A BookTok lehet az irodalom jövője?
A BookTok-közösség Magyarországon is felforgatta a fiatalok olvasási szokásait: versek, regények és szerzők kerültek vissza a beszélgetések középpontjába. Ma már több fiatal fedezi fel az olvasás örömét a TikTokon, mint az iskolai kötelező olvasmányokon keresztül, így a platform talán többet tett az olvasáskultúráért, mint gondolnánk.
Statisztikák és trendek
A 26 év alattiak olvasási szokásai szorosan összefonódnak a közösségi médiával, és a TikTok különösen erőteljes hatással van rájuk. A platform közel kétmilliárd felhasználót számlál több mint 150 országból. Egy NMHH-kutatás szerint Magyarországon is rendkívül népszerű: a 18–49 éves korosztály több mint fele, körülbelül kétmillió ember aktívan használja.
A legfiatalabb tiktokozók a 8–10 évesek közül kerülnek ki, bár életkorukat gyakran nem adják meg. Bár első pillantásra talán nem tűnik irodalmi közegnek, a nemzetközi felmérések szerint 2022–2023 körül a könyvvásárlók jelentős része már a TikTokot használta ajánlók keresésére.
A #booktok hashtaget eddig közel nyolcmilliárd bejegyzéshez társították, és mintegy 140 milliárd megtekintést generált világszerte. A trend eredetileg angolszász közegből indult, de hamar beszivárgott Magyarországra is. 2023–2025 között a magyar BookTok-videók több mint negyvenmillió megtekintést értek el, és a legnépszerűbbek gyakran magyar szerzők műveit is felkapják – ami korábban ritkaságszámba ment.
Angol nyelven @thehungrybookreader Szabó Magda Az ajtó című regényének ajánlóját vagy @sebastian.rothstein Szerb Antal Utas és holdvilágáról készült nagyszerű videóját csaknem 130 ezren látták. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a platform hatására a fiatalok, különösen a 16–26 éves korosztály körében újra menő lett az olvasás.
A nemzetközi BookTok-közösségben a klasszikus irodalom is meglepően erős jelenlétet kapott. A washingtoni @thoughtsofdante oldalkedveléseinek száma közelít a millióhoz. Videói közt görgetve első ránézésre egészen más megosztásokat tudnánk elképzelni, ő mégis olyan klasszikusokról meséli el élményeit, mint Arisztotelész, Dosztojevszkij vagy Camus. Kiemelkedő követői bázissal rendelkezik @thoughtmother111 is,aki rendszeresen ajánl klasszikusokat, míg @dearmilkfed különböző típusú olvasóknak állít össze irodalmi listákat. A videók a kreatív könyvismertetőktől a karakterelemzésekig terjednek.
TikTok és a magyar irodalom
Habár a legnépszerűbb kategóriák továbbra is a YA (young adult), a sci-fi és a fantasy, a TikTok az elmúlt években új frontot nyitott a magyar irodalom népszerűsítésében is. Sok felhasználó vegyes tartalmat oszt meg, de egyre gyakrabban találkozhatunk magyar klasszikusokkal és kortárs művekkel is.
Magyar influenszerek – például Viszkok Fruzsi és Farkas Levente András – rendszeresen készítenek könyves listákat, amelyek segítik a fiatalokat eligazodni az olvasnivalók világában. Az olvasás népszerűsítésében a sikerük abban áll, hogy ezek a „találkozások” sok fiatalt kíváncsivá tesznek, ami később arra sarkallhatja őket, hogy hosszabb, komolyabb olvasmányoknak is nekiveselkedjenek.
A pszichológus @pszinemart Camus és Kundera mellett Krasznahorkai Háború és háború című kötetét foglalja össze, de ott van a szerzők között Márai Sándor és Polcz Alaine is, @prologus és @mutimitOlvasol videói között is találunk sok magyar és világirodalmi klasszikust.
A TikTokon megosztott slamek, rövid versek és vizuálisan tálalt lírai bejegyzések a költészet „fogyaszthatóbb” arcát mutatják: akinek megtetszik egy sor, gyakran utánanéz, sőt, inspirációt is merít belőle – akár egy tetoválás, akár egy új olvasmány formájában. A fiatal olvasók így közösségre találnak, beszélgetnek, vitatkoznak, új kedvenceket fedeznek fel, és szinte észrevétlenül új irodalmi közeg jön létre a digitális térben.
Kiadók és könyvkereskedők a TikTokon
Az olvasók mellett a kiadók és könyvkereskedők is felfedezték a TikTokban rejlő lehetőségeket, és a taktikai alkalmazkodásuk kulcsfontosságú lehet abban, hogy ezt a digitális fellendülést tartós olvasói elköteleződéssé fordítsák át. A nagyobb kiadók – mint a Libri, a 21. Század Kiadó, a Kossuth vagy a Móra – figyelemmel kísérik a trendeket, és igyekeznek hozzájuk igazodni. Fiatal influenszerekkel dolgoznak együtt, hogy a tinédzsereket is bevonják az olvasás világába.
A trend hatása az offline világban is érzékelhető: a könyvhét és a könyvfesztivál kommunikációjában már külön TikTok-tartalmak készülnek, rövid videókban ajánlanak könyveket vagy mutatják be az írókat. Az irodalmi események így vizuálisan is közelebb kerülnek a digitális közeghez szokott fiatalokhoz, akik egyre többen vesznek részt ezeken az eseményeken.
A közösségi média, amelyet sokáig az olvasástól elforduló fiatalok platformjaként tartottak számon, most épp az olvasás újraélesztésének motorjává vált. A BookTok új lehetőséget ad a magyar irodalomnak is: a klasszikusok új értelmezést kapnak, a kortárs szerzők pedig fiatal közönségre találhatnak – sokszor épp egy jól eltalált idézet vagy egy vizuálisan erős videó révén.
A platform képes hidat alkotni a generációk között: a gyorsan fogyasztható digitális tartalmak és a lassabb, elmélyült olvasás között. A kérdés most már nem az, hogy lehet-e irodalmat közvetíteni a TikTokon, hanem az, hogyan tudja a kulturális szféra hosszú távon fenntartani ezt a lendületet. Ha a trend nem marad felszínes divat, hanem valódi olvasói szokássá érik, akkor a BookTok nemcsak új olvasókat hoz, hanem új jövőt is adhat az irodalomnak.
