Budapest II. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, Bartók Béla utolsó budapesti lakhelye, a zeneszerző otthonában létrehozott múzeum és koncerthelyszín. A Bartók Béla egykori szobáiból kialakított, családias hangulatú hangversenyterem évek óta elsősorban az életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Három és fél év szünet után újra kiállítás is látható a házban.
A Pasarét egyik csendesebb utcájában álló villa 1923-ban épült Tauszig Béla tervei szerint, egy belga üzletember számára. A villa földszintjén és emeletén található lakást bérelte ki Bartók Béla. A Bartók család 1932. április 10. és 1940. október 12. között lakott itt: Bartók és második felesége, Pásztory Ditta, fiuk, Péter, és az alkalmazottak, Karszt Magdolna (Lencsi) és unokahúga, Karszt Júlia. Eleinte első házasságából származó fia, ifj. Bartók Béla is velük lakott. A Csalán úton töltött nyolc és fél év alatt olyan remekművek születtek itt, mint a Mikrokosmos sorozat, az 5. és a 6. vonósnégyes, a Gyermek- és nőikarok, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, a Kontrasztok és a 2. hegedűverseny. A Bartók házaspár innen indult Amerikába, így ez volt Bartókék utolsó budapesti és egyben utolsó magyarországi otthona. Bartók szeretett volna visszatérni Csalán úti lakásába, amely a legkényelmesebb és legelegánsabb lakhelye volt, ezért Béla fia még egy évig fenntartotta a bérleményt, amíg a gazdasági helyzet megengedte. A világháború, majd a zeneszerző betegsége végül megakadályozta a hazatérést.
1946-ban a villát államosították, és három tanácsi bérlakást alakítottak ki benne. 1981-ben, Bartók születésének 100. évfordulóján a Fővárosi Tanács emlékházzá alakította az épületet ifj. Bartók Béla jelentős anyagi hozzájárulásával. Ekkor létesült a ház mai első emeletén a koncertterem, amelyet az egykori előszoba, a nappali és Pásztory Ditta gyakorlószobájának egybenyitásával hoztak létre. A ’80-as években új lépcsőház létesült, 1991-ben az épület hátsó traktusának bővítésére került sor. 2006-ra egy újabb felújítás során, amelyet Bartók magyarországi jogutódja, Vásárhelyi Gábor finanszírozott, a villa közelebb került eredeti állapotához, ugyanakkor tetőtere is beépült. 2006-tól 2021-ig Bartók bútorai, gazdag népművészeti gyűjteménye és személyes tárgyai alkották a kiállítás anyagát. A jogörökös 2021-ben visszavonta a letétben elhelyezett kiállítási tárgyakat.
Új, interaktív kiállítás várja a látogatókat november 23-tól, amely abból a látszólagos paradoxonból indul ki, hogy miközben Bartók zenéjét sokan a mai napig disszonánsnak, „barbárnak”, hangosnak tartják, a zeneszerző szomjazta a csendet; költözéseit is ez befolyásolta, és ezért választotta a Csalán úti villát, a túl hangossá vált Kavics utcai előző lakása után.
A kiállítás célja, hogy a közgondolkodásban általánosan létező Bartók-kép hamis sztereotípiái helyett bemutassa valódi arcát; érzékeltesse Bartók egyetemes alkotói rangját, rámutasson arra, hogy Bartók személyében a magyarság az egész világhoz tudott szólni; megismertesse, megértesse és megszerettesse zenéjét. A kiállítás első üteme bemutatja a Bartók-korabeli villát, Bartók budapesti lakhelyeit, a zeneszerző pályájának kontextusát a történelmi és kulturális események tükrében.
A villa életének egy fontos epizódját némafilm jeleníti meg. A koncertteremben látható archív film az összes felvételt összegyűjti, ahol Bartók mozgófilmen látható, és a hozzá legközelebb állók: második felesége, fiai és a nagy barát, Kodály emlékeznek vissza rá. Interaktív eszközök szemléltetik, hogy a műzene (elődök és kortársak) hogyan hatottak zenéjére. A látogató megismerheti népzenei gyűjtőútjait és népzenekutatói munkásságát is. A korszerű kiállítási elemeket eredeti tárgyak egészítik ki: a Bartók-lakás egykori hangulatát a körösfői népi fafaragó, Péntek „Gyugyi” György díszes bútorai idézik meg, amelyek Szabó Csaba zeneszerző családi örökségéből származnak.
A kiállítás rendezője és projektvezetője Farkas Zoltán zenetörténész, az emlékház igazgatója, tanácsadó Bajzáth Judit. A belsőépítészet, a látványtervek, a grafikai arculat és kivitelezés az art1st design studio Kft. munkája. A programozást és installálást az InnoTeq Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. végezte. A kiállítás létrehozásában a Bartók Béla Emlékház részéről Gémes Szilvia és Györki Éva vettek részt. Az angol fordító: Barabás András. A kiállítás a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában jött létre.
Taraczky Dániel, a belsőépítészet kialakításáért felelős cég vezetője egyúttal a projekt legfőbb támogatója is, aki a látványterveket, a grafikai arculatot és a kivitelezés jó részét is térítésmentesen végezte. Magánszemély kalotaszegi szőtteseket adományozott a kiállításnak, Sipos József jogdíj nélkül bocsátotta rendelkezésre filmjének részleteit, Szabó Csaba zeneszerző jogutódai pedig letétbe helyezték díszes faragott bútoraikat. A kiállítás fejlesztése 2025-ben folytatódik. A teljes koncepció megvalósítása 2026-ra várható. A Bartók Béla Emlékház nemcsak a nagy zeneszerző emlékhelye, hanem a főváros egyik fontos hangversenyhelyszíne is. 90-100 főt befogadó kamaraterme évi 40-45 koncertnek ad otthont.
