Alig egy hónap, és itt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a Balassi Intézet Publishing Hungary Programja is évek óta jelen van. Mit érdemes tudnunk a Publishing Hungary Programról?

A programot a Balassi Intézet 2012-ben indította el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, célja pedig a magyar irodalom külföldi népszerűsítése. Ennek érdekében fontos feladata nemzetközi könyvvásári szereplések szervezése, illetve külföldi irodalmi fesztiválokon történő megjelenések elősegítése. A tavalyi év kimondottan sűrű és mozgalmas volt: díszvendégek voltunk Varsóban, Tajpejben és Pekingben. A közönség általában ezeket a programokat látja leginkább, mivel a díszvendégség nemcsak a magyar irodalom, hanem a széles értelemben vett magyar kultúra bemutatkozása is. Lehetőségünk van többek között a megújult magyar gasztronómiára, a magyar zenei, népzenei hagyományokra, a Kodály-módszerre, a magyar film-, illetve fotóművészetre vagy akár Budapest és a Balaton turisztikai vonzerejére is irányítani a figyelmet. Mindez országmarketing szempontból is nagy jelentőséggel bír. Örömteli, hogy az elmúlt huszonöt év alatt a magyar irodalom a világon jól eladható ?exportcikké? vált, ami persze számos tényezőnek köszönhető. Azt reméljük, hogy ehhez a sikerhez a Publishing Hungary Program is valamennyit hozzá tudott tenni.

Hammerstein_Judit_kultura1
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Három külföldi könyvvásárt említett, amelyeken jelen voltak, de nem csak ezekben az országokban találkozhattunk a magyar irodalommal.

Magától értetődően minden évben ott vagyunk a frankfurti és a lipcsei könyvvásáron is, hiszen a magyar irodalom külföldi megismertetése szempontjából még ma is kulcsszerepet tölt be a német nyelv, illetve a német piac. De ugyanilyen fontosnak tartjuk például, hogy évről évre jelen legyünk a marosvásárhelyi könyvvásáron. Lengyelországban a nagyszabású magyar kulturális évad nyitórendezvénye a varsói nemzetközi könyvvásár magyar díszvendégprogramja volt. A magyar könyves kultúra lengyelországi bemutatkozása azonban ezzel épp csak elkezdődött, hiszen időközben részt vettünk a krakkói könyvfesztiválon, illetve a Conrad Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon is, melynek tavaly az Oscar-díjas Röhrig Géza költő volt az egyik díszvendége. Majd 2017 őszén pedig megjelenik Romsics Ignác nagymonográfiája lengyel nyelven, amely a magyar történelmet és a magyar?lengyel kapcsolatokat tekinti át, illetve Pászt Patrícia közreműködésével készül egy új magyar drámaantológia is. Fontos lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a mindkét fél által hiányolt, új lengyel?magyar, magyar?lengyel szótárpár közös vállalkozásként belátható időn belül megjelenhessen. Lengyelországi könyvtárakkal együttműködve pedig kidolgoztunk egy programot, melynek keretében magyar ?olvasósarok? berendezésével igyekszünk még jobban megismertetni a magyar irodalmat a lengyel közönséggel.

Visszatérve az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra: ebben az évben is jelen leszünk egy kisebb saját standdal. De ami ennél is fontosabb, hogy az áprilisi esemény díszvendégei a visegrádi országok lesznek. A díszvendégstand felállítása pedig a Publishing Hungary Program finanszírozásában valósul meg.

Szó volt arról, hogy a spanyol nyelvterület felé is nyitnának, és ? például ? a guadalajarai könyvvásárra is kivinnének magyar műveket és szerzőket. Továbbra is tervezik ezt?

Igen, szeretnénk ott is népszerűsíteni a magyar irodalmat, jelenleg feltérképezzük azokat a megjelenési lehetőségeket, amelyek a spanyol nyelvhez köthetőek. Hosszú távú építkezés kezdete lenne ez. Bár más terület, de nagyon fontos, hogy áprilisban részt veszünk a Bolognai Nemzetközi Gyermekkönyv Fesztiválon, amely a világ legnagyobb gyermekkönyves mustrája. Itt főként az egyébként kiváló magyar gyermekkönyv-illusztrátorok révén szeretnénk bemutatkozni. Folytatjuk a már hagyományosnak tekinthető, a Duna menti országok íróinak bemutatkozásához közös platformot biztosító Donau Lounge elnevezésű programunkat is, melyet évekkel ezelőtt a bécsi Collegium Hungaricum indított útjára.

 

Hogyan dől el, melyik szerző, irodalmi mű jelenhet meg egy-egy nemzetközi vásáron?

A külföldi kiadók saját jogon döntenek arról, kiket szeretnének megjelentetni. Ugyanakkor lehet és kell is erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy az adott kiadó figyelme más írók felé is forduljon.

Amikor egy programról, könyvvásári jelenlétről határoz a Publishing Hungary Programot felügyelő szakmai kuratórium, akkor számos szempontot, adottságot kénytelen mérlegelni. A külföldi kiadók döntése nyomán megjelent köteteken kívül figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott országban milyen művekre mutatkozik fogadókészség. Ezen kívül persze a könyvvásárok maguk is szabhatnak és szabnak is irányt. A tajpeji nemzetközi könyvvásár szervezői például kifejezetten azt kérték, hogy a magyar gyermekirodalom bemutatására helyezzük a hangsúlyt, mert leginkább gyerekkönyvkiadókat és illusztrátorokat szerettek volna vendégül látni. Ezt a kérést figyelembe véve állítottuk össze tajpeji programunkat.

A legnehezebb kérdés persze vitathatatlanul az, hogy milyen módon lehet sikeresen bemutatni olyan szerzőket külföldön, akiket mi magunk nagyon értékesnek találunk, ám nincsenek a külföldi kiadók látókörében. Ez összetett, többszereplős feladat, amely hosszú távú építkezést igényel. Itt azért még jócskán akad tennivalónk. Sok múlik többek között a fordítástámogatási gyakorlaton ? ebben a Petőfi Irodalmi Múzeum fordítástámogatási irodája a kulcsszereplő ?, a források megfelelő elosztásán, a műfordítóképzés támogatásán és ezzel összefüggésben a külföldi magyar nyelvi, hungarológiai képzéseken is. A Balassi Intézetben egyébként már több mint tíz éve színvonalas műfordítóképzés zajlik ? szoros együttműködésben a Balatonfüredi Fordítóházzal ?, melynek keretében évente nyolc-tíz külföldi fiatal kap lehetőséget arra, hogy ösztöndíjasként vehessen részt a kurzuson. Közülük kerültek ki a fiatalabb generáció legelkötelezettebb műfordítói Svédországtól, Németországon át Nagy-Britanniáig. Nagyon fontosnak tartom, hogy odafigyeljünk a fordítói utánpótlásra.

Hammerstein_Judit_kultura
Fotó: Csákvári Zsigmond

Tavaly kezdődött, de idén is bőven vannak programok a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében. Mivel várják a lengyeleket?

Az irodalmi és a könyves programok mellett arra törekszünk, hogy az évad során a magyar kultúra legszélesebb vertikumát bemutassuk műfaji és minden egyéb fontos szempontból egyaránt. Nemcsak kulturális örökségünk gazdagságára, sokszínűségére szeretnénk felhívni a figyelmet, hanem a legfrissebb, kortárs hajtásokra is, ideértve a kísérletező könnyűzenei irányzatokat, a slam poetryt, a formatervezés legújabb eredményeit. A fiatalabb generáció megszólítása kiemelten fontos feladat, figyelembe kell venni ugyanis, hogy a magyar?lengyel barátság, kapcsolatrendszer mélysége, a magyar?lengyel sorsközösség a ?89 után született lengyel fiatalok számára már nem feltétlenül magától értetődő.

Több száz programot szervezünk a másfél év alatt Lengyelország-szerte, több mint harminc városban. Igyekszünk olyan, északi városokban is megjelenni, ahol a magyar kultúra ismertsége szerényebb, mint Dél-, illetve Közép-Lengyelországban. A számtalan előttünk álló programból csak néhányat emelnék ki: nemrég nyitottuk meg a Shaping Hungary című dizájnkiállításunkat Varsóban, majd azt követően Poznanban. Varsóban és Krakkóban nagyszabású magyar filmes mustrával készülünk. Lengyelországban az utóbbi években ilyenre nem került sor, ezért épp időszerű, hogy az elmúlt három-öt év fantasztikus magyar játék- és animációs filmtermésének java bemutatkozzon a lengyel közönség előtt. Ősszel a Magyar Állami Népi Együttes turnézik öt-hat lengyelországi helyszínen a Megidézett Kárpátok című produkciójával. A Néprajzi Múzeummal együttműködve rendezünk egy izgalmas kiállítást is, mely a magyar paraszti kultúrát mutatja be az erotika, a szex, a párválasztás és a szerelem tükrében egy lengyel és egy magyar fiatal pár történetén keresztül. Sor kerül egy nagyszabású magyar fotóművészeti tárlat megnyitására is, záróeseményként pedig a Nyolcak mutatkoznak majd be a Varsói Királyi Várban, amely szintén grandiózus képzőművészeti programnak ígérkezik. A gyerekekre is gondoltunk és nemcsak közös történelmi vetélkedők formájában, hanem egy úgynevezett magyar?lengyel játszótér létrehozásával is a lengyel főváros szívében. Részt veszünk számos nagyobb lengyel kulturális fesztiválon, többek között a krakkói romafesztiválon és a Lengyel Woodstockon, Varsóban pedig magyar utcai fesztivált szervezünk.

 

Kalandozzunk el a tengeren túlra: az USA-ban három város is egy magyar képzőművészre ? fotográfusra ? fókuszál.

Igen, Moholy-Nagy Lászlóra. Az életműkiállítás ötlete a New York-i Guggenheim Múzeumtól származik ? a Külügyminisztérium pedig felismerve az ebben rejlő páratlan lehetőséget, úgy döntött, hogy a tárlat létrejöttéhez támogatást nyújt, sőt a New York-i Balassi Intézet és Főkonzulátus közreműködésével a kiállítás köré, részben a Guggenheim Múzeummal karöltve, részben önállóan, nagyszabású összművészeti programsorozatot szervez. A tárlat New York és Chicago után most éppen Los Angelesben látható. A három nagy művészeti múzeummal való együttműködés keretében ? erre egyébiránt korábban nem volt példa ? olyan programokat valósítottunk meg, amelyek lehetővé tették, hogy Moholy-Nagy munkásságát, művészi nagyságát magyar kontextusba helyezzük. A kiállítás lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar modernizmust szélesebb összefüggésben is bemutassuk, hiszen Moholy-Nagy a magyar avantgárd mozgalomból, a Kassák-körből indult, és csak ezt követően vált a Bauhaus emblematikus képviselőjévé. E kivételes művészen keresztül igyekeztünk rámutatni arra, hogy a magyar modernizmus nemcsak együtt lélegzett a nyugatival, de érdemben alakította és befolyásolta is azt. Ráadásul ez a nagyszerű magyar modernista hagyomány nem történelmi zárvány, ma is hat, vannak kiváló kortárs képviselői is. Ezt hangsúlyosan két olyan területtel demonstráltuk, a fotóművészettel és a kortárs zenével, amelyekkel a magyar modernizmus inspiratív és máig ható volta a legkézzelfoghatóbban érzékeltethető.

A tavasz végén egy rangos New York-i galériával együttműködve be szeretnénk mutatni a magyar késő szocializmus alternatív és neoavantgárd irányzatait is a képző- és a filmművészet felől. Terveink szerint a Balázs Béla Stúdióhoz kapcsolódó kísérleti filmeket vetítünk majd, illetve a magyar animációval és a ?70-es, ?80-as évek magyarországi alternatív zenei irányzataival ismertetjük meg az amerikai közönséget. Mindemellett a Columbia Egyetemmel együttműködésben, a tudományos feldolgozást elősegítendő, workshopokat tartunk és konferenciát is szervezünk erről a korszakról.

Hammerstein_Judit

 

Miért ezekbe az amerikai városokba látogat/látogatott el a Moholy-életműkiállítás?

Moholy-Nagy László nagyon fontos híd szerepet tölt be nemcsak a magyarok és a németek, hanem az amerikaiak és a magyarok között is. Miután a Bauhaus-mozgalom ellehetetlenült Németországban, székhelyét megújult iskolaként az Egyesült Államokba, Chicagóba tette át, a vezetője pedig Moholy-Nagy lett, ő alapította meg a chicagói School of Design Intézetet.

Számos programot szerveznek külföldön az ottani intézetekkel együttműködve. Milyen eseményekre várják itthon, a központi helyszínen az érdeklődőket?

A következő kiállításunkat a Magyar Képzőművészek Szövetségével közösen állítjuk össze. Ez kortárs képzőművészeti tárlat lesz, amelyet április elején nyitunk meg, és a külföldi intézeti hálón belül is be szeretnénk majd mutatni.

Ez az év továbbá azért is különleges, mert az intézményesült kulturális diplomácia 100. évfordulóját ünnepeljük. Kevesen tudják, hogy az első állami alapítású külföldi intézetünk az isztambuli volt, amely 1916 végén jött létre, működését pedig 1917 elején kezdte meg. Gondolkodunk ezért azon, hogy a budapesti központban is bemutatnánk azt a nagyszerű, többek között Budapest Főváros Levéltárával való együttműködésben megvalósított kiállítást, amely jelenleg az isztambuli intézetünkben látható és hamarosan Ankarába utazik tovább. A tárlat részben Kós Károly munkásságát, részben pedig a Konstantinápolyi Tudományos Központ alig kétéves, ám eredményekben gazdag tevékenységét igyekszik megismertetni az érdeklődőkkel. Kós Károly az intézet ösztöndíjasainak egyikeként nemcsak a bizánci és az oszmán építészetet tanulmányozta, hanem elkészítette Isztambul térképét, sőt irányelveket is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehetne a várost modern urbanisztikai szempontból továbbfejleszteni. Mindezt kötetbe foglalta, vagyis ő alkotta meg az első modern városmonográfiák egyikét. Ilyen értelemben Kós Károly a török, az isztambuli kultúrtörténet része is. Isztambuli tevékenységére nemcsak Törökországban fontos felhívnunk a figyelmet, de idehaza is. Az erdélyi építész pályájának ez az egyébként rendkívül izgalmas fejezete sajnos még azok számára is meglepetés számba megy, akik egyébként Kós Károly munkásságát elég jól ismerik.

Ha már intézetek: van még olyan város, ahol szeretnének képviseletet létrehozni?

Döntés született arról, hogy nyissunk intézetet Kolozsvárott, ez ügyben jelenleg is zajlanak az egyeztetések. Eredetileg Bakuban is terveztünk ilyet, ám alaposan fölmérve a terepet, a helyi igényeket és lehetőségeket, nem is beszélve a feltételekről, a Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy döntött, hogy elegendő lesz egy rátermett, kultúráért és oktatásért felelős szakdiplomatát kihelyezni, akinek a kiválasztása folyamatban van. Magyarország jelenleg 22 országban 24 intézetet működtet. Ez nagyon kiterjedt hálózat, amelynek fenntartása meglehetősen költséges. A szakdiplomata-hálózat bővítése a házszerű működés erőltetése helyett sok esetben észszerűbbnek és hatékonyabbnak tűnik. Ezért küldünk szakdiplomatát például S?o Paulóba és Tokióba.

Kultúra.hu