A báb metafora, a színpadi lény jele

A szlovén bábművészet 100 éve című kiállítás anyag a legjelentősebb 20. századi szlovén képzőművészek által színpadra álmodott bábok közül ad válogatást. A tárlat a Budapest Bábszínház Koós Iván Galériájában 2014. október 1. és 19. között látogatható. Megnyitó: 2014. október 1. 18:00

Kevés olyan felvilágosult képzőművész van, aki tudja, hogy a bábkészítés a vizuális művészet egyik külön fajtája. A báb mozgásban, térben és időben egyaránt megjelenő képzőművészeti alkotás. A bábelőadásokra a művész a ?szereplőket?, azaz a bábokat saját elképzelése szerint formázza meg, helyezi őket a megfelelő térbe, majd a figura és a tér kölcsönösen hat egymásra, összhangot vagy ellentétet sugároz.

A báb metafora, a színpadi lény jele, ami képzőművészeti elemeivel sugallja a nézőnek az előadásban betöltött szerepét. Ideális ?színész?, ami ? ha jól sikerült kivitelezni ?, kifejezi a művészi ötleteket, így a formába öntött alkotói képzelet visszatükröződése mindenben összecseng az eredeti elképzelésekkel.

Az alapvető kihívást a rendezői koncepció jelenti, mi az, amit a kiválasztott témával a közönségnek üzenni kíván, tehát: MIT és MIÉRT, és persze KINEK. A HOGYAN kérdésre a képzőművész válaszol a pontosan érthető báb-megformálással: a vázlatokon főbb vonalakban, színárnyalatokban keresi a stilizálás módját, a forma kiválasztása a vizuális dramaturgia fontos részét képezi, ugyanis ez határozza meg az előadás látványvilágát.

A szlovén képzőművészek örömmel tettek eleget a bábszínházi felkéréseknek és együttműködésük során rányomták ?kézjegyüket? a kész produkciókra. Gyakran előfordult, hogy a rajzaikon szereplő figurákat saját maguk formázták meg, természetesen némi szakmai segítséggel. A tapasztalt bábkészítők tanácsokkal látták el azokat a művészeket is, akik először szembesültek a bábelőadások vizuális dramaturgiájával. Tudásuk és kreativitásuk révén leheltek színpadi életet a tervrajzok alapján elkészített bábokba. A Ljubljanai Bábszínházban Ciril Jagodic egyedi marionettbáb-mozgató szerkezetet fejlesztett ki, a ?ljubljanai mérlegként? ismertté vált vízszintes keresztet. Mitja Ritmanič tovább folytatta nagy elődje munkásságát. A jelentősebb bábkészítők közül kiemelhetjük Anja Dolencet, Zdenko Majaront, Ivica Bileket, aki nemrégen vált ismertté Szlovéniában, Breda Varlt, Branko Casermant, Slavko Rakušát, Jože Lašičot, a fiatalabbak közül Žiga Lebart és Zoran Srdić Janežičet.

Koós Iván (1927. március 26.?1999.október 25.) báb- és díszlettervező munkáját a Budapest Bábszínház Koós Iván Galériájában tekinthetik meg az érdeklődők 2014. október 20. és 2015. február 1. között. Kiállítás-megnyitó: 2014. október 20. 18:00

Koós Iván a bábművészet nemzetközileg is ismert és jelentős képviselője volt, az általa tervezett gyerek- és felnőttelőadások bejárták az egész világot. Bábjai és díszletei a művekből kiinduló mély gondolatiságot hordoznak, szinte önálló műfajt alkotnak, amely túlmutat a képzőművészet, a színház, a zene és a szorosan vett bábművészet határain. Bátran vegyítette a technikákat, az élő- és bábszínházat, épített a színek, a formák, a látvány dramaturgiájára.

Pályáját több hazai és külföldi kiállítás mutatta be, bábjai és díszletei számos díjat elnyertek, köztük az 1979-es Nemzetközi Szcenikai Quadriennálé ezüstérmét. Munkásságát Jászai-díjjal, érdemes művész kitüntetéssel és Kossuth-díjjal is elismerték. Életmű-kiállításának kurátora Balla Margit képzőművész, látványtervező.

?Terveztem és játszottam a bábbal, és azt hiszem, ez a boldog élmény meghatározta a pályámat. Hiszek a csodában, a bábok életre keltésének, átváltozásának csodájában? ? fogalmazta meg Koós Iván.