Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava
Feszty Adolf születésnapja – 1846
FESZTY ADOLF, (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.): építész, jelentős budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád és Gyula fivére. A bécsi műegyetemen tanult, majd beiratkozott a zürichi politechnikumba, a század legismertebb építészprofesszorának lett a tanítványa. Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott, legelső fővárosi alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt. Haris Gergely görög származású kereskedőnek olyan vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróházat tervezett, amelynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulatát elevenítették fel. (Az épületet 1910-ben lebontották.) Feszty 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe is: 1887-ben a tatai választókerület képviselőjévé választották. Barátjával, gróf Esterházy Miklóssal 1886-ban tervpályázatot nyújtott be Budapest ivóvízellátására. Feszty 1890-ben egészségi állapotára hivatkozva visszavonult az építészettől. Rendkívüli munkakedve azonban nem hagyott alább: 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. A birtokon nagy mennyiségű tőzeget talált, amelyet papírgyártásra próbált felhasználni. Gyártási eljárását több találmánnyal is szabadalmaztatta. Életének igen termékeny időszakában váratlanul hunyt el szívbajban.
A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában 9 szabadalmi bejelentése szerepel (lajstromszám, cím):
14361 Eljárás világos vagy fehér papíranyagnak tőzegből való előállítására 13567 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegből való előállítására 13001 Eljárás papíranyagnak tőzegből hasonló de még el nem tőzegezedett, növényi eredetű rosstömegből való előállítására 12412 Eljárás papíranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett, növényi eredetű rosttömegekből való előállítására, kéregpapír, karton és csomagpapír gyártási czélokra 12156 Eljárás papírmasszának tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegekből való előállítására 12079 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzegből való előállítására 11712 Eljárás papírmasszának tőzegből való előállítására 11451 Eljárás papiranyagnak tőzegből való előállítására kéregpapir karton és csomagoló papirgyártási czélokra 9997 Eljárás papírmasszának tőzegtől való előállítására
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK); Sulinet honlap – Élet és Tudomány 2000/04 - Krónika
Bendefy László születésnapja – 1904
A föld- és ásványtan kutatója, tudomány- és technikatörténész BENDEFY LÁSZLÓ (Vasvár, 1904. augusztus 17. – Budapest, 1977. augusztus 13.) a műegyetemen általános mérnöki, a tudományegyetemen geológusi oklevelet szerzett. Az Állami Földmérés szolgálatában háromszögelési munkákban vett részt, majd megtervezte és vezette az országos szintezési hálózat mérési munkálatait. Szakirodalmi munkássága közel 700 közleményből áll. Ezekben foglalkozott földméréssel, térképészettel, szakmatörténettel, nagy magyar geológusok és geográfusok életével és működésével, de írt őstörténettel és vízgazdálkodással foglalkozó tanulmányokat is. Nagy érdeklődést keltett 1936-ban megjelent, Az ismeretlen Julianus című könyve. 1942-ben Kummagyaria címmel közreadott tanulmányában őseink Kaukázus vidéki emlékeit tárgyalja. Megállapításait kortársai közül sokan vitatták, de ezek egy részét az utóbbi évtizedekben az orosz régészeti kutatások igazolták. Kutatásainak legfőbb érdeme a magyar földmérés és térképészet történetének feltárása. Szintezési munkálatok Magyarországon című művével akadémiai díjat nyert. Nagyon értékes háromkötetes magyar geodéziai bibliográfiája is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Augusztus 17-én történt
Róna Viktor Kossuth-díjas balettművész 1936-ban ezen a napon született. Példátlanul sikeres pályafutásához önsanyargatás, kivételes akaraterő és a Rudolf Nurejevvell való véletlen találkozás is hozzájárult.
Róna Viktor és Orosz Adél a Magyar Állami Operaház balettpróbatermében 1959-ben. Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan
A fekete macskák világnapja – E kedves kis háziállatok megbecsülésének napja.
A hontalan állatok világnapja – 1992 óta tartják, augusztus harmadik szombatján, a Nemzetközi Állatjogi Társaság kezdeményezésére.
Augusztus 17-én történt
1498 Cesare Borgia, VI. Sándor pápa fia a katolikus egyházban addig példátlan módon lemondott a bíborosi rangról.
1603 Rómában megalapították az Accademia dei Lincei tudományos társaságot (a hiúzszeműek akadémiája), a Pápai Tudományos Akadémia elődjét.
1849 A világosi fegyverletétel után Damjanich János honvédtábornok átadta Arad várát az oroszoknak. Ugyanezen a napon hagyta el Magyarországot Orsovánál Kossuth Lajos, a bukott szabadságharc vezetője és kísérete.
1876 Bemutatták Richard Wagner Az istenek alkonya című operáját, A Nibelung gyűrűje tetralógia utolsó részét Bayreuthban.
1888 Megindult a közlekedés a Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 kilométer hosszú helyiérdekű vasútvonalon (HÉV).
1925 Megalakult a Magyar Ökölvívó Szövetség.
1945 Az Indonéz Köztársaság kikiáltásával megkezdődött a holland gyarmatosítók elleni függetlenségi harc, ez a nap az ázsiai ország nemzeti ünnepe.
1960 Függetlenné vált a francia gyarmat Gabon, ez a nap az afrikai ország nemzeti ünnepe.
1977 Budapesten felavatták a Planetáriumot.
1988 Pakisztánban merénylet áldozata lett Ziaul Hakk elnök.
1996 Gödöllőn megnyitották a Grassalkovich-kastély felújított főszárnyát.
1999 Törökország északnyugati részét 7,4 erősségű földrengés rázta meg, amelynek epicentruma Izmit városban volt. A katasztrófában 14 695-en meghaltak, több mint 27 ezren megsérültek.
2000 Dubrovnikból Budapestre szállították Szent István király koponyaereklyéjét, amelyet évszázadok óta a dalmát tengerparti város domonkosainak rendházában őriztek.
2017 Az amerikai LIGO és az olasz VIRGO detektorai első alkalommal észleltek közvetlenül neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat.
2017 Barcelonában 14 ember meghalt, amikor egy iszlamista merénylő kisteherautóval a tömegbe hajtott egy forgalmas sétálóutcán.
2019 Az Iszlám Állam egy síita muszlim esküvőn elkövetett öngyilkos merénylete Kabulban 92 áldozatot követelt.
Augusztus 17-én született
1601 Pierre de Fermat francia jogász, matematikus, fizikus, a Nagy Fermat-sejtés megfogalmazója
1700 Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fejedelem nagyobbik fia, az utolsó Rákóczi, aki szerepet játszott a magyar politikai életben
1753 Josef Dobrovský, a szlavisztika megalapítója, a cseh felvilágosodás vezéregyénisége
1846 Feszty Adolf építész, jelentős budapesti paloták, üzlet- és bérházak tervezője, feltaláló.
Ógyallán született, fivérei Feszty Árpád és Gyula voltak. A bécsi műegyetemen tanult, majd beiratkozott a zürichi politechnikumba, a század legismertebb építészprofesszorának lett a tanítványa. Budapesten 1871-ben építészeti irodát nyitott, legelső fővárosi alkotása az 1877-ben átadott Haris-bazár volt. Haris Gergely görög származású kereskedőnek olyan vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróházat tervezett, amelynek udvarán az üzletek a keleti bazárok hangulatát elevenítették fel. (Az épületet 1910-ben lebontották.) Feszty 1878 és 1884 között számos bérházat és palotát tervezett az akkor kiépülő Sugár úton (a mai Andrássy úton). Az ő alkotása volt a Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880), amelyet a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontottak. Feszty bekapcsolódott a társadalmi és politikai életbe is: 1887-ben a tatai választókerület képviselőjévé választották. Barátjával, gróf Esterházy Miklóssal 1886-ban tervpályázatot nyújtott be Budapest ivóvízellátására. Feszty 1890-ben egészségi állapotára hivatkozva visszavonult az építészettől. Rendkívüli munkakedve azonban nem hagyott alább: 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 ezer holdas kapuvári uradalmát. A birtokon nagy mennyiségű tőzeget talált, amelyet papírgyártásra próbált felhasználni. Gyártási eljárását több találmánnyal is szabadalmaztatta. Életének igen termékeny időszakában váratlanul hunyt el szívbajban, 1900 februárjában Budapesten. Forrás: OSZK
1879 Kutassy Ágoston, az első magyar pilóta
1879 Samuel Goldwyn amerikai filmproducer
1883 Zrumeczky Dezső építész és grafikus
1887 Boldog IV. Károly, az utolsó Habsburg-házi magyar király és osztrák császár
1893 Mae West amerikai filmszínésznő
1898 Kardos László Kossuth-díjas író, akadémikus
1904 Bendefy László földmérő mérnök, geológus, tudomány- és technikatörténész. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1911 Mihail Botvinnik szovjet-orosz sakkvilágbajnok
1913 Kurnik Ernő állami díjas agrármérnök, növénynemesítő, akadémikus
1933 Giricz Mátyás Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1936 Róna Viktor Kossuth-díjas balettművész
1939 Kállai Kiss Ernő Kossuth-díjas klarinét- és tárogatóművész
1942 Ujréti László Jászai Mari-díjas színész
1943 Robert De Niro Oscar-díjas amerikai filmszínész
1943 Szegő Károly fizikus, a magyar űrkutatás kiemelkedő alakja
1944 Szentjóby Tamás költő, Munkácsy Mihály-díjas képzőművész
1948 Badari Tibor kétszeres Európa-bajnok ökölvívó
1952 Nelson Piquet háromszoros világbajnok brazil Forma–1-es autóversenyző
1953 Herta Müller Nobel-díjas romániai születésű német írónő
1957 Sas Tamás filmrendező
1959 Jonathan Franzen amerikai író
1960 Sean Penn kétszeres Oscar-díjas amerikai színész, rendező
1970 Kovács „Kokó” István olimpiai bajnok ökölvívó, az első magyar profi bokszvilágbajnok
1979 Homonnay Gábor kreatív Emmy-díjas jelmezkivitelező
Augusztus 17-én halt meg
1786 II. (Nagy) Frigyes porosz király
1831 Kiss Imre, Debrecen első vegyészeti üzemének vezetője. Ezen a linken további érdekességeket tudhatunk meg róla.
1838 Lorenzo Da Ponte olasz író, a Don Giovanni, a Figaro házassága és a Cosí fan tutte című Mozart-operák librettójának szerzője
1850 José de San Martin, a dél-amerikai spanyolellenes függetlenségi harc egyik vezetője
1898 Carl Zeller osztrák zeneszerző, A madarász című operett komponistája
1929 Benedek Elek író, újságíró, „a nagy mesemondó”
1945 Vendl Mária mineralógus, az első magyar nő a természettudós-magántanárok között.
További részletek róla az OSZK honlapján.
1954 Havas András Kossuth-díjas orvos, immunológus, akadémikus
1969 Ludwig Mies van der Rohe német építész
1983 Együd Árpád etnográfus, folklórkutató, koreográfus
1983 Ira Gershwin Pulitzer-díjas amerikai költő, George Gershwin zeneszerző bátyja és alkotótársa
1984 Korniss Dezső festő, érdemes művész
1990 Abody Béla József Attila-díjas magyar író, újságíró, humorista, műkritikus, színházigazgató
2007 Spéter Erzsébet mecénás
2008 Rédei Károly Ausztriában élt nyelvész
2015 Paskai László bíboros, esztergomi érsek
