Ki tervezte, ki építtette a házat? Mivel foglalkoztak a lakói? Milyen különleges események zajlottak a falak között? Laktak-e benne nevezetes személyiségek? Ha e néhány kérdés nyomán indulunk Budapesten felfedezőútra, akkor minden ház érdekes lesz, mert mindegyikhez köthető valamilyen különleges történet.

A 10. jubileumát ünneplő Budapest100 idén nem tematikus programmal készült, hanem a sikeres évek után a Minden ház érdekes! mottó alapján bármilyen épület csatlakozhatott a rendezvényhez. A járványhelyzet miatt a megszokott május időpont helyett kora őszre halasztották a programot, melyen számos, korábban részt vett épület mellett újak is kinyitották kapuikat az érdeklődők előtt.

Izabella u .6. 

Remélem, nem veszi rossz néven az Izabella utca 6. szám alatti épület lakóközössége, ha azt mondom, hogy otthonuk, a dísztelen, szürke bérház soha nem állított volna meg sétám során, ha nem invitált volna be a Budapest100 kapun lógó plakátja. A házba belépve fotókiállítás, szépen rendben tartott és az alkalomra feldíszített belső udvar fogadott. Az épületben egykor kalapgyár működött, erre reflektálva hívták meg Marácz Attila kalaposmestert, hogy avassa be az érdeklődőket mestersége fortélyaiba. Az apró papírcsákókkal stílusosan feldíszített, borostyánnal ízlésesen befuttatott szűk térben mindenki örömmel ismerkedett e ritka szakmával. A bensőséges hangulatot csak fokozta az előadás után Lakatos Pál és barátai jazzkoncertje.

Bethlen Gábor tér 3.

A rombusz alakú Bethlen tér egyik sarkát foglalja el az 1929-ben Rákosi Jakab és neje által építtetett bérpalota, amely impozáns méreteivel kiemelkedett a környék épületei közül, még a Gellért-hegyről nézve is könnyen beazonosítható volt. A házban egy eredetileg mozinak szánt, később színházként is működő terem is helyet kapott, jelenleg Bethlen Téri Színház néven várja az érdeklődőket. Előterében izgalmas tablókon elevenítik fel a ház történetét. Elolvashatjuk az épülethez tartozó kis pavilon bérlőjéről szóló újságcikket, aki már 30 éve javítja a környék elromlott óráit. Böngészhetjük a színházban egykor fellépett színésznők ruháit bemutató hirdetéseket, a színház felett lakó nyugdíjas hölgy hangszigetelési kérelmét a VII. kerületi Tanácshoz, tudósításokat a házban sajnálatosan sűrűn előforduló öngyilkosságokról. Mindemellett az Anacot-pasztilla előnyeit is megtudhatjuk: rendszeres használatával a színházbeli krákogás, tüsszentés elkerülhető.

Bartók Béla út 36-38.

A Budapest100 programjához már harmadik alkalommal csatlakozott a Bartók Béla úti Hadik-ház. Az 1911-ben épült bérház a földszintjén megnyitott és a közelben lakó írók, költők által gyakran látogatott kávéházról kapta a nevét. De a ház legfelső szintjén kialakított műteremlakás egykori bérlőjéről, Csontváry Kosztka Tivadarról is ismert. Különös érzés fogja el a betérő látogatót, amikor az eredeti lakónévjegyzéken – például Röjtöki Bauer Antal magánzó mellett – felismeri a festőművész nevét is.

Mérnökök háza

A Műegyetem közelében a Budafoki út 17. szám alatt a Mérnökök
háza is nyitott kapukkal fogadta az érdeklődőket, így a Lágymányosi Fischer
József által tervezett impozáns bérház tetőteraszának csodás kilátása is
„közkinccsé” vált egy hétvége erejéig. A ház elnevezése természetesen a Műszaki
Egyetem közelségéből adódott, lakói közt neves mérnököket tartanak számon, de
lakott itt operaénekes, festőművész és a mérnöki végzettségű színészművész,
Jordán Tamás is, aki a hétvégén versmondással csatlakozott egykori lakóháza
programjához.

Bokréta utca 28.

A IX. kerületi Bokréta utca 28. számú ház kétszeresen is köszönetet mondhat Zupka Lajosnak, a ház építtetőjének, aki egyrészt a gyönyörű mozaikdíszítésű bérházat felépíttette, másrészt a szomszédos házban működtette karosszéria-lakatos üzemét, amelyet az 1980-as években lebontottak, s ezzel a ház értékes kerttel bővült. Az egykori lakatosüzemet az ifjabbik Zupka már az 1900-as évek elején karosszéria lakatos műhellyé alakította át. Párizsban tanulta ki mestersége alapjait, és olyannyira sikeres lett, hogy 1931-ben például ő készítette Habsburg József főherceg új Mercedes-Benz kocsijának karosszériáját is.

Bokréta utca 15.

A közeli Bokréta utca 15-ös számú házat a filmtörténet tette „halhatatlanná”. A Szabó István – Koltai Lajos jegyezte A napfény íze című alkotásban szereplő Sonnenschein család likőrgyárát álmodták az épület falai közé. A homlokzatot felújították, sőt a környékbeli épületekről „ellopva” az ötleteket, stukkókkal, kisebb-nagyobb díszelemekkel kiegészítették a látványt, és felkerült az azóta féltve őrzött „Emmanuel Sonnenschein & Tsa Liqueur 1870” felirat is.

Vajda Péter utca 4-6. / Kolónia

A filmszerepekben tündöklő épületek sorát gazdagítja a MÁVAG Kolónia egyedülálló épületegyüttese. Többek között a Csinibaba külső felvételei készültek az 1909-ben átadott lakó- és kultúrházban. Nem is épületnek, inkább telepnek nevezhetjük, hiszen 648 lakást alakítottak ki pavilonrendszerben, a belső udvarban pedig víztornyot és egy óriási teremépületet is felépítettek. A többségében szoba-konyhás lakások mellett a MÁVAG tisztviselői számára nagyobbak is készültek. Közös mosókonyhát, szárítókamrát használhattak szigorú beosztással az itt lakók, de működött itt kisdedóvó és szénsavas jéggép is. A nehéz munka utáni kikapcsolódást a tágas közösségi épület biztosította, bálok, hangversenyek, tiszti kaszinó, könyvtár, sportterem mellett étterem is szolgálta az itt lakók és a gyárban dolgozók kényelmét. 1910 végén a kolóniának 3005 lakója volt. Felszereltségével, szellősebb tervezésével élhetőbb, egészségesebb környezetet biztosítottak a munkásoknak a belvárosi bérházak szűk hátsófrontos lakásaihoz képest. Az egykori terem Vörösmarty Művelődési Házként üzemel ma is, pincéjében működött a híres Fekete Lyuk szórakozóhely.

A fotók a szerző fel

Nyitókép: Danyi Balázs/Budapest 100.