Luxusszállodaként kezdte (és most is az), majd a fehérterror idején szörnyű kegyetlenkedések helyszíne volt, a húszas évek közepére azonban a fővárosi pezsgő kulturális élet egyik középpontjává vált. Ez volt a Britannia, amely ma Radisson Blu Béke néven őrzi a régi korok emlékét.

Az épület eredetileg lakóháznak készült az 1890-es évek végén, azonban Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve meglátta benne a fantáziát. A Nyugati pályaudvar mellett egyébként is szükség lett volna már egy épkézláb szállodára. 

Jött tehát Fábri, megvette a mai Teréz körúton álló négyemeletes sarokházat, amit a kor minden igényét kielégítő szállodává alakíttatott Málnai Bélával. 1913. május 10-én tizenkét fürdőszobás szobával nyitotta meg a kapuit a Britannia.

A Britannia 1917-ben
Forrás: egykor.hu

A szállóban központi gőzfűtés és porszívó, saját mosoda, házi telefonközpont, liftek, pincérhívó, perzsaszőnyegek mutatták a körúton korábban ismeretlen luxust. A hallban faburkolat volt, az udvar fölött kétrétegű, csiszolt üvegtető, így az alatta kialakított étterem éjjel-nappal fényárban úszhatott. Fábri azonban belebukott a vállalkozásába, 1915-ben tönkrement. Az épület először egy magyar-olasz bank tulajdonába került, majd két angol úriember vásárolta meg, de a Britannia híre folyamatosan romlott. Az 1920-as fehérterror idején a szállóban ugyanis szörnyű kegyetlenkedések történtek. 

A szálló 1926-ban kerül a Debrecenből származó, rendkívül művelt, öt nyelven beszélő vendéglátóshoz, Németh Aladárhoz, akinek elsőként is a szálló renoméját kellett helyreállítania. 

A Britannia kávézója Haranghy Jenő táblaképeivel
Forrás: egykor.hu

Németh azonban vérprofi volt, így a szálloda hamar bekapcsolódott Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. A luxusétterem helyére a polgárság igényeit kiszolgáló vendéglő nyílt. Ekkor alakították ki a Kupolatermet, a Szondi sörözőt, a Székely ivót is. A grandiózus tervezés művészeti koncepciójáért a polgári ízlés nyelvét jól beszélő Haranghy Jenő felelt. A fatáblákra készített freskói, az épületet díszítő mozaikok ma is ikonikus elemei a Radisson Blue Béke Hotelnek.

Németh idejében a fővárosiak és a vidékiek körében is igazán népszerűvé vált a szálloda. Móra Ferenc is gyakran járt ide, olyannyira, hogy saját szobája volt a Britanniában. 

Aztán a harmincas években a szállodás összeismerkedett Móricz Zsigmonddal is. Ő épp a Nyugat „marketingeseként” előfizetőket és olvasókat toborzott a folyóirat számára. E célból született meg a Nyugat Barátok Köre is, Budapest egyedülálló irodalmi-közéleti szalonja, amelynek összejöveteleit a Britannia különtermében tartották.

A Nyugat Barátok Körének egyik programsora
Forrás: toldyferenc.elte.hu

Móricz Virág ezt írta visszaemlékezésében: „A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között.”

Hatalmas eseménysorozatot kell tehát elképzelnünk: a Britannia sárga terme mindennap megtelt. „A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet” – élcelődött Móricz lánya.

Egy nyugatos est Miskolcon 1931.

Kedden a költők olvasták fel verseiket, szerdán a prózaírók következtek. Csütörtökön Nagy Endre konferanszié szervezett kabarékat, míg pénteken a képzőművészeté volt a főszerep. A szombat kezdetben a nőké volt, de Móricz szerint ők csak csacsogtak, így később a szombatot is „visszaadta a nemek szerint nem szétválasztott irodalomnak”.

Igazán kivételes társaság volt a Nyugat Barátok Köre. Olyan legendás alakok léptek itt fel többek között, mint Babits Mihály, Füst Milán, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Gellért Oszkár vagy Gelléri Andor Endre. A képzőművészek közül Pátzay Pál, Berény Róbert, Glatz Oszkár, Márffy Ödön magyarázta műveit, Hevesi Sándor pedig stilisztikai szemináriumokat tartott. 

Díszvacsora a Britannia Szállóban, 1936.
Forrás: Fortepan

1931-ig 108 eseményt szerveztek. Vannak olyanok, akik többször is szerepeltek az esteken, Móricz maga például tízszer, de Karinthy Frigyes is ötször volt vendége a Nyugat Barátok Körének. Egyszer még Kodály Zoltán is sikerült rávenni, hogy a tiszteletére rendezett hangverseny előtt szóljon a közönséghez. 

Nagyon intenzív volt tehát ez az időszak. Rengeteg fellépővel működött a kör, a hivatalos programokat pedig éjszakába nyúló, parázs viták, beszélgetések követték. Belátható, hogy ezzel a tempóval nem volt fenntartható az esemény, ezért a 108 estet követően ebben a formában véget is ért a Nyugat Barátok Köre.

Haranghy Jenő táblaképei ma

A szálloda életében is több nehézség következett ezután: a II. világháború alatt hadikórházként működött, még bombatalálatot is kapott. Kincsei azonban átvészelték ezt az időszakot, Németh Aladár ugyanis minden freskót, ólomüveg ablakot és egyéb kincseket becsomagoltatott és a pincébe hordatott. 

1949-ben ismét megnyitotta kapuit, ekkor már Béke szálló néven. A régi hírnév pedig vonzotta a vendégeket, a hírességeket, művészeket. 1985-ben felújították az épületet, 2009 óta viseli a Radisson Blu Béke nevet.