Díszpolgári címet kapott Dés László zeneszerző, előadóművész, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó főszerkesztője, Hajdu László nyugalmazott XV. kerületi polgármester, volt országgyűlési képviselő, Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Ürge-Vorsatz Diana, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett fizikus, a környezeti és környezetmérnöki tudományok doktora, valamint Závada Pál író.
A kitüntetés posztumusz díjazottja Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, valamint Setét Jenő Raoul Wallenberg-díjas emberjogi aktivista, civil jogvédő.
Karácsony Gergely a díjazottakról szólva azt mondta, ők „Budapest szebbik és jobbik arca, Budapest színe és java. Sokszíne és legjava.” A főpolgármester a beszédében kiemelte: a most 149 éves Budapest őrzi a polgári ethosz maradékát ebben az országban. A polgári ethosz azt jelenti, hogy az igazságot minden körülmények között jobban szeretjük a hazugságnál, hogy a politika nem a pillanat uralása, hanem az igazság keresése, és nem bűnbakokat, hanem megoldásokat keresünk – mondta. Karácsony Gergely hangsúlyozta: a polgár, a polgári város nem lehet más, csakis szolidáris: békeidőben is, de válságok sújtotta korban mindenképpen.
– Sem a polgár, sem a polgári város nem hagyhat cserben senkit, most főleg nem, mert nem fogjuk tudni máshogy átvészelni ezt a ránk váró hosszú, didergős telet, csak ha nem engedünk a szolidaritásból – mondta. Kijelentette: ragaszkodnak ahhoz, hogy ennek a városnak a nagyszerűségét a sokszínűsége adja és ahhoz a hitükhöz, hogy „nekünk, akik hiszünk az emberségben, az emberiességben, a méltányosságban, a civil kurázsiban, a szolidaritásban, van egy jobb történetünk. És itt, Budapesten ennek a történetnek a jegyében rendezzük be az életünket.” Elmondta, jövőre Budapest 150. születésnapját ünnepeljük, és
ez az évforduló nem az alapításról, hanem az egyesítésről szól, hogy „másfél évszázada lakjuk már be ezt a helyet a különbözőségeinkkel együtt”.
Az elmúlt másfél évszázad tapasztalataiból tudjuk, hogy a város akkor sikeres, ha ezek az ellentétek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást – tette hozzá Karácsony Gergely.
Závada Pál a díjazottak nevében mondott beszédében megköszönte az őket ért megtiszteltetést, és szólt arról: temérdek dolog miatt lehetünk büszkék budapestiként, de mégsem tehetünk úgy, mintha ez a bizonyos sokféleség korszakról korszakra valami kiegyensúlyozott harmóniában, a maga természetes sokszínűségében, feszültség nélkül tenyészett volna, békésen, egymás mellett élve. Nem hihetjük ezt, hiszen ismerjük történelmünket. Nemhogy a nagy kataklizmák idején nem így volt, ma is messze vagyunk ettől – tette hozzá.
Závada Pál azt mondta,
a Budapest-történet sem beszélhető el értékválasztás nélkül, ha igazi európai fővárosban akarunk élni.
Az ünnepségen átadták a Pro Urbe Budapest-díjat is. Elismerést kapott Adamkó Péter, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett barlangkutató, barlangi mentő, Csabai Gábor Papó, a Tilos Rádió volt ügyvezetője, jelenlegi műsorkészítője, Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a Stúdió K Színház alapítója, Grünberger Tamás művészicsillár-készítő, a Járókelő.hu közössége, Szkárosi Endre, József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi tanár, valamint Zsigó Jenő szociológus.
Budapestért-díjban huszonhatan részesültek, köztük a Budapest Bike Maffia, Ferdinandy György József Attila- és Márai Sándor-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Horváth László, a Fonó Budai Zeneház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Másik János zeneszerző, énekes, előadóművész, Molnár Ferenc táncos, koreográfus, a Red Bull Pilvaker közössége, valamint Szabó Simon színész, rendező.
Az ünnepségen kiosztották a Ráday Mihály-díj – Budapest épített örökségéért elismerést, a Papp László Budapest Sportdíjat, a Zalabai Gábor-díj – A budapestiek esélyegyenlőségéért díjat, valamint a Dr. Barna Sándor Emlékérem – A főváros közbiztonságáért díjat is. A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-i döntése értelmében a főváros ünnepnapja november 17., annak emlékére, hogy 1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda.
Az ünnepséget megelőzően a 2024. november 17-ig tartó Budapest 150 rendezvénysorozatról adtak tájékoztatást.
Karácsony Gergely elmondta, az ünnepségsorozat nagyon nyitott lesz, és lehetővé teszi a polgárok aktív bevonását. Ugyanakkor hozzátette, részben költségvetési kérdés is, hogy a programokból mit tudnak a jövő évben megvalósítani. Kiemelte: létre kívánnak hozni egy 3200 tőből álló rózsakertet, hogy az az összes magyarországi települést és a nemzeti egységet szimbolizálja a Gellért-hegy Jubileumi parkjában.
Bősz Anett főpolgármester-helyettes elmondta, a rendezvények között lesznek intézményi programok, a közműcégeknek ünnepségek, a Budapest Nagyregény elnevezésű kulturális projekt, valamint sportprogramok. Faix Csaba, a Budapest Brand vezérigazgatója elmondta, pénteken minifesztivál lesz a Művész, a Corvin, a Puskin, a Tabán és a Toldi mozi részvételével. Ezen az estén a 6-os villamos vonalán 18 és 22 óra között „születésnapi bulivillamos” közlekedik majd.
A rendezvénysorozat honlapja a boldogszulinapotbudapest.hu oldalon érhető el.
A nyitóképen Dés László zeneszerző, előadóművész, miután átvette a díszpolgári címet Karácsony Gergely főpolgármestertől. Fotó: MTI/Kovács Attila
