Hogy miként került a pénz Skandináviába, az kérdéses.

A Live Sience beszámolója alapján ezeréves, Jézus Krisztust ábrázoló érmére bukkant egy fémdetektoros a norvégiai Vestre Slidre környéki hegyeket járva – közölte a National Geographic. Az ilyen, hisztamenón nómiszma típusú pénzeket 960 környékén vezették be először a Bizánci Birodalomban, az érmék egyik oldalán Jézus Krisztus látható egy Bibliával, míg a másikon II. Baszileiosz és VII. Kónsztantinosz bizánci császárok, akik testvérek voltak.

A régészek szerint a mostani pénzt 977 és 1025 között verhették, a testvérek uralkodásának idején. Az, hogy a bizánci tárgy miként került Norvégia hegyvidékére, nem tisztázott, de lehetséges, hogy III. Harald norvég királynak (1045–1066) köze van a leletekhez. Mielőtt megkoronázták volna, Harald a bizánci császár egyik testőre volt, a helyi hagyomány pedig megengedte, hogy a császár halála után testőrei értékeket vigyenek el a palotából.

Skandináviában egyébként nem ritkák a távoli vidékekről származó középkori leletek. A viking korban a régió lakói esetenként igen messzire eljutottak, és nemcsak fosztogatással, hanem például kereskedelem révén is szereztek idegen eredetű tárgyakat.

Az érintett lelőhelyen, ahol a hisztamenón nómiszma előkerült, további maradványok várhatnak felfedezésre. A szakértők azt tervezik, hogy 2024-ben, ha az időjárás jobbra fordult, felkeresik a területet.

Fotó: Martine Kaspersen / Innlandet Megye Önkormányzata