Negyven vértanú, a toroczkai nép ajkán Negyven Szentek. A pogány Licinius Nagy Konstantin vetélytársa és a birodalom keleti részeinek ura volt. Alatta negyven római keresztény katona szenvedett ezen a napon Sebaste városában jeges vízbe vetve, vértanúhalált (320). Legendájukat kódexirodalmunk nem tartja számon. Hazai ikonográfiai emlékükről sem tudunk. A jámbor hagyomány szerint így imádkoztak: negyvenen szállottunk e küzdőtérre, negyvenen érjük el az örök élet koronáját. Tiszteletreméltó szám, amelyet te Urunk negyven napi böjtöddel megszenteltél. Illés negyven napi böjttel kereste az Urat és elnyerte látomását.
A pozsonyi jezsuita játékszínen előadták (1629) a Negyven Vértanú történetét.
Emléknapjukhoz – tudomásunk szerint – hazánkban csak egyetlen, ünneprontó hagyomány fűződik. Mohácsi sokacok mesélik, hogy előestéjén egy asszony szőtt. Figyelmeztették, hogy ne dolgozzék, mert holnap Negyven Vértanú ünnepére virradnak. Hányavetien felelte: én nem bánom, csak szenvedjenek, én azért csak befejezem a munkámat. Két hét múlva hirtelen meghalt.
A monda nyilván onnan ered, hogy valamikor a téli szövést-fonást eddig a napig be kellett fejezni, mert az asszonynépre már a tavaszi munka várakozott. Más közeli, hasonló jellegű határnapok Gertrud (március 17), guzsalyütővasárnap (Laetare).

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

A járműáramlástani vizsgálatok úttörője, JÁRAY PÁL (Bécs, 1889. március 10. – St. Gallen, 1974. szeptember 22.) sokoldalú feltaláló volt. Pályafutását a Bécs melletti Fischamendben repülőgépek tervezésével kezdte. 1913-ban a német hatóságok kérésére a Luftschiffbau Zeppelinhez helyezték át, ahol léghajók áramlástani vizsgálatával foglalkozott. Egyik első munkája a léghajók burkológörbéjének analitikus egyenletek formájában való leírása volt, amelynek alapján a légi jármű további fontos geometriai jellemzői meghatározhatók. Az új számítási módszer használata következtében a Zeppelin-léghajók gazdaságossága kétszeresére növekedett. Járay 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb örvényleválást, azaz legkisebb ellenállást létesítő léghajóalakot. A légellenállás csökkentése volt a célja a személyautók ideális karosszéria-alakjának kikísérletezése során is. Erre vonatkozóan is több szabadalma született. Híres, teljesen áramvonalas karosszériával rendelkező járműve „Stromlinienwagen” néven vált ismertté. Számos autógyár alkalmazta a Járay-féle elveket modelljeinél. Nemcsak a rendkívül elegáns külső volt az előnye ezeknek a gépkocsiknak: a légellenállás-tényező 25%-os csökkenése az üzemanyag-felhasználás 30%-os csökkenését eredményezte. Mivel az ilyen típusú járművek mögött nem keletkeztek légörvények, a por, esővíz, sár felcsapódása is csökkent, ami közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is igen kedvező.
Az ideálisnak mondott karosszéria-típus mégsem tudott olyan széles körben elterjedni, mint megérdemelte volna. Oka volt ennek a 30-as évek gazdasági válsága következtében csökkenő termelés és az autógyárak között dúló verseny, amelynek során a vevők meghódításáért évről évre új alakú kocsikkal akartak megjelenni a piacon. A csalódott feltaláló ezután inkább repülőgépek és vízi járművek áramlástani tervezésével foglalkozott. Az általa kialakított járműalakok máig alapját képezik a szakterület áramlástani vizsgálatainak.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a közlekedés történetében)

LÉVAI ANDOR (Nagyvárad, 1897. március 10. – Budapest, 1964. november 13.): építészmérnök, műegyetemi tanár, számos budapesti ipari épület és bérház tervezője az ötvenes-hatvanas években. Mérnöki oklevelét 1927-ben szerezte a budapesti műegyetemen. 1925-től 1944-ig több vállalatnál mérnökösködött. 1945 – 47-ben más építészekkel társas viszonyban helyreállítási tervezési munkát végzett. 1948-ban az Építéstudományi Intézetben csoportvezető, 1948 végétől 1949 végéig az Ipari Épülettervező Intézetben főosztályvezető, 1951-ig az Építésügyi Minisztériumban főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető volt. 1952-től a műegyetem épületszerkezeti tanszékén docens, 1962-től haláláig műegyetemi tanár volt. Nevéhez fűződik számos ipari épület és bérház tervezése, az új létesítmények közül jelentős a budapesti Fehérvári úti rendelő (Szendrői Jenővel); részt vett a tanszék tervezési munkáiban (oroszlányi lakótelep, a bp.-i Csaba utcai foghíjbeépítés). Számos szakcikke jelent meg az Új Építészet, Magyar Építőipar, Módszertani Szemle c. folyóiratokban.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

A BEPORZÓK NAPJA mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása, tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetőség is ott van. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.
A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Ezeknek is szerepe van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.
A beporzók napjára múzeumok, könyvtárak, egyetemek, iskolák és óvodák, civil szervezetek, kutatóintézetek, önkormányzatok szerveznek különféle lakossági vagy a tanítványoknak szóló programokat. Az ekkortájt létrehozott rovarszállókba már a tél után legkorábban megjelenő rovarok is beköltözhetnek.

Vásárhelyi Tamás

További információ: www.beporzoknapja.hu
 

A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. Azért ezt a napot választották, mert 1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat. Ők a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani. Életüket adták a nemzeti önrendelkezésért, ezzel a bátorság és hűség példaképeivé váltak.
A székely vértanúk emlékműve Marosvásárhelyen áll. Az emlékoszlop 21 láb magas, gúla-alakú porosz gránit s talpkövén egy dombormű. Átnyilazott fekvő oroszlánt ábrázol, amely, bár sebezve, első lábai közt szorosan tartja a nemzeti lobogót. Alatta keresztbe tett két kardon a magyar címer áll.
A székely szabadság napján az erdélyi magyar szervezetek Marosvásárhelyen megemlékezést és felvonulást tartanak, melyre Erdély magyarlakta településeiről érkeznek résztvevők. Több magyarországi városban szolidaritási megmozdulást szerveznek, a legnagyobbat a budapesti Hősök terén.