Nyáron befejezik az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ múzeumtechnológiai berendezését, és elkezdődhet a műtárgyak költöztetése – mondta a Kultúra.hu-nak Baán László. Nyár végére elkészül a Szépművészeti Múzeum barokk szárnya is – tette hozzá a főigazgató.

Miként érinti a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát a járványügyi vészhelyzet?

A járványveszély miatt március 14-én bezárt a két nagy múzeum, és a többi tagintézményünk, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Vasarely Múzeum és a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum sem fogad már látogatókat. A zárás óta gőzerővel folyik a munka, hogy a gyűjteményeinket a virtuális térben láthatóvá tegyük. A múzeumok meglévő digitális anyagára építve virtuális tárlatvezetéseket, játékokat, múzeumi túrákat tervezünk. Mindenkinek azt ajánlom, hogy kövesse figyelemmel a múzeumok honlapját és a közösségi csatornákat, itt szinte naponta találkozhat újdonságokkal a „látogató”.

Az elhalasztott kiállításokat később meg tudják rendezni?

Nem tettünk le arról, hogy a kényszerű bezárás miatt nem megnyíló kiállításainkat egy másik időpontban mutassuk majd be, a külföldi kölcsönzéseken alapuló tárlataink esetében ezért folyamatosan tárgyalunk a kölcsönadó intézményekkel. Április közepén nyílt volna a II. Amenhotep fáraó sírjának felfedezését bemutató kiállításunk, a Galériában pedig április 10-től Vágyott szépség címmel szerettük volna a preraffaelita mozgalom legjelesebb alkotóit bemutatni a londoni Tate közreműködésével. Az Albrecht Dürer kora című, nyárra tervezett kiállításunkat a múzeum saját grafikai gyűjteményből állítják össze a kollégák, így azt a múzeum újranyitását követően rövid időn belül be tudjuk mutatni.

Mikor nyílhat meg a Szépművészeti Múzeum barokk szárnya?

A múzeum városligeti szárnyában található kiállítóterek felújítása, klimatizálása nyár végéig fejeződhet be. Itt az 1600 és 1800 közötti európai művészet jeles darabjait szeretnénk bemutatni. Az eredeti tervek szerint ez év végén nyitnánk meg ezt az állandó kiállítási egységet.

Továbbra is úgy számolnak, hogy októberben megnyílhat a tervezett Cézanne-tól Malevicsig kiállítás?

Egyelőre nincs napirenden a kiállítás elhalasztása, de ha meg kellene tenni, az különösen fájó lenne a múzeum és a hazai múzeumszeretők számára egyaránt. A nagyszabású tárlat mintegy folytatása lenne a 2012-ben nyílt Cézanne és a múlt című kiállításnak, ugyanis amíg az a tárlat Cézanne művészetének a régi mesterekig nyúló gyökereit mutatta be, addig a mostani kiállítás Cézanne hatását, a francia mester és több jelentős, klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjait vizsgálja. A több mint száz festményt, szobrot, rajzot, vízfestményt, sokszorosított grafikát – közöttük mintegy 50 Cézanne-művet – bemutató tárlat a múzeum saját anyaga mellé a világ mintegy negyven jelentős köz- és magángyűjteményéből, többek között a párizsi Musée d’Orsay-ből, a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából, a londoni The National Galleryből, a moszkvai Puskin Múzeumból és a New York-i The Metropolitan Museum of Artból  kölcsönöz remekműveket.

Mennyire meghatározó a múzeumok büdzséjét tekintve a látogatókiesés?

A Szépművészeti Múzeum 2018 végi újranyitása óta több mint hatszázezer látogatót fogadott, és a közönség kitüntető figyelmére az elkövetkezendő hónapokban is számítottunk. A látogatók kényszerű távolmaradása és emiatt a tervezett bevételek elmaradása természetesen rendkívül érzékenyen érinti a múzeum költségvetését, de a kormány jelezte, nem hagyja, hogy a bezárt intézmények válságos helyzetbe kerüljenek a járványveszély miatt.

Az esetleges műtárgybeszerzésekre miként hat a már említett helyzet?

A felújított Szépművészeti Múzeum megnyitását követően páratlan remekművekkel gyarapodott: száz éve nem volt lehetőség olyan, egyedi értékű műtárgyak megszerzésére, mint az elmúlt másfél évben. A múlt év elején Van Dyck remekművét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját mutathattuk be, tavasszal pedig Renoir Fekvő női akt című remekművét bemutató kamarakiállítást nyithattunk meg. A két festményt a kormány támogatásának köszönhetően vásárolhattuk meg, és túlzás nélkül állíthatom: történelmi léptékű gyűjteménygyarapításról beszélhetünk. Ha a kormány a továbbiakban is kiemelt figyelemmel kíséri és támogatja az ország vezető közintézményeit, akkor a veszélyhelyzet elmúltával folytatódhat a gyűjtemény látványos gyarapítása is.

Mennyiben nehezíti a kialakult helyzet a Liget Budapest projekt építkezéseit?

Továbbra is jó ütemben zajlik a Néprajzi Múzeum új épületének és a Magyar Zene Házának kivitelezése, a mélygarázs építése pedig a finisébe ért, de a parkfejlesztésen, többek között egy két kilométeres futókör és sportpályák kialakításán, a Kis botanikus kert felújításán is dolgoznak a kivitelezők. Hogy mi lesz a későbbiekben, az a járványveszély függvénye.

Anthonis van Dyck (1599–1641): Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja, 1641
olaj, vászon,158,2 × 108,6 cm

A főpolgármester egy március közepén megjelent interjúban úgy fogalmazott: a főváros tiszta, világos döntést hozott a Liget ügyében, és ebben nem enged. Korábban Ön a tárgyalásban bízott. Ezek után még reménykedhet ebben?

Félreértés ne essék: a Városliget megújítása nem a főváros, hanem a kormány hatásköre, ugyanis ez egy száz százalékig állami fejlesztés kormányzati forrásokból, az állam vagyonkezelésében lévő területen. Miniszterelnök úr az októberi választások után azt mondta, hogy olyan állami fejlesztés nem valósul meg Budapesten, amelyeket a főváros vezetése nem szeretne. De ez nem azt jelenti, hogy a kormány értékrendje és azon alapuló véleménye a Liget-projekt jelentőségéről megváltozott volna. Ez pusztán azt jelenti, hogy ebben a kérdésben jelenleg nincs egyetértés a Fővárossal. Az új vezetés őszi döntése értelmében most három épület építése került felfüggesztésre: a Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési Múzeum újjáépítésével megvalósuló Magyar Innováció Háza és a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor sarkán lévő egykori parkolóterület helyén megvalósuló, az 50-es években lebontott Városligeti Színház újjáépítése. Amennyiben a Főváros álláspontja megváltozik, ezek a fejlesztések is folytatódhatnak.

Miért változna meg a főváros álláspontja?

Emlékezzünk a fővárosi atlétikai stadion ügyére, ami politikailag sokkal kényesebb és konfliktusosabb téma volt, és lám, villámgyorsan, néhány hét alatt született egy megoldás, amellyel mind a két fél egyetértett. Szóval, a politikai helyzet, egy adott ügy politikai megítélése mindig változhat, ha nem ma, akkor holnap vagy holnapután. A fővárosiak egyébként korántsem utasítják el a Ligetre vonatkozó kormányzati elképzeléseket, sőt: a múlt év végén megjelent reprezentatív közvélemény-kutatás szerint – amit úgy végeztek el, szemben az összes többi korábbival, hogy a megkérdezetteknek megmutatták a konkrét terveket –, a budapestiek hetven százaléka, pártszimpátia ide vagy oda, támogatja a projekt teljes körű megvalósítását.

Mit tekint a legfontosabb célnak egy esetleges fővárosi egyeztetésen?

Először is, hogy jöjjön létre. A tavaly őszi önkormányzati választások óta az új városvezetés egyszer sem kereste meg hivatalos tárgyalási szándékkal a Városliget vagyonkezelőjét, a Liget projektet megvalósító Városliget Zrt.-t. S ha majd lesznek végre tárgyalások, az a fontos, hogy azok ne politikai szlogenekről, hanem tárgyszerű, szakmai kérdésekről szóljanak. Ha így, a tények és a saját valós történeti hagyományai alapján közelítünk a Városliget megújításához, nincs olyan nyomós érv, ami a Liget-projekt megvalósítása ellen szólna. Nézzük például a leginkább vitatott témát, a zöldfelületek kérdését. A projektnek köszönhetően a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nőne a zöldfelület, úgy, hogy közben az erősen lepusztult növényállomány is megújulna, ráadásul radikálisan csökkenne az autóforgalom a parkban. És mindezt úgy érnénk el, hogy – jogszabályban garantált módon – a park 93 százaléka beépítetlen maradna. Vajon ez lenne a Liget „beépítése”? Az új, kulturális funkciójú épületeket régi, használaton kívüli létesítmények, valamint sivár betonfelületek helyén húzzuk fel.  A Liget-projektnek köszönhetően egyszerre lesz több zöld és több kultúra a Városligetben. Ezt nyilván a főváros illetékesei is tudják, ezért akaródzik nehezen tárgyalóasztal mellé ülniük.

Auguste Renoir: Fekvő női akt, 1903
Olaj, vászon, 65,3 x 155,3 cm

A főváros még februárban változtatási tilalmat rendelt el a Városliget területére, amit egy most beterjesztett törvénytervezet hatályon kívül helyezne. Pontosan mire vonatkozott ez a tilalom, és mit jelentene a törvényi feloldása?

A változtatási tilalom minden olyan értéknövelő változtatást, munkálatot megtilt, amelynek nincs érvényes építési engedélye. Máig nem tudni, mi célja volt ezzel a rendelettel a fővárosi vezetésnek, hiszen az általuk kifogásolt építési munkálatokra ez a tilalom egyáltalán nem vonatkozik. Ha az okát nem is ismerjük, a rendelet következménye nagyon is egyértelmű: a jogszabály a gyakorlatban – a Főváros által korábban elrendelt klímavészhelyzet fényében ez különösképpen meglepő – egy zöldstopot rendelt el a parkban, ugyanis a tilalmi rendelet miatt minden olyan fejlesztést le kellett állítanunk, amely Városliget növényzetének gyarapítását és minőségének javítását célozza. Ide tartozik például az Ötvenhatosok terén megvalósuló mélygarázs felett létrejövő Promenád zöldfelületeinek létrehozása, az új két kilométeres futókör és a megújult sportpályák körüli zöldfelületek kialakítása vagy éppen a Kis botanikus kert felújítása. A Fővárost még a rendelet elfogadása előtt figyelmeztettük, hogy ez a jogszabályuk semmi mást nem jelent, mint egy zöldstopot a Ligetben, de semmiféle előzetes egyeztetésre nem voltak hajlandóak az ügyben, hozzáteszem, azóta sem. Meggyőződésem, hogy a Főváros kizárólag politikai kommunikációs céllal alkotta meg ezt a rendeletét, mutatván, hogy ő minden eszközzel megvédi a Ligetet. Ez esetben azonban éppen a Fővárostól kell megvédeni azt, amit állítólag védeni akar: a ligeti zöldfelületeket. A valamennyi budapesti érdekét szolgáló, e nyárra tervezett ligeti zöldfejlesztések megvalósíthatóságát a kormány által beterjesztett javaslat elfogadása esetén törvény fogja biztosítani azzal, hogy hatályon kívül helyezi a főváros zöldstopot eredményező tilalmi rendeletét.

A főpolgármester szerint a tilalom a zöldítésre nem vonatkozik, ebben senki nem akadályozza meg a Városliget Zrt.-t.

A tilalom arra vonatkozik, amit arról a jogszabály mond. Elég lett volna csak egyszer elolvasni a vonatkozó jogszabály – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – megfelelő, 22. szakaszát, és ha még szükséges, a kapcsolódó törvényi indoklást. Akkor a főpolgármester úr és más fővárosi illetékes számára is egyértelmű volna, hogy a változtatási tilalommal terhelt ingatlanon – a törvényben nevesített kivételeken kívül, amelyek közé nem tartoznak a zöldfejlesztési munkák – semmiféle értéknövelő változtatás nem hajtható végre. Állíthatja persze valaki, hogy szerinte a Városligetben a zöldfelületek megújítása vagy új zöldfelületek létrehozása nem számít sem értéknövelőnek, sem változtatásnak, értéknövelő változtatásnak meg végképp nem, de a jogszabályok és a jogrend szerencsére nem az ilyen abszurd, privát értelmezések függvényei.

Az Új Nemzeti Galéria felépítését kizárólag a Ligetben tartotta lehetségesnek. Ezt továbbra is így látja?

Pontosabban ott tartom a legészszerűbbnek és a város számára a leghasznosabbnak – s nincs rá ok, hogy végleg letegyünk arról, hogy a lehető legjobb megoldás valósuljon meg ebben a kérdésben. Ahogy halad előre a Liget-projekt, többek között elkészült a Városligettől néhány száz méterre a Szabolcs utcában a Szépművészetit és a parkban épülő múzeumokat, köztük az Új Nemzeti Galériát is kiszolgáló Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ, valamint a parkba tervezett intézményi háló is a megvalósítás szakaszába lépett, így egyre több érv szól amellett, hogy itt, egészen pontosan az elbontott Petőfi Csarnok helyén épüljön fel az új Galéria. A tervek elkészültek, a világhírű japán SANAA egy hihetetlenül jó, minden szakmai és látogatói igénynek megfelelő, 21. századi épületet tervezett pontosan ide, amit nem lehet csak úgy áttolni a város egy másik pontjába. Ráadásul, ha nem épül a Ligetben egy európai rangú művészeti gyűjteményt bemutató nagyszerű kortárs múzeumépület, amit az Új Nemzeti Galéria minden elemében megvalósítana, akkor enélkül a Liget-projekt keretében magvalósult többi fejlesztés Budapest és Magyarország számára önmagában nem jelentene olyan nemzetközi vonzerőt és presztízsemelkedést, amely biztosítaná a ráfordított közpénzek megtérülését.

A Nemzeti Galéria egyelőre maradhat a Várban? Az Országos Széchenyi Könyvtár a tervek szerint öt év múlva költözne.

A Galéria arra vár, hogy minél hamarabb beköltözhessen az új épületébe. Hogy egyébként meddig maradhat a Várpalota épületében a gyűjtemény, az a kormánynak a Vár megújítására vonatkozó terveitől függ.

Mikor nyílhat meg a Dózsa György úti mélygarázs? Hol tart az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ múzeumtechnológiai berendezése és a műtárgyak költöztetése?

A 800 férőhelyes mélygarázst már idén, kora ősszel használatba vehetik az autósok. Az OMRRK raktár-technológiai felszerelése is befejeződik a nyáron, ezt követően elindulhat a műtárgyak szállítása a világszínvonalú múzeumszakmai központba. Itt egyébként a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum összesen több mint háromszázezer műtárgy kap majd korszerű, új otthont.

Bár a Biodóm nem tartozik az Ön miniszteri biztosi hatáskörébe, mégis a Liget része. Egy korábbi interjúban úgy vélte: a fővárosnak és az államnak közösen kell döntenie a kérdésről. Van ebben előrelépés?

Azt mondtam, hogy ez egy fővárosi intézmény saját beruházása, amelyhez az állam eddig negyvenmilliárd forint támogatást biztosított, s nehezen elképzelhető, hogy a Biodómot a Főváros további állami segítség nélkül be tudná fejezni – de ehhez meg kellene állapodnia a kormánnyal. Ha az épületet nem fejezik be, akkor bizony el kell bontani, mert másra, mint amire eredetileg tervezték, nem alkalmas. Ha a főváros előrelépést szeretne az ügyben, akkor nyilván valamilyen konstruktív javaslatot kellene ajánlania a kormánynak. Ilyen kezdeményezésről én nem tudok.

Több mint egy éve miniszteri biztosként az Ön hatáskörébe került a Magyar Állami Operaház felújítása és az Eiffel Műhelyház építése. Utóbbinak március végén lett volna a hivatalos átadása. Készen van a műhelyház?

Csak a járványveszély miatt kellett elhalasztani az átadást. A műhelyház elkészült és megnyitását követően nemzetközi összehasonlításban is az operaszakma egyik legkorszerűbb és legsokrétűbb háttérintézménye lesz. Ahogy elmúlt a veszélyhelyzet, úgy az Operaház, mint a nagyközönség birtokba veheti majd ezt a különleges épületet.

Hogy áll az Andrássy úti Operaház rekonstrukciója? Mikorra várható az átadás?

Az Operaház felújítása a tervezett ütemben zajlik. A munkálatok a jövő év végére fejeződnek be: egy minden szempontból megújult, nagyszerű palotát kapnak majd vissza az operarajongók.