0c16d1a5-8e22-4bbf-8cec-d9b9f43ecf4f_16.jpg

Az ötvenéves magyar népzeneoktatást ünneplik a Hagyományok Házában

Öt évtized telt el azóta, hogy Magyarországon először vált lehetővé az intézményes népzeneoktatás – ennek jubileumát ünnepli az ország szakmai közössége a Népzeneoktatás 50 című rendezvénnyel május 31-én a Hagyományok Házában.

Az ünnepség nem csupán az Óbudai Népzenei Iskolához köthető évforduló, hanem az egész hazai népzeneoktatás kezdőpontját jelképezi. Mint azt Szerényi Béla – az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója – elmondta: „Ez nem a mi születésnapunk, hanem a teljes szakmáé. Minden iskola, ahol ma népzenét tanítanak, ebből az 50 évvel ezelőtti kezdőpontból táplálkozik.”

A történet 1975-ben indult, amikor Béres János vezetésével a III. kerületi Állami Zeneiskolában (a mai Óbudai Népzenei iskola elődintézményében) elindult az első népzene tanszak. A szűk körű kezdeményezés azóta országos méretű hálózattá nőtte ki magát, amely mára több száz településen elérhető a művészeti iskolákban, szakgimnáziumokban és egyetemeken is.

A május 31-i program egy egész napos eseménysorozat, amely során az Átriumban művészeti iskolák tanulóinak fellépései, kézműves foglalkozások és gyerekprogramok várják az érdeklődőket. Este pedig Kibimbózott zöld ág címmel ünnepi koncert zárja a napot, amelyen az Óbudai Népzenei Iskola jelenlegi tanári kara és legkorábbi növendékei adnak közös produkciót.

A meghívott iskolák kiválasztásánál az a szempont érvényesült, hogy az óbudai iskola jelenlegi tanárai hol tanítanak még – így jött létre egy színes, országos mezőny, amelyben a budapesti régió mellett például Keszthelyről és Nádudvarról is érkeznek fellépők.

A rendezvény helyszíne nem véletlenül lett a Hagyományok Háza, amelynek küldetése, hogy kulturális hidakat képezzen az egyének és a néphagyománnyal élő közösségek, valamint a közművelődés, a művészet és a tudomány képviselői között. Az Óbudai iskola korábbi igazgatója, Kobzos Kiss Tamás jelentős szerepet játszott a hazai népzenei felsőoktatás és a Hagyományok Háza megalapításának szakmai előkészítésében is. Azóta is szoros a kapcsolat az intézmények között, ezért a Hagyományok Háza természetes otthona az ünneplésnek.

„A legnagyobb öröm, hogy együtt lehet a szakma – régi és új növendékek, tanárok, intézmények – és közösen emlékezhetünk arra, hogy 50 évvel ezelőtt elindult valami, ami mára egy egész országot bejáró értékmegőrző rendszerré fejlődött” – fogalmazott Szerényi Béla.

A rendezvény minden érdeklődő számára nyitott és egész nap ingyenes, a szervezők családokat, zenebarátokat, szakmai közösségeket és a népművészet iránt elkötelezett látogatókat egyaránt várnak.

 

Ez is érdekelheti

Gryllus Dániel a Kaláka mellett kiadót és fesztiválokat működtet 75 évesen

A kétszeres Kossuth-díjas Kaláka vezetője a rendszerváltozás óta számos szólóanyagot jelentetett meg.

Életben tartani és élővé tenni

A Hagyományok Háza egész napos rendezvényt szentelt a népzene területén alkalmazható innovációs, digitalizációs lehetőségeknek. Az április 4-én tartott esemény iránti nemzetközi érdeklődés bizonyítja, hogy az intézmény megvalósítja célját: nemcsak életben tartja, de élővé is teszi a népi kultúrát.

Ők a magyar népzene délvidéki megmentői

Ifjú tehetségek tartják életben a magyar népzenét a Vajdaságban. A Csoóri-sorozat új videójában egy zentai vizsgakoncertbe pillanthatunk be.

„A következő év fontos változásokat hoz” – Both Miklós a Hagyományok Háza megújulásáról

Zeneszerző, előadóművész, tudományos kutató, menedzser, zenekar-alapító, zsűritag és a következő négy évben intézményvezető. Úgy tűnik, mintha az ő kedvéért minden egyes nap 24 órája 48-ra növekedne. Alig múlt 41 éves. Both Miklós egy éve áll a Hagyományok Háza élén.