Bóbitások a Jókai Színházban

A Weöres Sándor költészetére jellemző játékosság és zeneiség nagyon közel áll a kisiskolások szívéhez, lelkéhez, ezek a versek kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyerekekkel megszerettessük a szépirodalmat és a színházat ? mondta bevezető beszédében Seregi Zoltán. A színház igazgatóhelyettese, a gála rendezője arra emlékeztetett, hogy minden évben gondolnak az ifjabb korosztályokra, a tananyaghoz kapcsolódó bemutatókra várják a gyerekeket. Az ember tragédiája és a Biblia feldolgozásából immár három esztendeje középiskolásokkal működnek együtt, az Ádámok és Évák sorozat sikere adta az ötletet, hogy Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából tavaly meghirdessék a Bóbita programot. Seregi Zoltán a 7-10 éves korosztály színpadi szereplését olyan úttörő kezdeményezésnek nevezte, amilyen még nem volt, s mint mondta, reméli, az ötlet követőkre talál.

Mind a 12 gyermekcsapat otthon, az iskolában, torna- vagy tanteremben készült előzőleg, tanulta meg a szerepét és gyakorolta az előadását, egyetlen főpróba volt csak benn a színházban. Mindezt felnőtt előadás előtt nem lenne tanácsos elárulni, most mégis megteszem, mert a kis színészek már ekkor nagyon kedvesek, ügyesek, fegyelmezettek voltak. A csillogó szemek árulkodtak a játék öröméről, némi meghatódottság, megilletődöttség érződött, de erősebbnek bizonyult az óriási lelkesedés. Elképzeltem, hogy nagy színpadon állni, reflektorfényben megszólalni, közönség előtt szerepelni még gyakorlott felnőtt művészeknek is komoly kihívás.

Seregi Zoltán Nagy Erika színművésznőt a program lelkeként, édesanyjaként, a gála műsorvezetőjeként mutatta be. Mindketten már a főpróbán nagy türelemmel, szeretettel segítették a gyerekek tájékozódását, mozgását. A kicsik körül apáskodott szakszerű, praktikus tanácsaival Kadelka László ügyelő is. Az iskolai előkészületek után Nagy Erika fogta össze a csapatok munkáját, a gálán igyekezett közös verselésre bírni a közönséget, megszívlelendő bölcsességeket olvasott fel Weöres Sándortól, amíg a csapatok a függöny mögött átrendezték a színpadot.

Az előadáson nem tudom, ki izgult jobban, lehet, hogy nem a gyerekek, inkább a felkészítő tanárok vagy a szülők. Első fellépőként Nagy Erika a Szegedi Kis István Református Általános Iskola Kölyökmacskáit konferálta be, akik Békésről érkeztek, a Macskaindulót hozták. Látványos fekete-fehér jelmezekben egészen musicales táncos-zenés produkcióval nyitották meg a műsort. A gyulai Karácsonyi János Általános Iskola Bóbitái Barangolás címmel adták elő komolyan, igényesen a kiválogatott Weöres-verseket.

Békéscsabáról a Lencsési Általános Iskola Fecsegők csapata a vásár témakörben komédiázott, nevettette meg a publikumot. A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola kedves kis elsősei, a Tekergők műsorok címéül a költői kérdést választották: Mi volnék? A Belvárosi 4. osztályosaiból a VersZengők kiváló kórusa Weöres-ötös címmel, gitár- és fuvolakísérettel, balettal emelte a program színvonalát. Az Evangélikus Általános Iskola 1. B osztálya az Évszakok ritmusát ábrázolta igényes összeállításával. Az Esély Pedagógiai Központból a Sünik az Ébredés témát választották, a 3. osztály a Száncsengőt. Meghatóan szép produkcióval jöttek a gyerekek. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Iskola négy csapatot is indított. Az elsősök, a Cicavízió a Macskaindulót, a 2. osztály a Bóbita című Weöres-verset adta elő jelnyelven, a 4.A Bábel csapata a Galagonya verset mondta több idegen nyelven, a 4. B Vizicsibe népe árnyjátékkal örvendeztette meg a közönséget.

Volt itt Bóbita, Száncsengő, Csiri-biri, csiri-biri, Zabszalma, Juli néni, Kati néni, Letye-petye-lepetye, Paripám csodaszép pejkó. Sütött a pék gezemice-lángost, jött a kocsi, futott a kocsi (borult is), volt patkó-dobogás, zsákban Benedek hozott meleget, izzott a galagonya ruhája, de főleg a hangulat! A felkészítő tanárok komoly munkát végeztek, a gyerekek nagyon kedvesen, fegyelmezetten játszottak, senki sem hibázott, nem volt feszélyezett vagy zavarban, csak éppen annyira lámpalázas, amennyire a színpadon illik. Igényes, színvonalas játékot láttunk, ötletes díszleteket, jelmezeket, mint a ?felnőtt? színházban. Élveztük a tiszta gyermekhangokat és a szép beszédet, kiejtést, értékeltük a saját rajzokat, fotókat, a pedagógusok és a szülők háttérmunkáját. Költészetről és színházról szólt ez a nap, az egész felkészülési időszak, és ami még nagyon fontos: közösségről és kreativitásról.

Nagy Erika és Seregi Zoltán a fináléhoz kétszáz gyereket szólított a színpadra a felkészítő tanárokkal együtt, valamennyien oklevelet és ajándékot kaptak a produkciókért.

A költészet ünnepének azonban ezzel még nincs vége, lesz folytatás! Az általános iskolákkal párhuzamosan a Jókai Színház is elkészítette a Weöres-centenáriumra saját Bóbita-fantáziák című előadását, amelyben vendégművészként a kisiskolás csapatokból a legaktívabb, legügyesebb gyerekek lépnek fel március 4-én 11 órakor. Ezt az előadást Tarsoly Krisztina színművész rendezi.

Niedzielsky Katalin írása