek. Az egyik jelenetben a francia ellenállás egyik vezetőjeként a titkos szervezetbe belépni szándékozókat teszteli. A fiatalember kérdései ugyanazok, ahogyan a válaszok is (látszólag) azok. Mégis, az egyik aspiráns nem kap engedélyt a csatlakozásra.
Az Ideje van a fénynek párbeszédei a francia Jacques Lusseyran (1924–1971) két, magyarul Hevesi Mihály fordításában elérhető könyvét felhasználva készültek. Mind Az élet ma kezdődik, mind az És lőn újra világosság az esszéregények közé tartozik. A nyolcévesen baleset következtében látását vesztő szerző a La Résistance-ban betöltött szerepe okán került Buchenwaldba. Regényei mégsem a holokausztról szóló irodalmi művek közé tartoznak elsősorban. Lusseyran a világ nyelvi (újra)felfedezésére tesz kísérletet. A rabságban Jacques emlékezete mozaikjaiból próbálja összerakni kedves klasszikusainak verseit. A koncentrációs tábor poklában a különböző nemzetiségű, franciául nem beszélő foglyok hallás után mondják Villon, Ronsard, Verlaine vagy éppen Victor Hugo költeményeit. A sokadik alkalom elhozza a csodát: a fogvatartottak ÉRTIK a szöveget.
Goda Gábor és Elek Dóra rendezésében az Artus Stúdió és a Baltazár Színház a nézőt továbbgondolásra sarkalló előadása kalandos felfedezés, de az expedíció tapasztalatai sok jóval nem kecsegtetnek. Az Ideje van a fénynek fragmentumai az értelemre hatnak erősebben, semmint az érzelmekre. A világ nem adja könnyen magát, annak sem, akinek bármilyen sérülése van, és annak sem, aki joggal vagy jogtalanul, de a többségi társadalomba tartozónak gondolja önmagát.
