1836-ban tűzvész pusztított Váradon, melyben az akkori barokk város csaknem megsemmisült. Ezt követően az épületek többségét nem az eredeti stílusban újították meg, hanem klasszicista, később szecessziós, modern stílusokban. Ezért is különleges, hogy a Szent László tér sarkán álló, „csúnya” modern ház élelmiszerüzletébe besétálva egy gyönyörű, eredeti barokk ajtóval találkozhat minden betérő. A tűzvész szerencsére mégsem pusztított el mindent a barokk korból.

A Moskovits-paloták
Moskovits Miksa palotája

A nagyváradi főtér egyik pompás, frissen felújított bérházán mezei munkákat ábrázoló fríz fut körbe. Hogyan kerülnek szántóvetők a nagyváradi belvárosba? Az előkelő Moskovits családnak két emblematikus palotát is köszönhet a város, az 1905-ben épült Fő utcai palotát Moskovits Miksa, míg a Fő téren állót édesapja, Moskovits Adolf építtette. A család élelmiszer-vegyiparral foglalkozott, ezért kerültek a bérházra az élelmiszertermelés különböző mozzanatai. A főtéri (Szent László tér) bérpalota építészei a nagyváradi születésű Vágó fivérek voltak, Vágó László és József, akiknek más emblematikus épületet is köszönhet a város: a Darvas-La Roche palotát.

A Darvas-ház

A fényűző villa gyönyörű összművészeti alkotás, hiszen a Vágó fivérek az ólomüvegablakoktól a kilincspajzsokig mindent a legapróbb részletekig megterveztek Darvas Imre vállalkozó megrendelésére. Alfred La Roche Darvas üzlettársa volt, a villa megrendeléséhez nem volt köze, talán nem is járt az épületben, így az ő neve hibásan szerepel az elnevezésben. A jelenleg felújítás alatt álló épületen – melyben még idén a szecesszió múzeuma nyílik meg – azonban már a helyes név szerepel: Darvas-ház.

Állt itt egyszer egy Műcsarnok

Az 1900-as évek elején a pezsgő nagyváradi közéletben feltámadt az igény a kortárs művészeteket bemutató kiállítóhely építésére, melyet 1922-24 között Spiegel Frigyes tervei alapján fel is építettek. A műcsarnok azonban rendkívül rövid ideig szolgálta a kortárs művészetek ügyét, hiszen 1925-ben el is bontották, szerkezeti problémákra hivatkozva. A bontás igazi oka mára kideríthetetlen, a rosszmájúak szerint a közeli bankfiók vezetőjét zavarta az épület, mások szerint az 1. világháború után valóban gyenge minőségű építőanyagot használtak több épülethez is. Műcsarnoka azóta sem épült Váradnak, bár igény most is lenne rá.

A Markovits-Mathézer ház
Markovits-Mathézer ház

De valóban minden, 1910 körül épült ház szecessziós? Ha tüzetesen megvizsgáljuk a nagyváradi épületeket, elbizonytalanodhatunk. A Spiegel Frigyes tervezte Markovits-Mathézer házon felfedezhetjük a bécsi szecessziót, a magyar népművészet motívumvilágát és a kovácsoltvas épületelemek esetében antik mintákat is. A nyerstégla-fa kombináció pedig már egy esetleges távoli rokonságot is feltételez, a finn építészetét.

Lahti városháza

A feltörekvő építészgeneráció, a Kós Károly vezette Fiatalok csoportja számos tervezésében fordult a finn építészet felé, a finn nemzeti építészet egyik legnagyobb alakja, Eliel Saarinen munkái pedig például szolgáltak számukra. Így kerülhetett a Körös partjára a Lahti városháza utánérzése, egyben bravúrosan megoldva a szűk telekadottságból adódó építészeti hátrányokat.

Az Ullmann-palota
Ullmann-palota

Az Ullmann-palota esetében is érdemes a stílusmeghatározás kérdéseivel foglalkozni azon kívül, hogy a zsidónegyed közepére tervezett épület hármas funkciós megoldása is különlegesnek számít. Löbl Ferenc a bécsi szecesszió építésze volt, ezen az épületen azonban nem a „klasszikus” szecessziós motívum és formavilág köszön vissza, hanem sokkal inkább a porosz későbarokk épületek vonalvezetését fedezhetjük fel. Löbl Nagyvárad egykori barokk emlékeire reflektál az Ullmann-palota tervével, főként tetőszerkezetével.

A bérpalotában lakásokon túl áruházat, a második emeleten pedig egy zsinagógát is találhatunk. A költségtakarékos megoldás rendkívül eredetinek tűnik.

Az Achvas Rein zsinagóga

A húszas évek végén épült még egy épület, amely az egykori barokk városra utalva e stílus elemeivel is büszkélkedhet, de már modern formában. Az Achvas Rein zsinagóga négy sarkán láthatunk négy csavart oszlopot, de a barokk csavart oszlopokhoz képest felnagyított formában. A négy oszlop megjelenít egyrészt egy hüpét – zsidó esküvői baldachint –,  másrészt a szombati fonott kalácsot, a barheszt is megidézi a barokk múlton túl.

A „felnagyított” motívumvilág az egész templomban tetten érhető. Ez már egy újabb stílusirányzat, az art deco része. A felújított zsinagógában – amely korábban zöldségraktárként működött – manapság a nagyváradi zsidóság történetét bemutató múzeum működik.

Beszámolónkat a Szent László Egyesület megbízásából Zuh Deodáth eszmetörténész és Hausmann Cecília képző- és iparművész által késztett videók alapján készítettük, amelyek megtekinthetőek itt, itt és itt.

Nyitókép: a Darvas-ház