Átadták a Magyar Szent István-rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetéseket

Novák Katalin köztársasági elnök a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet adta át Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnek és Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendezőnek, a nemzet művészének.

Miklósa Erika 1970. június 9-én született Kiskunhalason.

1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol szopránszerepek sorát énekelte és énekli azóta is. A világ legjelentősebb operaházaiban lépett fel, 2004-től állandó szereplője a New York-i Metropolitan operaháznak.

Művészetét számos díjjal ismerték el: 1991-ben Európai Kultúra díjjal, Zürich; 1993-ban Pro Opera Lyrica-díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét vehette át, 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2008-ban a Magyar Művészetért Díj birtokosa lett. 2012-ben átvehette a Kossuth-díjat az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért.

Ugyanabban az évben Prima Primissima Díjat kapott. 1999 óta Kiskunhalas, 2010 óta Budapest díszpolgára. Az utóbbi években a Virtuózok című klasszikus zenei televíziós tehetségkutató egyik zsűritagja. 2020-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé, 2021-ben Dohnányi Ernő-díjban részesült.

Rofusz Ferenc 1946. augusztus 19-én született Budapesten.

A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatokat, 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz, ahol fázisrajzolóként, kulcsrajzolóként, animátorként, majd társrendezőként dolgozott. Közreműködött a Gusztáv, a Mézga család, a Kérem a következőt! című népszerű sorozatok elkészítésében, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, első önálló rajzfilmjét 1974-ben A kő címmel készítette Nepp József ötlete alapján.

Két év munka után 1980-ban született A légy című, négyperces animációs rövidfilmje, amely több fesztiválon is díjat nyert, 1981-ben pedig – első magyar alkotásként – Oscar-díjat kapott a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Az alkotás egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a világot az ő szemén keresztül látjuk egészen addig, míg agyon nem csapják.    

A rendező munkáiból több életműkiállítást is rendeztek. Rofusz Ferenc művészete elismeréseként 1982-ben megkapta a Balázs Béla-díjat, 1985-ben a Filmkritikusok díját, 2006-ban átvehette a FilmJus által alapított produceri díjat. Tanított a Budai Rajziskolában, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért.

2012-ben a Magyar Művészetért Díjban részesült, 2016-ban a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmfesztivál életműdíját kapta, 2017-ben az Oscar-díjat odaítélő amerikai filmakadémia (AMPAS) tagja lett, így ő is szavazhat az Oscar-jelöltekről és -díjakról. 2018-ban a Nemzet Művésze díjban, 2019-ben Tony Curtis-díjban, 2021-ben Prima Díjban részesült. 2022-ben a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjával tüntették ki.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató,

az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke, korábbi honvédelmi miniszter vette át.

Andrásfalvy Bertalan 1931. november 17-én született Sopronban. 1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. A posztot 1993-ig töltötte be. Minisztersége idején a rendszerváltás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket. Harcot folytatott a hit- és erkölcstan, valamint a művészeti oktatásának általánossá tételéért. A szakmaiság megvalósítása mellett a diktatúrában kialakult félelem légkörének feloldását tartotta legfontosabb feladatának.

Kutatta a vízrendezések előtti hagyományos gazdálkodást, egyes népcsoportok változó életmódját, a különböző kultúrák és nyelvek együttélését. Részt vett a magyar nép tánckincsének, népzenéjének, népszokásainak, mesekincsének, szokásvilágának, népművészetének feltárásában, a néptánc- és a népi kézművesség mozgalmaiban. Munkásságának eredményeit nem csupán a tudományos közéletnek szánta.

Évtizedek óta tart nyilvános előadásokat, melyek elsősorban a művészetek, a művészeti oktatás, a hagyományok megtartása, a család és a nemzet, valamint a keresztény erkölcsiség fontosságáról szólnak. Mintegy 250 könyvet, tanulmányt, tudományos közlést írt hazai és külföldi szaklapokban, több tudományos és állami kitüntetést kapott, köztük a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, Prima díjat és Széchenyi-díjat.

„Mi, magyarok büszkék vagyunk önökre, szakmai teljesítményükre, elhivatottságukra és kiemelkedő emberi mivoltukra. A nemzet mond köszönetet azért, amit eddig értünk, magyarokért és hazánkért, Magyarországért tettek” – mondta a kitüntetettekhez szólva Novák Katalin.

Nyitókép: Novák Katalin az ünnepélyes díjátadón a Sándor-palotában. Fotó: MTI/Máthé Zoltán