Magyar építészet kategóriában Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár; magyar képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár; magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász; magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő vehette át az elismerést.
Magyar ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna kapta a díjat. Magyar sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője; magyar zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést.
Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.
A húsz éve alapított elismerés díjátadó ünnepségén Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke helyett idén Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntötte a meghívottakat a kuratórium nevében. „Ma este olyan embereket ünneplünk, akik a legmagasabb szinten jelenítik meg az elhivatottságot, a kreativitást és innovációt, az értékteremtő emberi elme csodálatos képességét” – hangsúlyozta Freund Tamás a gálaesten, amelyen jelen volt Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, valamint Plácido Domingo operaénekes is.
Az MTA elnöke köszöntőjében örömtelinek nevezte, hogy 2023-ban több jelölés érkezett a Prima Primissima díjra, mint bármelyik előző évben. Hozzátette: az elismerés nemcsak a díjazottakat illeti, hanem azokat is, akik támogatták, segítették őket és hisznek abban, hogy a tehetség és az elkötelezettség kibontakoztatása által valamennyien hozzájárulhatunk közös jövőnk építéséhez. Freund Tamás azt mondta, a díjazottak nem csupán szakmai sikereikkel tűnnek ki, de példát és új utakat mutatnak az ifjabb generációnak is. „Ez az ünnep egyúttal arra a felelősségre is emlékeztet bennünket, hogy ápoljuk és támogassuk a tehetséget, segítsük a következő generációkat álmaik megvalósításában” – fogalmazott az MTA elnöke, hozzátéve, hogy az eseményen jelenlévő vállalkozások támogató tevékenysége nem csupán felelősségérzetüket példázza, hanem egyúttal befektetést is jelent a társadalom gazdagabb és egészségesebb jövőjébe. „Legyen ez az este emlékezetes mindannyiunk számára, és ne felejtsük el, hogy a tehetség, az elszántság és a közösségi összefogás ereje mindig elvezet a sikerhez”– zárta köszöntőjét Freund Tamás.
Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár édesapja, Ferencz István utódjaként a NAPUR Architect Építésziroda vezetője. Két évtizede vesz részt az építészoktatásban, két alkalommal képviselte hazánkat a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén. A Vizes Világbajnokságoknak otthont adó Duna Aréna szerző építésze, a nemzetközi tervpályázaton első díjat nyert Új Néprajzi Múzeum épületének alkotója. Az egyedi megfogalmazású, nemzetközileg elismert épület számos szakmai díjat nyert az Egyesült Államoktól Kínáig. Legújabb alkotása a sikeresen megrendezett 2023-as Atlétikai Világbajnokságot befogadó Nemzeti Atlétikai Központ. Ybl- és Pro arhitectura díjas építész, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Lukácsi László üvegszobrászművészt gyermekkorától vonzza az üveg, ez az emberi kultúrát évezredek óta elkísérő, egyre nagyobb teret hódító, csodálatos anyag. Jellegzetes, természet ihlette műveit síküvegből és tükrökből építi fel, majd a végső formát precíz csiszolással alakítja ki. Üvegszobrai Európa, Japán és az Egyesült Államok jelentős múzeumi és privát gyűjteményeiben megtalálhatók. Számos nemzetközi díjjal is jutalmazták, egyik legfontosabb a kanazawai nemzetközi üvegkiállítás arany díja, melyet sok száz alkotó közt egy üveglegyezővel nyert el. A Ferenczy- és Fujita-díjas üvegszobrász az MMA tagja. Több évtizedes, nemzetközileg megmérettetett pályafutását, műveit a hazai, képzőművészetet szerető közönség is egyre inkább ismeri.
Lukácsi László munkásságáról itt írtunk.
Katz Sándor középiskolai matematika-fizika szakos tanár a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított 45 évig. Jelenleg is az Erdős Pál Tehetséggondozó tanára. Több mint 100 tanítványa lett díjazott országos és nemzetközi versenyeken, közülük többen kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, ketten már akadémikusok. A nem kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozásban is maradandót alkotott az Arany János Programban és publikációiban. 29 szakmai cikket, 8 szakkönyvet, feladatgyűjteményt írt. Iskolájában és a régióban példaértékű matematikai műhelyt alakított ki. Iskoláján kívüli diákoknak és tanároknak több száz szakmai foglakozást vezetett. Számos elismerésben részesült, köztük Rátz Tanár Úr Életműdíjban és Tehetséggondozásért Életműdíjban.
Kiss L. László fizikus, csillagász, akadémikus a József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő Drávaszögi keresztek című regényével vált ismertté 1988-ban. Az álom hídja című regénye Az év könyve lett 2018-ban. Megírta Horvátország magyar irodalmának történetét. A frankfurti, lipcsei, strasbourgi és varsói könyvfesztivál vendége volt. Művei nyolc nyelven olvashatók. Huszonhárom könyve jelent meg, a legutóbbi 2023-ban A fiú – Elszánt történetek címmel. Összetéveszthetetlen hangon ír a közép-európai emberek sorsáról. Regényeire és novelláira az idegenség, a merész szókimondás, a lélektan sokrétű ábrázolása, a váratlan fordulatokat hozó történetek és az önéletrajzi elemek jellemzőek. József Attila- és Babérkoszorú díjas, az MMA rendes tagja.
Az M4 Sport Magyarország legnézettebb sportcsatornája, minden néző otthonába elviszi a legnagyobb hazai és nemzetközi sporteseményeket. A közmédia csatornája magyarok millióihoz juttatja el nemzetünk büszkeségeinek eredményeit, a sport varázsát, a szurkolás izgalmát és örömét. Az M4 Sport a Forma-1, a labdarúgó VB, valamint EB és a magyar labdarúgó válogatott összes mérkőzésének kizárólagos – mellette a következő két nyári és két téli olimpia – közvetítője.
Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző a BVSC színeiben kezdett vízilabdázni, ezt követően 15 éven keresztül a Vasas, majd a Düsseldorf és az Arenzano csapatát erősítette. 1970 és 1985 között 258 alkalommal mutatkozott be a nemzeti együttesben. 1976-os olimpiai bajnoki címe mellett egyszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes, egyszeres világbajnok, kétszeres Európa-bajnok és kilencszeres magyar bajnok. Edzőként is számos sikert ért el, az Arenzano csapatával játékosedzőként KEK-győztes, a Vasassal kétszeres Magyar Kupa-győztes, a felnőtt női válogatottal világbajnok, Világkupa-győztes és Európa-bajnok. 2000-ben beválasztották az évszázad vízilabda-válogatottjába, 2020-ban a nemzet sportolója lett, és korábbi állami kitüntetései után 2023-ban megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést.
Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője 33 évig volt a Zeneakadémia tanára. A kortárs zenét játszó 180-as Csoport alapító tagja, számos formációban több száz koncertet adott világszerte, stúdiózenészként közel 1000 felvételen működött közre. 1996-ban alapította a Budapest Music Center Magyar Zenei Információs Központot, a magyar zeneművek és művészek közös, térítésmentesen elérhető adatbázisát, amelyben közel 5000 művész és 32.000 zenemű adatai szerepelnek.
Szintén 1996 óta működik a BMC Records, amely már 350 albumot jelentetett meg. A BMC tíz éve megnyílt új épületében – amely azóta közel 4000 koncertnek adott otthont – helyet kapott egy kamarakoncert-terem, zenei könyvtár, az Opus Jazz Club, több hang- és képstúdió, valamint az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány.
Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas karnagy zenész családban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett karnagyi diplomát 1977-ben. Öt kórust vezetett, köztük a két olimpiai bajnok kórust, az 1978-ban általa alapított Jubilate leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate vegyeskart. 1988-ban megalapította Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának azóta is művészeti vezetője és karnagya. A nemzet művésze szerint a kodályi hagyományokat őrző kórusiskola érték- és gyermekközpontú nevelő iskola, ahol a zene nyújtotta napi katarzis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek teljes emberré váljanak. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei bizottságának elnöke, és Ferenc pápa látogatásakor a zárómise zenei felelőse volt.
Sapszon Ferenccel készült interjúnk itt olvasható.
Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró 22 évesen forgatta le első játékfilmjét, a Családi tűzfészket, amely 1979-ben nagydíjat nyert a mannheimi filmfesztiválon. 1981-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Legismertebb filmjei a Sátántangó, a Kárhozat és a Werckmeister harmóniák. 2011-ben A torinói lóval a Berlini Filmfesztiválon a zsűri nagydíját nyerte el. A kezdeti szociográfiai filmektől a lassú dramaturgiájú lélektani elemzés felé fordult műveiben.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező számos nemzetközi életműdíjat kapott, a Francia Köztársaság lovagja kitüntetést is átvehette, idén pedig megkapta a tiszteletbeli Európai Filmdíjat is. Több világhírű egyetem díszdoktora. A Magyar Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester, karvezető egész életét a klasszikus zene népszerűsítésének szenteli. A Zeneakadémián karvezető és karmester szakon végezett. 1980-tól máig vezeti a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot, ő hozta létre az Énekel az ország mozgalmat. 1989 óta a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar karnagya, majd vezető karmestere, igazgatója. Európán kívül Izraelben, Brazíliában, az Egyesült Államokban, Tajvanon és Kínában is tanított, illetve dolgozott vendégkarmesterként. A tanítás szenvedély az életében. A pályáját meghatározó tanároknak köszönhetően úgy véli, hogy a tanítás legfontosabb része, hogy konvertibilis tudást adjunk át a következő generációnak, legyen szó profi zenészekről, kórusénekesekről vagy akár a közönségről.
Hollerung Gáborral legutóbb itt beszélgettünk.
A gálaest műsorában a megelőző évek Junior Prima, Prima és Prima Primissima díjasai, valamint korábbi Megyei Prima díjasok léptek fel.
A nyitóképen Hollerung Gábor. Fotók: MTI / Szigetváry Zsolt
