Kiss-B. Atilla, a teátrum főigazgatója a produkció korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kötelességének érzi új magyar dalművek létrehozását és bemutatását, és különösen igaz ez a Somossy Károly fantasztikus életét feldolgozó új zenés-táncos szuperprodukcióra. A 120 éve elhunyt, nagy formátumú, européer mulattató nevéhez fűződik ugyanis a Somossy Orfeum megalapítása, amely egykor a jelenlegi Operettszínház falai között működött.
Somfai Péter, a színház műszaki igazgatója már régóta kutatja a hajdani orfeumigazgató életét és munkásságát. Gyűjtéseiből azóta megjelent egy kötet, a főigazgató pedig felkérte Orbán János Dénes költőt, dalszövegírót és műfordítót, hogy vállalja Az Orfeum mágusa című nagyoperett librettójának és dalszövegeinek megírását. A színház vezetése Pejtsik Pétert Ferenc pápa korábbi magyarországi látogatásakor elhangzott Klezmer miséje hallatán kérte fel a mű megkomponálására. Az előadás rendezője Bozsik Yvette (friss interjúnk a rendező-koreográfussal itt olvasható), a jelmezeket pedig Berzsenyi Krisztina tervezi. A Budapesti Operettszínház alkotói csapatához idén először csatlakozik Ferenczfy Kovács Attila építőművész, díszlet- és látványtervező, vizuális művész, Szabó István Oscar-díjas filmrendező állandó alkotótársa, mások mellett A napfény íze című mozi díszlettervezője, a Terror Háza látványvilágának megalkotója.
Orbán János Dénes szerint Az Orfeum mágusa című új magyar nagyoperett mindenkit visszaröpít a 19. század végén működő Somossy Orfeum világába, ahol a férfiak Carola Cecília, az „őscsárdáskirálynő” lábai előtt hevertek, a hölgyek pedig a mágikus karizmájú Somossy Károlyért versengtek. Budapesten kívül Európában akkoriban csupán Párizsban és Londonban működött hasonló színvonalú mulató.
Az Orfeum mágusa egyszerre érzelmes, romantikus dráma, fergeteges komédia és izgalmas thriller: minden szereplője valóságos, hús-vér színpadi alak lesz, és csakis a nézőkön múlik majd, hogy melyiküket választják kedvencüknek.
Hangsúlyozta továbbá, hogy semmiképpen sem szerettek volna archaizáló nyelvezettel bíró alkotást, vagyis „második Csárdáskirálynőt” létrehozni, így a darab egyértelműen a 21. századi nyelvhasználatra épül és megfelel a dráma minden szabályának, követelményének. Pejtsik Péter Az Orfeum mágusa kapcsán elmondta, hogy a zenei anyag sokféle kulturális, zenei identitást és hatást fog egységbe annak érdekében, hogy új művészi minőség keletkezzen belőlük. Bozsik Yvette elárulta, hogy a grandiózus előadás tükrözi majd a kort, amelyben a történet játszódik, de érvényesen reflektál napjainkra is. A rendező szürreális, mágikus látomásként hivatkozott koncepciójára, amely – mint mondta – nem rekonstruálja, hanem megteremti mindazt, amit a szerzők papírra vetettek. Az előadás létrehozásának csodás folyamata minden esetben magával hoz egyfajta alkotói megtisztulást, az ősbemutató mindezen túl méltó módon helyreállítja Somossy Károly jó hírnevét is. Berzsenyi Krisztina jelmezei a korabeli divatot és a modern kor extremitását ötvözik.
A címszerepet Dolhai Attila, Homonnay Zsolt (korábbi interjúnk a színművész-rendezővel itt olvasható) és Nagy Lóránt játsszák. Dolhai Attila meglátása szerint a mai kor embere is megfogalmazza vágyait és célkitűzéseit a saját életében, akárcsak Somossy Károly tette ezt száz évvel ezelőtt. Mint fogalmazott, töretlen hittel és elszántsággal manapság is nekivágunk álmaink elérésének és megvalósításának. A színművész szerint irigylésre és csodálatra méltó Somossy bátorsága és megszállottsága, amivel létrehozta az Operettszínház elődjét, a Somossy Orfeumot. Mindezzel együtt az orfeumalapító személye közel sem vész a múlt homályába, éppen ellenkezőleg: gondolatai, érzései, cselekedetei nagyon is hasonlók a 21. századi nézők élethelyzeteihez, ezért a közönség azonosulni tud majd Somossy szenvedélyes életével. Dolhai Attila kitért arra is, hogy az operett mint műfaj minden korszakban népszerű lesz, mert újabb és újabb generációk fedezik fel maguknak, a nézőtéren pedig mindig jelen lesz az a korosztály, amelyik éppen megérett az operett befogadására és élvezi a színpadon látottakat. A készülő előadás kapcsán hozzátette: a humorral átszőtt darabban az összes szereplő egyformán fontos, megformálás előtt álló szerepének eleganciája, fanyar humora és szenvedélyessége pedig különösen izgalmasnak tűnik számára.
Homonnay Zsolt úgy véli, hogy régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház most, amikor feldolgozza és bemutatja Somossy Károly életét. A színművész szerint fantasztikus, hogy a főhős egy évszázaddal ezelőtt képes volt beteljesíteni álmait, és tűzön-vízen keresztül harcolt mindazért, amit elképzelt. Manapság, ha Somossy élne, talán producer lenne, és ahogyan saját korában is teljeskörűen felhasználta az akkori műszaki újításokat, minden bizonnyal most is szárnyalnának a gondolatai az új évezred technikai lehetőségei láttán. Homonnay Zsolt áldott alkotói állapotként jellemezte a jelenleg is zajló próbafolyamatot, amiben a darab írójával, a zeneszerzővel és a rendezővel együtt megteremthetik a produkciót. Inspiráló számára az is, hogy Az Orfeum mágusát ősbemutatóként az Operettszínház társulata viszi színpadra először, így az előadás mentes a korábban íródott operettekre törvényszerűen jellemző előadói hagyományoktól. A színművész kifejezetten közel érzi magához Pejtsik Péter bátor, útkereső, izgalmas zeneszerzői attitűdjét.
Nagy Lóránt is Somossy Károly bőrébe bújik. A számos zenés főszerepet is maga mögött tudó színművész kivételes lehetőségnek tartja a legendás orfeumigazgató szerepalakjának eljátszását. Nagy Lóránt az elmúlt időszakban elmélyedt a századforduló varázslatos korszakának tanulmányozásában, amelyben a cselekmény játszódik, és alaposan megismerte Somossy élettörténetét is. Életigenlő, ambíciókkal teli, sikeres embernek látja a mulatókirályt, aki élete végén és a darab szerint is, mondhatni elbukik. A rendezőként több előadást jegyző színművészt mások mellett az is foglalkoztatja, hogy vajon mi okozhatta ezt. Túlságosan habzsolta az élvezeteket? Képtelen volt később, a korához illő, tisztes, megállapodott életet élni? Vagy éppen családi, szerelmi kapcsolatai is szerepet játszhattak mindebben? Egyik kérdésből fakad a másik, amelyekre alkotók és előadók közösen keresik a választ a próbák során. Nagy Lóránt azt is elmondta, hogy különleges érzés abban az épületben készülni a bemutatóra, amelyben egykor Somossy Károly járt-kelt nap mint nap. A színművészt örömmel tölti el, hogy jó néhány korábbi alkalom után ismét Pejtsik Péterrel dolgozhat, akinek zenei munkásságát páratlannak tartja a hazai zenei életben.
Az előadást hármas szereposztásban láthatja a közönség, a művészek november 17-én, 18-án és 19-én mutatkoznak be közönség előtt.
Fotók: Veres Ildikó
