Bartóki cantata, méhek és Anyám tenyere az Egyfeszten

Az erdélyi fesztivál az idei évben egyszerre helyezte a fókuszt a hagyományokra, a kulturális tradícióra, mint a kortárs zene és irodalom jeleseinek bemutatására – ez lett a hívószó a Figura Színház- és Könyvudvarban is, ahol szombaton és vasárnap várta színes programkavalkáddal a látogatókat az ügynökség.

„Harmadik éve vehetünk részt a gyergyószentmiklósi fesztiválon, ahol Tamási Áron, Petőfi Sándor, Nemes Nagy Ágnes emlékezete után idén a 115 éve született Radnóti Miklóst és a 20. századi íróknak forrásként jelölhető Bartók Bélát helyeztük fókuszba. Hiszünk abban, hogy ezek a megkérdőjelezhetetlen életművek összekapcsolnak bennünket itt, a Kárpát-medencében. Ezt tükrözte a közös ének és tánc, amivel a nézők kapcsolódtak be a programokba” – mondta el Juhász Anna irodalomszakmai szakember.

Kollár-Klemencz László amellett, hogy Folyó című albumát nagyszínpadon mutatta be, a Könyvsátor közönségének készülő Anyám tenyere című regényéről mesélt. A korábban Vad címen futó kötet főhőse egy saját magával és a sorsával találkozó, szembesülő remete, aki veszteségei után a természetben keres otthont, az Istenhez vezető úton.

A szakralitás, a sanctum keresése nemcsak a remete, de Visky András drámakötetének, A test történeteinek a középpontjában is felfedezhető volt. A négy női sorsot bemutató dráma épp annyira szólt az átélt és a drámákban bemutatott nők veszteségeiről, fájdalmairól, a sötétségről, mint a fényről, a kiút és remény lehetőségéről. Visky beavatta a telt házas közönséget a drámaolvasás kulisszáiba, és elmondta, ha újrakezdhetné színházi pályáját, akkor leginkább a fénnyel foglalkozna – ahogy teszi ezt a valóságban is – erősítette meg őt a moderátor. A drámák kapcsán szóba került a korábbi, nagy sikerű kötete, a Kitelepítés, amelyben szintén egy asszony, saját édesanyja történetét meséli el a gyermek szemszögéből, kitelepítésük által.

Hrutka Róbert és Für Anikó szombati nagykoncertjében Határ Győző, Bereményi Géza, József Attila mellett a Radnóti Miklósnak igen fontos Kaffka Margit is szóba került, ahogy azok a különleges dalok, amelyeket mind Hrutka írt az idén hatvanéves és nemrég a Halhatatlanok Társulatába is bekerült színművésznek, Für Anikónak. „A családom Szatmárnémetiből származik, tehát partiumi lány vagyok, húsz év után most először tértem vissza Erdélybe, nagy élmény itt lenni” – vallotta Für.

A Sárik Péter Trió Bartók-lemezét mutatta be az Egyfeszt vasárnapi közönségének, a programon Juhász Anna olyan költők Bartók ihlette verseit szavalta, mint Nagy László vagy Juhász Ferenc, hangsúlyozva mindazt, amit örökségként egy új generáció megtehet egy ilyen életművel. Sárik számára a bartóki tiszta forrás hangja a jazz műfajával találkoztatva nemcsak kihívás, de művészi, improvizációs misszió is volt.

Láng Zsolt Az emberek meséje kötetének apa-fia párhuzamosságait hangsúlyozta a Könyvsátor beszélgetésén, és elmondta, habár a kötet forrása egy valós, rejtélyes francia gyilkosság volt, számára az emberi találkozások, kapcsolatok kibontása, s mindez egy kitalált erdélyi falu, Medárd közösségébe helyezése vált feladattá. Mesélt a kötet felfedezett előzményeiről, és arról, milyen szerepet játszottak az álmok a főhősök életében.

A Petőfi Kulturális Ügynökség programjait Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zenész irodalmi koncertje zárta, amelyen Nagy László-versek csendültek fel a színpadon és beszélgetésben, s ami egy Radnóti-vers közös éneklésével zárult, ahol közel kétszáz ember együtt szólaltatta meg a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének egy szerelmes versét.

Fotók: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu