002e70ed-2300-4a26-9757-0b75f73a7c89.jpg

A nyolcvanéves Berki Tamás szabadon mozgott a jazzstílusok között

A jazz tanszak egykori tanárának életpályája rendkívül változatos: tinédzser korában a rock and roll fertőzte meg, a hatvanas évek második felében a pol-beatet játszó Gerilla tagjaként tűnt fel a színen, majd a progresszív fúziós zenét játszó Interbrass énekese lett, később pedig a Benkó Dixieland Banddel, illetve Gonda János és Kőszegi Imre együtteseiben szerepelt. A rendszerváltozás előtti időszakban voltaképpen az egyetlen jazzénekes volt, aki rendszeresen koncertezett, miközben 1984-ben – 38 évesen – Magyarország első vokális nagylemezét (Igazi paradicsom) jegyezte, még ha az azon hallható saját dalai alapvetően funkos, bluesos, soulos hangvételűek is. 1987-től szólista, akinek a saját együttesei, illetve a Sárik Péter Trió mellett saját zenés gyermekműsorai vannak. Volt zenei újságíró, rádiós és televíziós szerkesztő, miközben alapvetően a tanításból élt. Berki Tamás nyolcvanéves.

„Szeretem a szabadságot, azt, hogy a magam ura lehetek, és szabadon mozoghatok a stílusok között a tradicionális vonaltól a fúzióson át a modern jazzig” – nyilatkozta 2023 nyarán, és hatvanéves pályafutása alatt tényleg sokat vándorolt. Miután tizenhárom évesen túlélt egy szívizomgyulladást, az édesapjától gitárt kért ajándékba. Bár a pénz a családot sosem vetette fel, apuka szerzett neki egyet, melyen úgy-ahogy megtanult játszani, de a tanára később eléggé csodálkozva hallgatta, ahogy az adott popdalt saját kíséretében elénekelte. Mondván, aki ilyen jól énekel, annak minek egyáltalán a gitár.

"30 éves a Stúdió 11", ünnepi műsor a Magyar Televízió stúdiójában. Berki Tamás zenész, zeneszerző, énekes, egyetemi tanár, a dobok mögött Dán András. A felvétel 1993-ban készült. Fotó: Fortepan / Szegő
30 éves a Stúdió 11, ünnepi műsor a Magyar Televízió stúdiójában. Berki Tamás zenész, zeneszerző, énekes, egyetemi tanár, a dobok mögött Dán András. A felvétel 1993-ban készült. Fotó: Fortepan / Szegő

Gimnazistaként különösen Little Richard hangja bűvölte el, akkori zenekarával rengeteg dalt adott elő tőle, mint mondta, az afroamerikai zenei világ mindig is vonzotta.

Kamuangollal improvizálta a rock and roll számokat, de már akkoriban is próbálkozott magyar szövegekkel, saját bevallása szerint „főleg szatirikus hangvételben, mert a jó humor mindig is közel állt hozzám”.

Bár a hatvanas évek elején rendszeresen lejárt a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán lévő Dália presszóba, ahol csütörtökönként többek között Deseő Csaba, Garay Attila, Gonda János, Kertész Kornél, Pege Aladár, Szabados György és Vukán György léptek fel, a család ragaszkodott ahhoz, hogy valami „tisztességes” polgári diplomája legyen, így beiratkozott a BME építészmérnöki karára. De két év után otthagyta, mert Gonda János – miután meghallgatta – azzal biztatta, hogy van tehetsége a jazzénekléshez. Úgyhogy 1969 és 1972 között elvégezte a jazz tanszakot, és onnantól tudta, mit akar. 

Gerilla együttes – Várunk este a szobornál (1967)

De a jazz előtt még a polbeat műfajában is kipróbálta magát, 1966-ban Vámos Tiborral (később Vámos Miklós író, kiadóigazgató, televíziós személyiség) alapított protest song zenekart, és 1971-ig a Gerilla együttesben énekelt és gitározott. A jazz tanszak elvégzése után azonban rájött, neki a jazzéneklés az igazi útja, így került a korszak egyik fontos, fiatalos, progresszív fúziós zenét játszó zenekarába, az Interbrassba, melynek a hetvenes évek derekán a vezetője is lett.  

Gonda Sextett: Profán ünnep (1976)

1973 óta a Benkó Dixieland Band alkalmi szólistája volt (Benkó Sándorékkal rengeteget koncertezett, egészen a zenekarvezető 2015-ös haláláig), meg rendszeresen fellépett Gonda János és Kőszegi Imre együtteseivel.

Többek között Gonda János 1976-ban megjelent szerzői lemezén (Sámánének) is ő énekel, sőt a Profán ünnep című szerzeményben a szöveget is jegyzi.

Miközben nyolc évvel később, 1984-ben ő a nevéhez fűződik Magyarország első vokális nagylemeze. És hát kétségtelen, hogy a kivétel nélkül maga írta szerzeményeiben a korszak legjobb jazzmuzsikusai – Dés László, Horváth Kornél, Szakcsi Lakatos Béla, Kruza Richárd, Román Péter – kísérik.

Berki Tamás: Békés expressz blues (1984)

1987 óta – tehát lassan negyven éve – pedig szólistaként hol saját zenekarával, hol a Sárik Péter Trióval járja az országot.

Berki Tamás – Sárik Péter Trió: Mindenki (2018)

Miközben saját népszerű gyermekműsorai is voltak. Bár korábban sosem gondolta volna, hogy ilyesmibe vágja a fejszéjét. Ahogy az említett interjúban felelevenítette: „Egyszer csak hívtak [a Budapesti Művelődési Központtól – a szerk.], hogy ez nagyon jó volt, de most kellene valami más, egy gyerekműsor, ugye van ilyenem. Nyilván nem volt, de rögtön rávágtam, hogy persze, hogyne lenne. Igen, és mi a címe? Seriff a Marson, mondtam, amit persze abban a pillanatban találtam ki. Jó, akkor holnapra kérik, válaszolták. Kénytelen voltam egy éjszaka alatt megírni a sztorit, egyszerű, könnyen követhető dalbetétekkel, szövegekkel. Elfogadták. Jártam vele az iskolákat, kultúrházakat, nyári táborokat, óriási siker volt. Erre hívtak újra: ugye van másik gyerekműsorom is? Akkor már rutinosabb voltam, körülnéztem a fiam szobájában, megláttam a Grimm-mesekönyvet, és rávágtam, hogyne lenne. Így született a Hüvelyk Matyi. Aztán jött az Alternatív Jancsi vitéz, amit a Dagály utcai gyermekház felkérésére írtam, végül a Jókai téren sokáig működő Állami Bábszínháztól kértek fel Tarbay Ede Kunkori és a Kandúrvarázsló című mesejátékának zeneszerzésére.”

A gyerekműsorok mellett időnként saját dalait is megjelentette. Mint tette azt legutóbb 2023-ban. Ahogy a Hintaló CD borítójára is felírták, rajta – a Sárik Péter Trió tagjain kívül – Tóth Viktor (szaxofon), Gyémánt Bálint (gitár) és Mohay Tamás (gitár) kíséri.  

Berki Tamás – Hol van az erdő (2023)

És hát különös ismertetőjegye, hogy előadás közben gyakorta cserélgeti a különleges sapkáit. Joe Zawinultól, a Weather Report zenekar alapító-zongoristájától irigyelte el, évekkel később egy marokkói társasúton bukkant rá, azóta Görögországból, Algériából és Törökországból is ugyanezzel tért haza. És önálló koncertjein – melyek afféle jazzperformanszok, fúziós standupestek – két szám között sztorizgatva cserélgeti a fejfedőit.

2022-ben adta ki Hangszálak című könyvét, amely deklaráltan nem önéletrajz, de azért sokat merít az életéből. És hát azt akarja elmesélni benne, hogy milyen egy tipikus Berki-sors. Ahogyan a Bika című dalában megfogalmazza: „se nem lassú, se nem gyors”. Neki mindenesetre pont jó.

Búcsú blues (Live, 2022)

Címlapfotó: Berki Tamás énekel a 6. Paloznaki Jazzpikniken 2017. augusztus 5-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Ez is érdekelheti

Május 16-án történt

„A bűvésznél téves az, hogy az utolsó mutatványnak kell a legjobbnak lenni. Az elsőnek kell a legjobbnak lenni. Be kell jönni, és el kell hitetni azt, hogy én egy ügyes, ember fölötti ember vagyok, hát szóval nem varázsló, de kézügyességben egy ügyesebb átlag fölötti vagyok, és ha azt már elfogadták? Akkor már a közepesebb mutatványt is másképpen fogadják. A végén is kell egy erős mutatvány, de az elsőnek, a bejövésnek, annak lényegesnek kell lenni” – fogalmazta az 1911. május 16-án született – és 1987-ben elhunyt – világhírű bűvész, Rodolfo.

Március 10-én történt

1965. március 10-én halt meg Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színész, színigazgató, aki pályálya során többek között Miskolcon, Debrecenben és Szegeden játszott, illetve a Nemzeti és a Madách Színház tagja volt. Első filmszerepét A tanítónő című filmben alakította, de a Dalolva szép az életben, a Különös ismertetőjelben és A kőszívű ember fiaiban is látható. Mindemellett írt egy színdarabot, fordított Shakespeare-t, és különösen szép orgánuma miatt versmondóként is kivételes helyet foglal el a magyar színháztörténetben.

Január 11-én történt

„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.

Fél évszázados a free jazz doyen Szabados György első albuma

A magyar jazztörténet egyik legendája és jazzkörökben a legtöbb vitát kiváltó alakja, a Kossuth-díjas zeneszerző, zongorista Szabados György első nagylemeze ötven éve jelent meg.